Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-15 / 183. szám

AGYAKORSZAG Csütörtök, 1935 augusztus 15. K«lc»«akSnyvtAr é» Icgvlroda: Aradi ucca Telefon: •>-<>«>. - Nyomda: Löw Upói ucca IO. Telelőn: l >-()6. - 1 Avlrall ea leveleim: OtlmagyarorazAg, Szeaed. Ara IO fillér XI. évfolyam, 183. sas. ttÖEIZtTÉS: Havonta heiybcn l.ZU, vidéken et Budapesten 3.60, KUlfOldOn A 4'.) pengi) - Egyei uAm Ara hélKÖ»­nap IO, vatAr- «"-» Ünnepnap IO >111. Hlr­deiéaek felvétele larlta szerint. Megje­Icnlk l>ettr> Kivételével nnno itn reooaL fiz alsóvárosi barátok Azt mondják, kevés a históriai érzéke és még kevesebb a históriai tudása az Alföld népének. A tanyákon, a falvakban, sőt talán még a városokban is a legrégibb történelmi emlékek Kossuth Lajosig cs a negyvennyolc­ig nyúlnak vissza s ami ennél is régebben van, az ugy mered ki a mult végtelenségé­ből, mint a jeltelen sziklaszigetek az óceán vizsivatagából. Egy-két név, mögötte szinte semmi tartalom, ennyi az, ami a tömegek képzetében a magyar multat és magyar tör­ténelmet képviseli. Az iskola az utolsó esz­tendők folyamán segített ugyan ezen az álla­poton valamit, de még mindig nagyon mesz­sze vagyunk attól, hogy a magyar mult isme­rete beleélje magát a lelkekbe. De nehéz is történelmi érzéket nevelni és a mult iránti érdeklődést felkelteni ott, ahol alig vannak a múltból visszamaradt emlékek s ahol az építmények életkora is nagyon sokszor csak emberöltőkre terjed, nem pedig nemzedékek­re és évszázadokra. A török előtti időkből az egész Alföldön alig maradt meg valami. Ha egy háromszö­get rajzolunk az Alföldnek tiszántúli részén, melynek alapján Sztolnoktól Szegedig a Ti­sza vonala szolgáltatja, két szára pedig Gyu­lánál találkozik, egy kezünknek az ujjain meg lehet számolni azokat az építményeket, amelyeknek életkora -i " /.üz fwzlendőt meghaladja. Szeged szamára egy különös, szinte csodálatos véletlen mentette meg az Árpádok korából való csonka tornyot, amely kihámozva a későbbi építmények burkából, a históriai hangulat emléke gyanánt áll őrt a Templom-tér északnyugati sarkában. Ez a torony szinte rejtve élte át az elmúlt száza­dok történetét. Mellette csak egyetlen épü­lettömbje van Szegednek, amely igazán his­tóriai múltra tekinthet vissza, amelyet iga­zán századok emlékei öveznek körül s amely viharos, nehéz századok során tanuja, része­se, sőt igen sok esetben hordozója volt a város történelmének: az alsóvárosi barátok temploma és zárdája. Alapjai és falai az al­sóvárosi templomnak Mátyás király idejéből valók és történetének folytonossága a köz­ben eltelt ötödfél század alatt sohasem sza­kadt meg. Ma kétségtelenül a legbecsesebb műemléke Szegednek, amely mütörténeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt megerdemli, hogy egyik vonzereje legyen a mai formajaban nagyon is uj város idegen­forgalmának. i Meg kell mondanunk nyiltan, még itt, « varosban ,s aranylag nagyon kevesen hn tak, hogy milyen értékek vannak az alsóvá elhatn lTPlTfban, és rendházában felhalmozva. Gondolatnak szerencsés volt es megerdemli a legteljesebb elismerést, hogy eppen most mikor az érdeklődés a szokottnál nagyobb mértékben terelődött ^zeged fele, a rendház tagjai szakszerűen összegyűjtve és megfelelően csoportosítva e£y külön kis rendi muzeumba állították kí ?z.okat a műtárgyakat, históriai emlékeket, £pziratokat, okleveleket, ősnyomtatványo­dat és a város történetére is nagyon fontos dokumentumokat, amelyek a rendház védő ' megmenekedtek a vészes esz­s^ndok: Pusztításaitól. Lehetetlen meghatott­ereLK^-i . véeigmenni ezeket a történelmi bokivekli r*uklT í°*la'0 ^V^eken, a aiatt, amojyek strukturailair támaszul szolgáltak a gótives templomnak és most otthonául szolgálnak az alföld egyik legérde­kesebb muzeumának. Egyik disze a gyűjte­ménynek a Mátyás király palástjából készült miseruha, amellyel vetekszik érdekességében és értékében az első két magyar nyelvű nyomtatott könyv eredeti példánya. Mellet­tük a török időkből való oklevelek, rendele­tek, atnamek gazdag sorozata és mint külön érdekesség Rákóczi egyik lovasezredének hadrendi csoportosítása, kedzve a colonellus­tól a rézdobosig, talán éppen addig, akinek emlékezetét a kurucdal is megőrizte: Dobo­som, dobosom, udvari dobosom ... Szeged város méltán büszke lehet az alsó­városi barátok muzeumára, amely most hiva­talosan is megnyílik a nagyközönség számá­ra. Külföldön