Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-03 / 173. szám

DÉLM AGYAKORSZAG SZEO£D. Sserke»zttf«6oi Somogyi U. L Om. Telelőn: 23-33.- Kladóhlvotal, kOlctUnkUnyvtOr (egyIroda: Áradt ucca S. Teleion: 13-Oö. - Nyomda: Lflw Upöl ucca 19. Teleion: 13-Oe. . 1 Ovlratl M Urrélclnu UélmagyaromAo, Szeged. vetni, Szombat. 1935 augusztus 3 Aradi , Ára tO fillér XI. évfolyam, sz. ELÖElZETÉS: Havonta helyben 3.2U, rldéken eo Budapesten 3.60, KUimidön e 4U pengd. — Egyes szÁm Ara hétköz­nap to. vatOr- é» Ünnepnap l« tilt. Hir­detések felvétele tartte szerint. Megfe­lenlk heti[i Kivételével naponta reggel. Szeged az események homlokterében Á csendes nyári éjszakában, amely ünnepi némaságaval szinte bevezetője bárom bét szokatlan élénkségének, kegyelettel gondo­lunk a hajdani fanatikus újságíróra, aki ap­róbb-nagyobb aktualitások idején büszkén írta cikkelye fölé a cimet: „Szeged az ese­mények homlokterében". Bújta állandóan _ a lapokat, hogy reprodukálhassa a rólunk szóló kurta híradásokat; nagy fontosságot tulajdo­nított egy parlamenti közbeszólásnak is, ha az velünk volt, kapcsolatos, tele volt álom­mal, elképzeléssel s kellemetlen versenytárs­nak tekintett minden más várost, ha valame­lyikben véletlenül felállítottak egy uj finánc­őrsöt. Nyugodt, békés volt az élet, a kispolgá­rok vacsora előtt lugasos, leanderbokros ven­déglőkben itták meg a három decijüket, ami akkoriban az aperitifet jelentette, a költség­vetést itthon három-négy hétig tárgyalták s az úgynevezett autonómiát tiszteletben tar­totta a belügyminiszter. Május végén eltá­vozott a színtársulat s attól kezdve szeptem­berig daltársulatok terjesztették a kultúrát, — ennyiben állt Szeged az események homlok­terében. Jóformán itthon sem volt a város, a nyaralási alkalmat Szatymaz adta meg s az éjszakai élet akkor mutatott félórás fellendü­lést, ha az egyórás pesti vonattal hazatértek a külső fészekről a vacsorára kiránduh ven­dégek s még egy feketekávé cimén holtra ijesztették a féllángra csavart kávéházban a kifáradt pincéreket. Volt Szeged már azóta is az események homlokterében, egyszer lehangoló, máskor lelket gyönyörködtető körülmények között, de soha akkora mértékben, mint néhány esz­tendeje, rr óta a fogadalmi templom klasz­szikus tere a maga természeti adottságával szinte önként kinálta fel az alkalmat mindar­ra, ami a város nevét ismertté és megbe­csültté tette az egész világon. A mi fogal­munk szerint való messzetáji kulturember, ha egyáltalában tudott a létezésünkről, valami zavaros tájékozódással, vagy az árvizet em­iitette fel jellemzőnek, vagy a „paprika, óh" felkiáltással adta tanújelét sokoldalúságának. El merjük mondani, hogy a szabadtéri játé­kok óta tudja csak lényegben, hogy egyálta­lán vagyunk s az érdekesség, a művészet után való szomjúságban nem elégszenek meg ezzel a negativ tiszteletadással, hanem sze­mélyesen is meggyőződést akarnak szerezni, hogy a hírek nem túloznak, amiként hogy még minden vendégünk több élménnyel tá­vozott, mint amennyi várakozással érkezett. Hogy utánzóink vannak s lépten-nyomon máshol is felbukkan a szabadtéri előadások gondolata, sőt tetté is válik valamely alkal­mas formában, arra büszkék vagyunk. Sze­retjük a szabadversenyt, hiszen csakis az lud eredményt kicsiholni, győzzön a jobb s ha olyan szenzációs alkotássa! találkozunk, amely felülmúlja — egyformán elgondolás­ban. kivitelben és hatásban — a mi neki­szárnyalt és immár márkát jelentő munkán­kat, mi emeljük meg előtte legelsőnek a ka­lapunkat. Mindénesetre itt állunk meghatottan a szombati napon, amikor megkezdődik az idei "nnepségek sorozata, vonatok, gépek százai I futnak részint a főváros felé, hogy onnan to­vább érkezzenek mihozzánk s maga az or­szág is az elkoptatott frázlsu Szélrózsához hasonló, mert végeiről, minden irányából vo­natok futnak felénk, a hálunk feltalálható művészeti gyönyörűségek fütjfc a lelkeket s a kíváncsiság az egész város után annál, aki még nem látta volna. a Meleg nap lesz érzésekben a szombati, fo­kozott forgalom háromszor huszonnégy órán keresztül, hiszen vasárnap/ országos vásáT is pezsditi az élénkséget, hétfőn pedig a havi­bucsu. A város hagyományos ősi szeretettel, tárt karokkal, fogadja sok vendégét, ami em­beri erőtől és fáradtságtól kitelik, azt mind szolgálatába bocsájtotta a köznek, az egész emberiségnek, a szépre és nemesre igénye­seknek, a nagy keretekkel törődött annyit, mint a sokszor fontosabb apró nüanszokkal, mert minden az egész munka, fizikai és szel­lemi