Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-14 / 182. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEGED. teerke*zM*«g: Somogyi ucca 22. I. em. Teleion: Z3.33..Kladóhlvat<U, kttlctBnkSnyvtAr «• legy Iroda: Arai Ucca S. Telefon: 13-06. - Nyomda: LOv. Upól ucca 19. Telefoni 13-M. - Távirati •• torélclmi Délmai Szerda, 1935 augusztus 14. Ara lO fillér XI. évfolyam, 182. sz. EtÖEIZETtS: Havonta helyben 3.20, vidéken e* Budapetlen 3.60, RUllöldön O 4U pengd. - Egye* Mám Ara hélKöinap lO, vfitár- éa Ünnepnap lO flll. Hirdelétek felvétele tarifa aserlnt. MegfetoaK héllO Kl**lelével naponta II korrupció letörése Hivatalos hiradás szerint az igazságügyminisztérium megkezdte a korrupció letöréséről szóló törvényjavaslat kidolgozását — Jugoszláviában. Már eddig is több korrupcióellenes tervezetet készítettek elő, de egyiket sem találták kifogástalannak, ezért nem lett belőlük törvény. Mikor egy állam ilyen súlyos, azt lehetne mondani, hogy bizonyos mértékiír kompromittáló, törvényt kénytelen hozni, nagyon valószínű, hogy rákényszeritették az állapotok. Hiába zárkózik el valaki, hogv csak megállapított pontos időben tart fogadó órát, mindig lesz látogató, aki magát kivételesnek tartja és soron kivül betör hozzá. Protekcióval, vagyis a másik recsegően hangzó szó érlelő kovászával. Én kivétel vagyok! — mondja ez a felfogás, amely nem engedi magát elküldetni, hanem talál indokot, régi barátságot, vagy bijtnt, hogy összeköttetését érvényesítse. Természetes, hogy mindig az igazság szent nevében és önzetlenül. Hová kellett fajulniok az állapotoknak, ha rnost tételes törvényre van szükség, hogy a kivételesek mellének szegezzék, mosolyogva a közélet torzzá fagyott szeretetreméltó ságával s áthárítva minden további teendőt a királyi ügyészre! Hogy milyen sikere lesz a javaslatnak, a fenkölt vakmerőség hol végez rajta simításokat és vág kényelmes réseket, azt előre nem lehet tudni. A majdani tárgyalását azonban általános emberi és kortörténeti szempontból betűről betűre meg kell örökiteni, mert — vaktában merjük mondani — több tanulságot rejt magában, mint egy húszkötetes történelem. Aztán ne feledjük, hogy a nagy betörések bünügyi főtárgyalásán is szakértőkből telik ki a hallgatóság nagy része. Ezek azok a speciális jogi szemináriumok, ahol a nagy általánosság mellett a finom nüánszok kapnak igazi életet. Jugoszláviának volt már jó ötlete, hamarosan nem tudjuk, hol posványosodott el. A gyakorlati kivitelével ugyanis nincs szerencsénk találkozni. Akkor arról volt szó, hogy mindenki tartozik igazolni vagyonának az eredetét, alapkimutatásul véve az apai és a nagyapai örökséget. Lehet, hogy körülményes államérdekek gátolták meg ennek a korszakot alkotó tervezetnek a megvalósulását, de az is bizonyos, hogy Jugoszláviában mostanában már kímélet nélkül bezárják a sikkasztókat, a hűtlen panamistákat, akik — ugyebár, nem kell sokat bizonykodnunk — néma magyar kisebbség soraiból kerülnek ki. fcbben nincs személyválogatás, a protekció nem okvetetlenkedik, pedig magának a panamának a genezise a legtöbb esetben a protekció. Meg volt mindig, nem uj találmány. Haragudni se haragudtak rá, mert a boldog időkben leginkább a középszerűeket, vagy a kisebb szinvonaluakat helyezték a sablonmunkák dzsungeljébe. A komoly feladatokat mégis csak a tehetségek oldották ^eg s végeredményben elhelyezkedett mindenki. A protekció és gyanús hajlandóságú gyermeke, a korrupció, csak ma veszélyes, amikor megszűkült a kenyér karéjának terjedelme és egymás hegyén-hátán igyekeznek érvényesülni a népek. Már tehetségnek tartja magát mindenki, a vállalkozás nagyága, a feladat szédületes örvénye nem riasztja el a tudatlant, a tapasztalatlant, rohan bele vakon maga se tudja mibe és növe» li végeredményben a szellemi proletáriátust, ami sokkal nagyobb veszedelme a társadalomnak, mint a kisebb igényű nagy tvmegek ki nem elégithetése. A szellemi proletár mindig elveszíti a kasztját és a deklasszirozottak okozzák a bajt. Catilina összeesküvésétől kezdve a francia forradalomig az osztályukból kiesettek támasztották a végzetes felfordulásokat. Catilina és Mirabeau közt nem csak az a hasonlatosság, hogy egyformán arisztokraták s a néppel harcolnak, hanem hogy adósságoktól kergettetve jutnak a végletekbe és fanatikusan gyűlölik a saját osztályukat. A korrupciós törvényt ha megcsinálják, világszenzációt csinálnak vele. Romániában az ilyesmi naiv ábránd volna. A parlament a megszavazásával olyan helyzetbe jutna, mint régen az eperjesi ember, akinek azt mondták: — Téged, fiam, mi halálra Ítéltünk, az Ítéletet mégsem hajthatjuk rajtad végre, mert nálunk üresedésben van a hóhéri tisztség. Azonban menj szépen Kassára, ott működik egy derék ember, vidd magaddal az irásunI kat és kérd meg, hogy vágja le a fejedet. De j elmenj, nehogy útközben megszökjél! j Igy állhat a helyzet -számos más parlamenttel is, nem csupán a románnal, ahol haloványan ugyan, de mégis dereng valami belátás, sőt fejlődésképesség is van benne, csak előbb lopjanak el minden ellophatót, hogy aztán élőiről lehessen kezdeni az életet. Valami igen magas birói állás betöltése Volt aktuális, erősen forszíroztak a pozícióra egy szelíd szamarat, ami felháborította az ellenzéket. — Ilyen tudatlan err^bert akartok elnökké tenni? Amire azt mondta a másik ellenzéki, ta-* pasztalt lélek. — Hogy elnök legyen belőle, pillanatig sem kifogásolom. Csak akkor volnék kétségbe esve, ha referáló, vagy itéletszerkesztő bírót akarnátok belőle csinálni. Itt már sokat ártana. Amiből az világlik ki, hogy a sokat kárpált protekció sem baj, ha mindenki a neki megfelelő helyre kerül, ahol ártalmatlan marad, főleg köztisztességben ártatlan. Hanem arra a korrupció-ellenes törvényre mégis nagyon kíváncsiak vagyunk. Általános sztrájk késiül Franciaországban Páris, augusztus 13. A kormány szükségrendeletei a lakosság különböző rétegeiből továbbra is heves tiltakozást váltottak ki. Munkások, kereskedők, frontharcosok, nyugdijasol; és tisztviselők az ország számos városában tiltakozó gyűléseket és tüntetéseket rendeznek, amelyeken határozati javaslatok és feliratok formájában juttatják kifejezésre elégedetlenségüket. Mindezek a tiltakozások békés keretek között folynak ugyan le, mindamellett az elégedetlenség mélyreható és a szélsőbaloldali pártok igyekeznek azt a politikai céljaik elérése érdekeben ébren tartani. A tiltakozó mozgalom irányítása a főképen szélsőbaloldali szakszervezetek kezei között van és a kommunisták' általános sztrájk kimondásán fáradoznak. Toválsb csökken az olasz-abesszin kérdés békés megoldásának reménye Eden népszSveíségi miniszter Párisba utazott Páris, augusztus 13. A párisi lapok szerint az abesszin császár javaslata nehezen valósitható meg. A három nagyhatalom megbeszélései elé igen nagy akadályok meredeznek, mert fenn kell tartani Abesszínia politikai függetlenségét, igy azután nagyon valószínűtlen, hojjv az üívet háború nélkül el lehessen intézni. A háromhatalmi tanácskozásokra Eden a következő tervekkel utazik: Sem Anglia, sem pedig Franciaország nem akarja meggátolni Abesszínia belpolitikai törekvéseit. Anglia azt tanácsolja a császárnak, hogy adjon Olaszországnak gazdasági engedményeket az 1928. évi olasz—abesszin barátsági szerződés alapján, amely eddig még sohnsem ervényesült. Egyébként Londonban nem nagyon hiszik, hogy Abesszínia elfogadja ezt a javaslatot. A döntőbíróság augusztus 16-án kezdi meg működését Párisban a három hatalom megbízottai val. P o 1 i t i s párisi görög követ elfogadta az olasz—abesszin döntőbíróságba szóló döntőbírói kinevezését. i Genfi népszövetségi körökben az ügv békés elintézésének lehetőségét látják abban, hogy az olasz sajtó hangja sokkal mérsékeltebb. Eden népszövetségi miniszter vonaton kedden elutazott Párisba. Londonban nagy fontosságot tulajdonítanak a küszöbön álló párisi megbeszéléseknek, mert Nagvbritannia látja a legjobban, hogy milyen veszélyes következményei lehetnek az olasz— abesszin viszálynak. Bármilyen bonyolult is a, viszály és bármennyire is kiélezett a helyzet," még lehet békés megoldást találni. A keletafrikai fegyveres viszálynak még igen sulvos következményei lehetnek. London és Washington iíen szoros kapcsolatban áll a viszály kitörése óta. Eden Párisban Páris, augusztus 13. Eden népszövetségi miniszter ma este érkezett Párisba az angol bizottság élén. A népszövetségi tanácsülés óta Páris, London és Róma között lefolytatott eszmecserék nem hozták meg a feszültség remélt enyhülését és így Eden jónak látta, hogy még a háromhatalmi értekezlet hivatalos ősszeülese elölt külön megbeszélést kezdjen Lavallal. Pá-