Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-18 / 185. szám

• 1035 augusztus T8. DÉIMAG7ARORSZAG Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság (> féle minfisófrben qyárl lerakat Poiidk TesMrex Kiszabadult a Csillagbortönből Karikás Frigyes az egykori kommunista vezér Szegedről egyenesen Moszkvába utazott (A Délmagyarország munkatársától.) Több esztendei raboskodás után a napokban szabadult ki a Csillagbörtönből Karikás Frigyes, aki a kommün alatt a terrorcsapatnak volt a tagja, majd Moszkvába szökött és ott beválasztották a szovjet nagytanácsába, amely külföldön szervezi a kommunista megmozdulásokat. Karikásra 1931ben a budapesti sejtszervezkedést bízták és a kommunistavezér álnéven Budapestre érkezett, itt hozzákezdett a szervezkedés előkészítéséhez. A szervezkedésben vele együtt működött Sallai Imre és Fürst Nándor is, akiket a rendőrség elfogott és a statáriális biróság kötéláltali halálra itélt. Karikás Frigyest azonban a kommün alatti cselekedeteiért vonták felelősségre és igy ügye nem került statáriális biróság elé. A törvényszék Karikást háromévi börtönbüntetésre itélte és a büntetése kitöltése végett Szegedre, a Csillagbörtönbe szállították. Karikás a Csillagbörtönben szabón íes térségét tanult, fel is szabadult ebben a szcfimában. Májusban Karikás Frigyes kérvényt nyújtott be a budajiesti szovjetkövetséghez és azt kérte, adjanak neki beutazási engedélyt Moszkvába. A pesti szovjetkövetség a kérést továbbította Moszkvába, ahonnan három héttel ezelőtt megjött az értasités, hogy a szovjetunió külügyi népbiztossága beutazási engedélyt adott Karikás Frigyesnek. A magyar külügyminisztériumot is értesítették erről és innen az iratokat áttették a belügyminisztériumhoz, ahol Karikás Frigyes részére kiállították a hontalanok útlevelét. Karikás Frigyes börtönbüntetése a napokban lejárt ós kiszabadult a Csillagbörtönből. Szegedről egy detektív kíséretében utazott Budapestre, ahol már várta a családja. Pár óráig volt együtt Karikás a családjával, azután isimét vonatra ült és Bécs felé utazott, ahonnan majd tovább folytatja útját a vörös Oroszország fővárosa: Moszkva felé. Csillárt mm CslItórgQár salAt szegedi (ízlettben vAsárolton! Néhány tájékoztató ár: 4 lánqu modern ebédlőcslllár . . P 16.50 Villamos vasaló 3 évi Jótállásai P 6.00 Állólámpa modern . P 3.80 METEOR villamossági és Csillár-Oltár R. T. Sieged Üzlete: KÁRASZ UCCA II. I ifU FOl. -VS 76. KedveiA fizetési Mléieiex. Unió könyvecskére S fiavl blteL Kér fik 20 kirakatunk megtekintését AZ ALFÖLD ŐSEMBERE Irta TONELLI SÁNDOR Mikor a budapesti vonat Szeged felé közeiedve a város határának legnagyobb vizterületét, a Fehértót elhagyja, a vasúttól balkéz felől, a Tisza irányában esik az úgynevezett öthalom. Ez az öthalom a régmúlt időkben kiemelkedő pontja volt a Tisza messze szélterjedt árterének, ez magyarázza meg, hogy egyike a legrégibb emberi településeknek a szegedi határban. Az öthalomból kerültek már elő az ujabb kőkorszakból való, bronzkori, jazig-szarmata, avarkori és ősmagyar leletek. Az öthalom évezredeken át nagyon kedves és mindenekfelett biztos települési helye volt a vadászással és halászással foglalkozó primitív embernek. Arra azonban igazán nem számított senki, hogy az öthalom az utolsó évtizedek magyarországi archcologiai kutatásának egyik legnagyobb szenzációját fogja szolgáltatni és hogy az öthalomban fognak rábukkanni a régebbi kőkorszak alföldi ősemberének kétségtelen nyomaira. Erről az igazán szenzációs felfedezésről eddigelé mindössze rövid néhány soros kommüniké jelent meg a lapokban; az eddig talált anyag tudományos vizsgálata most van folyamatban, dc az eddigiekből is már kétségtelen, hogy az öthalmi leletek rácáfolnak arra a feltevésre, hogy az ember megtelepedése az alföldön csak az u jabb, a csiszolt kőkorszak idejére esik. Az öthalmi leletek alapján az ember jelenlétét az alföldön az eddig feltételezett hathétezer évnél sokkal régebbi- időkre, 20.000. esetleg 30.000 esztendőre kell tenni. Köztudomásu, hogy a mult század nyolcvanas éveitől. kezd\c hosszú ideig folyt a vita a tudományban afölött, hogy a régebbi kőkorszak ősembere, aki még nem ismerte a csiszolt kő használatát, az állattenyésztést és földművelést, élt-e Magyarországon? Hosszú időn keresztül a szaktudományban az a balhit volt elterjedve, hogy Magyarország a jégkorszak idején és még utána is nagyon sokáig nem volt alkalmas az ember itt-tartózkodására. Azt mondották a szaktudósok, hogy a begyvidékek eljegesedett területein és az alföld akkoriban ingoványokkal teli, tundrás vidékein az ember nem találhatta meg megélhetésének előfeltételeit. Hermán Ottónak ervtizedes harcot kellett folytatni, amig rácáfolt erre a tantételre. Azóta már az ősember magyarországi jelenléte kétségtelenül be van bizonyítva. A régebbi kőkorszakból való leleteket találtak a Bükkhegység több helyén, a Gereccse hegységben és a siófoki lösz-telepen. Mindezeken előkerültek a7 ősember maradványai, szerszámai és egyéb emlékei, aki a mammutnak, ősszarvasnak, rénszarvasnak és egyéb már kihalt állatoknak volt kortársa és kőeszközeit még ncin csiszolta, hanem ütögetéssel, pattintgatással készítette különböző, ütésnél élesen hasadó kőfajtákból. Mindezek a leletek azonban vagy a begy vidékről. vagy legjobb esetben a hegyvidéknek a síkságra néző pereméről kerültek elő. Az alföld a régebbi kőkorszak embere szempontjából megmaradt háborítatlan, szűz területnek. Azt kellett feltételezni, hogy ide az ember csakugyan egy későbbi periódusban szivárgott be és csak viszonylag ujabb időkbén kezdte elhódítani a Duna és Tisza medencéjét az ősvadontól és a vadon hatalmas állataitól. Most erre a véleményre cáfolt rá az öthalom. Az öthalomnak egy részét még az árviz után lehordlák és egyik oldalán partos rész képződött, ahonnét homokot bányásztak a környékbeli lakosok. Ez a partos rész tiszta lösz-lerakodás képét mutat ja öt méternél valamivel nagyobb magasságban. A képződése ennek a löszrétegnek körülbelül husz-huszonötezer esztendőre tehető. A tavasszal, március végén ebből a löszrétegből pontosan 4.60 méternyire a halom tetejétől egy manunutborjunak a medencecsontja került elő. Az ilyesmi nem ritkaság az alföldön és felesleges lett volna neki különösebb jelentőséget tulajdonítani. Banner János egyetemi magántanár és Török Gyula niuzeumi gyakornok azonban, akik kimentek a helyszínére, a mammutcsont mellett kovaszilánkokat. tüznvomokat és szenmaradvánvokat is találtak, tehát kétségtelenül meg tudták ál lapítani az ősember jelenlétét. A szénből Banner mintákat küldött Budapestre és Bécsbe különböző szakembereknek, annak megállapítása végett, hogy az öthalom embere milyen fafajtákat égetett, amiből a korra lehet következtetni. Szintén a kormeghatározás céljából a löszrétegben talált csigákat vizsgálatra megküldték Rotarides Mihálynak a tihanyi biologiai intézetbe, egy kollekciót pedig Szegeden Czógler Kálmán reáliskolai tanár vett vizsgálat alá. Júliusban Banner ismét néhány napig ásatott az öthalom oldalán és ekkor még érdekesebb leletekre bukkant. A kovaszilánkok mellett kovából készült szerszámok, penge-tipusu eszközök, kaparókövek és más használati tárgyak kerültek elő, azonkívül mammutfogak, agyartöredékek, ősszarvas csontjai és fogai és ismét nagyon sok szénmaradvány. Minthogy a felső löszréteg háborítatlan volta bizonyos és minthogy az időközben történt vizsgálatok is megerősitették a leletek korát, ma már egészen bizonyos, hogy az ősember a régebbi kőkorszakban itt élt az alföld déli medencéjében, az ős-Tisza kiöntései között. Megmaradt a tűznek nyoma, melyet rakott és megmaradtak szerszámai, azoknak az állatoknak maradványaival egyetemben, melyekre vadászott és melyek táplálékát szolgáltatták. Közvetlen nyomai, csontmaradványai az ősembernek, aki az öthalmon élt, még nincsenek. Majdnem bizonyosra lehet ellenben venni, hogy rendszeres feltárás esetén a löszréteg alól ezek is előkerülnének. Tudományos körökben az öthalmi leletek máris élénk érdeklődést váltottak ki. A nagyközönség, amely az ilyen természetű kutatásokat még ma is nagyrészt az arany fogalmával kapcsolja össze, még nincs ennek a felfedezésnek igen nngy tudományos jelentőségével tisztában. Pedig az a szén és az a néhány kovaszerszám, amely a mammut csontjával együtt került elő az évezredek folyamán lerakódott löszréteg alól, egészen uj világosságot van hivatva deríteni a magyar alföld legősibb történetére. Nem lehetetlen, hogy tudományos fontosságban azöthahnot rövid egy-két esztendő múlva a bükki Szeleta-barlang és más diluviális telepek mellé fogják állítani. szabadtéri játé- ^ kok idejére mérsékelt rákban asztalosmesterek BntorcsarnoKa' Tel. 19-82 Se eged, Dmwmk* tér i 1 BÚTOR; Perzsaszőnyegeket ÖT szőnyegjavitást én tisztítást szakszerűm fm _ -II ^M ifUaOOr •zSnyegsNems»takáes n. 30. w