fáradozás, álmatlanság és megfeszí­tett tevékenység csak egyet akar: hogy Sze­ged kiemelkedjen a közönyt jelentő, vagy futó udvariasságnak számitó hétköznapisáp szürkeségéből s elfoglalja végre azt a helyét, amely megilleti nem csupán bennszülötti megelégedés alapján, hanem a legszigorúbb mértékkel mérve is. Ennek a reményében köszöntjük vendégeinket és kívánjuk, hogy ne csalatkozzanak várakozásukban. Genfben létrejött a teljes megegyezés Anglia, Franciaország és Olaszország között Szombaton ismét ülést tart a Népszövetség Tanácsa Genf. augusztus 2. A Népszövetség Tanácsa ma este fél hét órakor bizalmas ülést tartott. Ezen az ülésen a három nagyhatalom tájékoz­tatta a többi tanácstagot az olasz—abesszin viszály ügyében folyó tárgyalásokról. A meg­lieszélés csupán félóra hosszat tartott és tisz­tán formaszerii jelentőségű volt. Az olasz—abesszin viszályban érdekelt nagy­hatalmak tárgyalásai ma este lezárultak. A Népszövetség Tanácsa szombaton délelőtt tíz orakor ül össze ismét. A főkérdésekben a Ta­nács nem fog határozatot hozni, hanem csu­pán tudomásul veszi a három nagyhatalom kijelentését, amely az egész probléma rende­zésére tárgyalások megkezdését tervezi és ezekről a Népszövetséget szeptember 4-én tá­jékoztatja. Ezt az olasz kívánságnak lényegé­ben megfelelő megoldást ma este Laval és Aloisi, továbbá Eden megbeszélésein elfogad­ták és ezután közölték Abesszínia képviselői­vel. Genfben tehát teljes megegyezés főtt létre a Népszövetség Tanácsa elé terjesztendő határo­zati javaslat dolgában. Olaszország már végle­ges alakban elfogadta a szöveget. A válasz, amelyet Mussolini ma este La va 1­nak és Edennek küldött, olvpn jellegű, hogy véglegessé teszi az líKjfi. évi egyezményt aláiró bárom hatalom megegyezését. Az esti ülés izgalmas előzményeiről a követ­kező jelentéseket kaptuk: Mussolini elvben elfogadta az egyezménytervet Genf, augusztus 2. Az olasz- abesszin vitás ügyben Anglia, Franciaország és Olaszország tervezetérc ma a déli órákban érkezett meg Mussolini válasza. A tervet elvben teljesen el­fogadta, de még fogalmazási módosításokat ki­ván. Laval, Eden. báró Aloisi és az abesszin megbízott délután 8 órakor ujabb megbeszélésre ült össze. Ennek a megbeszé­lésnek eredményétől függ, hogv a Tanács ma a késő esti órákban összeülhet-e és befejez­heti-e a vitát az olasz—abesszin kérdésben. A békéltető eljárásról szóló megegyezés mái­teljes, Mussolini csupán az azt követő eljárás ­ról szóló pontokon kiván módosításokat. Mi­után az érdekeltek átvizsgálták az »Í szöve­get, közlik az etióp megbízottal is. Róma. augusztus 2. A Popolo d'ltalia Mus­solini tollából. Vagv stiaallatára irt cikket i közök amely Hoare angol külügyminiszter­1 nek az alsóházban tegnap elmondott beszédére i 'adott válasznak tekinthető. A cikk szerint ! Olaszország barátainak fogja tekinteni mind­j azokat a nemzeteket, amelyek az olasz—abesz­i sziii ügyben rokonszenvüket tanúsították és Olaszország nent fog megfeledkezni a többi nemzet állásfoglalásáról sem. Abesszin minisztertanács Addis-Abeba, augusztus 2. Az abesszin kor­i mány az elmúlt éjjel a császár jelenlétében minisztertanácsot tartott. Minden alapot nél­! küiöznek azok a hirek, amelyek szerint az an­gol királynak azt ajánlották, hogy Abessziniá­ltan közös francia—olasz protektorátust teremt­senek a Népszövetség fennhatósága alatt. Abesszinia sohasem egyezik bele ilyen, vagy hasonló megoldásba. Felvetődött az az ötlet, hogy Mussolinivei a négus semleges területen találkozzék és igy nyíltan megtárgyalhassák az időszerű kérdé­seket. Háborús tüntetések Addis-ftbebában Az abesszin fóvárosbar megszakítás nélkül folynak a tüntetések. A templomokban a pa­pok háborúról beszélnek. A fiatalemberek reg­„-T — i.• i i - • i i—.JA., „IAM n u: gelenkint munkájuk megkezdése előtt a hi­vatalnokokkal együtt katonai gyakorlatokat végeznek. »fgye!őre ne nyúljanak fegyverhez^ Páris, augusztus 2. Genfi jelentés szerint az olasz küldöttség hozzájárult annak a kívánság nak a teljesítéséhez, hogy az egymással szem­benálló felek ne nyúljanak egyelőre fegyver­hez. A francia indítvány szerint ez az előzetes fegyverszünet szeptember másodikáig, az an­gol indítvány szerint „továbbiakig" tartott volna. Az olasz kormány olyan formában já­rult hozzá a követeléshez, hogv határidő meg­állapítása nélkül nem nyul egyelőre fegyver­hez és hogy csupán az 1928 évben kötött szer­ződés szöveget emiitik meg, amely ugy rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents