Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-12 / 154. szám

SXEOED. SzerkeiztAség: Somogyi ucca L em. Telelőn: Z3-33.. Klodóhlvntol, «»lcíönk»nyv«tf é* Jegyiroda: Aradi Ucca S. Telefon: 13-oe. - Nyomda: Low LlpOt ucca lö. Telefon: 13~0«. - lAvlraU lereiclmi Délmeayarorszáa. Szeged. Péntek, 1935 julius 12. Ara 10 fillér XI. évfolyam, 154. sz. ELÖE1ZETÉS: Havonta heiyben 3.20, vidéken e» Budapealen 3,eo, KUltdidUn » -*0 pengő. — Egyei sz&m Ara hétKSz­nap tO, vn»ár- és Ünnepnap lO tlli. Hlr­detétek fel-vétele tarifa szerint. Megje­lenik héldft íilvítelével nopoila reggel. Munka és szabadság _ Talán nein helyes, hogy a közigazgatási tisztviselők szabadságidejét a naptár szabá­lyozza s nem a munkájukban beállott szünet­Amikor a julius elseje elérkezik, a köziga­tási tisztviselők egy része elintézetlen aktáit átadja helyettesének, Íróasztala csecsebecséit fiókba zárja, kezet fog a gépirókisasszony­nyal s elmegy hatheti szabadságra. Augusz­tus elején vagy közepén viszont azok mennek eL akik addig itthon — pihentek. Lehetnek ügyek, amelyek a polgárság sorsát évek­re előre megszabják, felmerülhetnek kérdé­sek, amelyeknek helyes elintézéséhez e g y e­temes érdek fűződik, felvetődhetnek problémák, melyek a város haladását és fej­lődését alapjaiban érintik s a referens tiszt­viselő, a vezető értelem nincs hivatalában. A nyári vakációban merülhetnek fel pénzügyi kérdések, amelyeknek megoldása halasztást nem tür s a pénzügyi tanácsnok szabadságon van, gazdasági problémák adódhatnak, ame­lyeknek eldöntését nem lehet akkorra ha­lasztani, amikor a gazdasági tanácsnok haza­tér, a kulturügyosztályba, befuthat olyan. ak­ta, az idegenforgalom terén merülhet fel olyan tennivaló, aminél a város érdeke nem nélkülözheti az ügyet ismerő tanácsnoknak < jelenlétét. S vagy az elintézéssel, vagy az el­intézés halogatásával súlyos, talán helyre nem hozható kár érheti a városit. Az uborkát el lehet tenni télre, de nem mindegyik probléma osztja az uborkának ezt a tulajdonságát. A problémákból nem lehet lekvárt főzni, a tennivalókat s a feladatokat nem lehet dunszittá gőzölni s szölycillal óvni a romlástól. Ezeket vagy elintézzük, vagy — megromlanak. A közgyűlés menüjét nem lehet a bankettek étrendje szerint össze­állítani, — ezeket a problémákat friss ko­rukban kejl elfogyasztani, hogy a ben­nük levő vitaminban részesedhessék az egész város. Ez a nyár nem a pihenés ideje. Csak végig kell menni a szegedi piacon s nyomban szem­beötlik riem az, ami van, de aminek lenni kel­lene. A gyümölcs árával most meg lehetné­nek elégedve a termelők, ha lenne gyümölcs. Lassan kap erőre a kukorica, s félő, hogy az utolsó napok esője már csak szenteltvíz volt a burgonyára, a gazda szélnek ereszti a disznókat, mert sem eladni, sem etetni nem tudja. A rozsnak ára nem sokkal több, mint a korpa árának fele. Amit a gazda el tud ad­ni, azért nem kap semmit, amit a gazda ven­ni kénytelen, azt nem képes magas ára miatt megvenni. Példátlanul súlyos tél előtt áll a szegedi nép Ki. fog tudni adót fizetni, kik fognak tudni a haszonbérlők közül eleget tenni ha­szonbérfizetési kötelezettségüknek? S ha a gazdák fizetni nem tudnak, akkor a kereske­dőket és iparosokat hiába fogják majd szó­lítani még az adóbehajtók is a város anyagi helyzete egyensúlyának megvédésére. Mi­nél szerényebb s szegénységében minél te­hetetlenebb népünk, annál jobban szorult rá a közigazgatás támogatására és segítésére. Most készül a város költségvetése, de ezen a költségvetésen, a költségvetés minden téte­lén -és minden fejezetén rajta kellene lenni a mai idők követelésének és tanulságának. Most kell lerakni' az elkövetkező év funda­mentumát — sokan nincsenek itthon ... Természetes, hogy a szellemi munkás is megpihen s pihenőre szüksége van a közigaz­gatás munkásainak is.Egyetlen egy percet sem akarunk elvenni ebből a pihenőből, hiszen minél szegényebb az élet, annál zaklatottabb a hivatal s a köz ká­rára volna, ha elfáradt, energiátlan tisztvise­lők gondolkodnának és cselekednének az egész városi közület helyett. Csak, amennyire { ez lehetséges, függetleníteni kellene a nap­! tártól a közigazgatási szünetet. Aratni télen nem lehet, de pihenni lehetne. Belátjuk azt, hogy nyáron édesebb a szabadság, de lehet­nek idők, amikor a közigazgatás vezetőinek munkásságát télen könnyebben tudja nélkü­lözni a város, mint nyáron. Nem akarunk most hibáztatni s nem akarunk szabadságról visszahívni senkit, csak annak a meggyőző­désünknek adunk kifejezést, hogy a