vannak egybázi kincstárak és rendi gyűjtemények, amelyek csillagos jel­I zéssel büszkélkednek a Baedeckerek­ben és egyéb utazási szakkönyvek­ben, pedig tartalmilag kevesebb az értékük, mint annak a kollekciónak, ame­lyet az alsóvárosi barátok a magukénak mondhatnak. Lehet ugyanis, hogy ezekben n külföldi gyűjteményekben több az arany, több a csillogás, több a fémérték, de bizo­nyára kevés van közöttük, amely helytörté­neti érték szempontjából vetekedhetnék a szegedi ferencesek gyűjteményével. És ha sikerül elérni azt, hogy a most kiállított mi*, zeális tárgyak igazán muzeális módon üveg aló kerüljenek s ha egy megfelelő ismertető szöveg s áll majd a látogatók rendelkezésére, Szeged egy olyan állandó értékű gyűjte­ménnyel büszkélkedhetik, aminőt csak kevés magyar város mondhat magáénak, itt az AI földön pedig feltétlenül egyedül fog állani. Eden és loval tanácskozásai Párisban a béke megmentése érdekében Páris, augusztus 14. Párisba a háromhatalmi értekezletre megérkezett Eden népszövetségi mi­niszter, aki szerdán délelőtt már tanácskozott is Lavallal. A franciák nem nagyon bíznak az ér­tficezlet eredményességiben, bár még nem isme­rik pontosan Anglia javaslatait. Most olyan meg­oldást keresnek, mint amilyen a háboruelőtti Tö­rökország elfoglalt területén volt. Ebben az eset­iem a császár politikai függetlenségét biztosíta­nák, de az érdekelt hatalmak állampolgárai le­telepedhetnének az ilyen teriileteken. Arról is be­szélnek, hogy Anglia biztosítaná Ausztria függet­lenségét, ha Olaszország lemondana az abesz­szin háborúról. Annyi bizonyos, liogy az érde­keltek minden Lehetőt elkövetnek a beke és a Népszövetség fennmaradása érdekében. Laval és Eden ma délelőtti megbeszélése rend­kivüli szívélyes légkörben folyt le. A megbeszé­lés általános keretek között mozgott. Az eredmé­nyen megbeszélések csak akkor indulnak meg majd, ha Olaszország már közölte a keletafrikai terjeszkedésire vonatkozó óhajait. Be kell várni tehát, hogy Laval Aknával is megbeszélést foly­tasson. Éden közölte Lavallal, hogy az angol kormány a megbeszélés alapjául nem az 1906. évi szerződést, hanem az 1925. évi angol—olas/s -. . '.'1. 5 Ukintí Anglia, Francia*'r-íághoz ha­sonlóan, nem törekszik Abesszínia ban ujabb elő­nyök elérésére és hajlandó a nógusnál támo­gatni az olasz terjeszkedést is. Politikai engedmé­nyekbe azonban nem mehetnek bele, inert Abesz­szinia független állam és tagja a Népszövet­ségnél;. Laval hasonló elgondolás alapján hangoztatta a megbeszélések »rán, hogy a keletafrikai ellen­tétben feltétlenül békés megoldáshoz kell jutni _ de természetes, hogy egyik félt se lelvet rákény­szeríteni a megoldásra. A francia megbízottak ma csupán elvi álláspontjukat ismertették az an­golokkal, ugy, hogy a francia és angol részt­vevők egyaránt vélik, hogy a tárgyalások érdemi részére csak az oíasz hivatalos határozat körvona­lozása után kerül sor. Óriási orkán pusztított Budapesten és környékén Ötven súlyos sebesültje és egy halottja van az ítéletidőnek Budapest, augusztus 14. Szerdán délután ne­gyed 6 órakor, miután szinte éjszakai sötétségbe borult a főváros, óriási vihar vonult végig Buda­pest felett. A hatalmas vihar központja a főváros kellős közepe volt, mert a hegyek nem fogták fel a szél kavargását. A szél ós felhőszakadás nagy pusztítást vitt végbe Budapest főterén. A budapesti mentők tizenegy autója állandóan szolgálatban volt. Eddigi megállapítás szerint 50 xulyos sérülést ő/cozott a vihar. A főváros terüle­tén több kocsi és autó felborult. A BSzKABT kocsijai több, mint 30 helyen álluk meg, mert ledöntött fák akadályozták' a közlekedést. Több­helyen pedig az áramvezetéket tépte el a vihar. Az FTC-pálya tribünjénél. egyik részét fel­kapta a vihar és rádobta a telefonvezetékre, amely, elszakadt. A főiskolai sportversenyeket a délutáni órák­ban abba kellett hagyni és a pályákat most szi­vattyúk, kai igyekeznek rendbehozni, hogy csü­törtökön folytathassák a versenyekeit. Kispesten szerdán délután fél 6-kor szintén ha­talmas vihar vonult keresztül. A vihar az uccákon, a közi ereken és kertekben sok fát derékban szét­tört és kitépett. A városban többhelyen becsapott a villám. Wékerle-telepen délután a vihar alatt több uc­cát elöntött » víz. Egy 55 éves férfi akart ke­resztülgázolni a vízen, közben belebotlott nw­.CHsfejizültsé&ü áram elszakadt vezetékébe. Esés*

Next

/
Thumbnails
Contents