szabad­ságolás rendszere nem helyes. Magánla­kásban mindig le lehet húzni a rollókat s amit a zálogháztól megmentettek, naftalinba lehet tenni a szőnyégeket. A magánlakást bárme­lyik órában át lehet öltöztetni nyári uniformi­sába, de a közigazgatás menete, a közigazga­tás tennivalója, a felvetődő problémák, ügyek és kérdések nem mindig igazodnak 6 naptárhoz. Az élet motorjáról nem le­het hónapokra lekapcsolni a közigazga­tás pótkocsiját, a vérkeringés nem áll­hat meg hónapokra s ha a szervezetből a sziv egyszer szabadságra menne, ősszel, ha visz­szajön, csak a temetőben találná meg a rctri kebelben régi otthonát. A régi közmondást talán a közigazgatás sem fordíthatja meg, mondogatván, hogy amit elhalaszthatsz holnapra, azt a világért se tedd meg ma. Az ügyeket nem akkor kell elintézni, amikor éppen idő van rá, hanem, amikor az elintézést a közérdek követeli meg Hz angol külügyminiszter nagyjelentőségű beszéde az aneol alsóházban az angol-német tengerészeti egyez* mjiivrol, a kozépeuróoai, keleti, du^al megnemtáma­dási egyezményről* Ausztria helyzetéről, a Népszövet­ség fontosságáról és az abesszin-kérdésről London, julius u. Zsúfolásig megtelt ház; és tömött karzatok előtt mondotta el Sir Sámuel Hoare külügyminiszter csütörtök délután első kül­ügyi expozéját az alsóházban. — Szóvirágok nélkül akarok beszélni olyan kérdésekről, amelyek mindnyájunknak szivén fek­szenek — mondotta a külügyminiszter —, mert a hallgatás csak híreszteléseknek és félremagyará­zásoknak adna tápot. Az angol—német tengeré­szeli egyezmény nem volt önző, mert közöttünk való megállapodás —- amelyről feltehető, hogy más tengeri hatalmaknak is hasznára válik —, megkönnyíti a további megegyezést. A megállapo­dás fontos korlátozást nynjt és kizárja az angol—* német tengerészeti versenyt, amely a háború előtti oly sok keserűséget és súrlódást okozott. — Ami a légi tárgyalásokat illeti, légi egyez­ményt és a légi haderő korlátozását akarjuk el­érni. Ami Anglia érdeklődését a keleti egyszmény és a középeurópai megnemtámadási egyezmény iránt illeti, arról nincs szó, hogy Anglia ujabb kötelezettségeket vállalhasson, de ebből nem kö­vetkezik az, hogy nem érdeklődünk ezen kérdé­sek elintézése iránt. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy Kelet- vagy Középeurópában netán ki­törő háború általános világégéshez ve­zethetne és valószinülea ahhoz is ve­zetne. Ez az oka annak, hogy az angol kormány nagyon kívánatosnak tartja, hogy jöjjön leire keleti és dunai megnem­támadási egyezmény. Egyidőben llitler ellenezte a keleti egyezményt. De a helyzet most megváltozott, miután Német­ország késznek nyilatkozott arra, hogy nem fogja ellenezni azt, hogy mások kölcsönös segélyegyez­ményekei kössenek, feltéve, hogy netn kívánnak többet Németországtól, mint támadáskizáró, to­vábbá a támadó meiísesritésÁt li tA és tanácsko­zásra kötelező engedményeket. A* francia kor­mány közölte a német kormánnyal, hogy a javas­latokat tárgyalás alapjául fogadja el. Azt hi­szem, a dunai egyezményre is hasonló eljárást lehet alkalmazni, — Hitler fontos szolgálatokat tehet a békének; és lecsillapíthatja Közép- és Keleteurópában ural­kodó aggodalmakat. Bátor vagyok nyomatékosan felszólítani a német kancellárt, hogy tegye ma­gáévá ezt és saját ügyének is szolgá­latot tesz. — Mélységesen és állandóan érdekel bennün­ket Közép- és Keleteurópa elrendezésének ügye. Bennünket és az egész világot nemcsak Német­ország felfegyverkezéee, de a mai Németország^ bizonyos tünetei is aggasztanak, de azért szaván fogtuk Hitlert és megkötöttük a tengerészeti egyezményt abban a reményben, hogy előmoz­dítjuk a kibékülést. De a kibéküléshez, éppúgy, mint a békéhez, több ut vezet. Ami Ausztria­függetlenségét és sérthetetlenségét illeti, ismétel­ten kijelentjük, hogy Ausztria fekvésénél fogva sztratégiailag és gazdaságilag Európa egyik kulcsa és jogi helyzetének megváltoztatása alapjaiban rendítené meg Európa bé­kéjét. Ez az egyik oka azoknak az okoknak, amelyek miatt az angol kormány szeretné, ha haladékta­lanul létrejönne a dunai megnemtámadási és be­nemavaikozási egyezmény. — Valamennyi összefüggő európai kérdés el­intézését kívánjuk és azt tanácsoljuk, hogy kezd­jünk valamennyiről egyszerre tárgyalni. Az együttes biztonság előfeltétale az arányos hozzá­járulás. Nem védelmezzük meg érdekeinket, ha nem készülünk fel az önvédelemre. A bekét és ujjáépitést akarjuk, de nem érhetjük el ezt üres szavakkal. Az együttes biztonság a béke és >*a-

Next

/
Thumbnails
Contents