Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-11 / 153. szám

JÉLV4 ,varorszag 1935 fuliin TI. FOrdőtrikók minden minőségben nagyon olcsón Pollák Testvéreknél El „FEHÉR NAP" A RENDÖRSÉGEN események nélkül,apró tragédiákkal (A Délmagyarország munkatársától.) Julius, ez a legvadabb uborkaszezon az ujságcsinálásban. A bíróságokon törvénykezési Vzünet van, hetenkint egyszer, legfeljebb kétszer tárgyalnak, akkor som főbenjáró ügyet, a rendőrségi eseménykönyvek lapjai is fehéren ásitoznak a kánikulai melegben, — egyszóval sehol semmi, amiből tiz sort ki lehetne préselni. A régi jó békevilágban ilyenkor eregették fel a nyári kacsákat. Igy született meg a fiumei cápa, amely azóta évről-évre szabályosan megjelenik, Így rohantak le a farkasok a hegyekből és igy lett világszenzáció a loehnesej s«örnyeteg is. Az mér más lapra tartozik, hogy akadnak emberek, akik esküvel erősitik, hogy látták is az llíető szörnyeteget. A fotóriporterek azután lefotografálják — a szemtanút, mivel a szörnyet semmiféle Ígérettel sem lehet a tengerből kicsalogatni... a fényképek megjelennek a világ összes képeslapjaiban, a szemtanút pedig szerződtetik a filmgyárak, vagy varieték. Békében termettek az igazi, szép, nagy kacsák. Manapság nincs szükség rájuk, mert a „történelmi idők" gondoskodnak napról-napra hátborzongató eseményekről. Világviszonylatban tehát e? volnánk látva szenzációkkal, csak a helyi események hiányoznak, különösen a bűnügyek A meleg bággyasztólag hat a bűnözőkre. Szünetelnek a lopások, csalások, szélhámosságok és a súlyosabb természetű ügyek is, sőt az öngyilkosságok száma is észrevehetőleg megcsappant. Az Öngyilkosság egyébként is elsősorban gazdasági tünet. Téíen, amikor nagyobb a munkanélküliség, nagyobb a nyomor és nagyobbak az Igények, mégis akad egy kis mezei munka, építkezés, kubikolás, el lehet aludni a szabad ég alatt és minden mező a munkanélkülinek termi gyümölcsét... Azokat a napokat, amikor nem történik semmiféle esemény, a rendőrségen fehér napoknak hívják. Az uborkaszezon alatt egyre gyakoribb a fehér nap. Igaz, hogy az ilyen fehér nap sem teljesen fehér. Rendőri esemény azért akad. íme, egynéhány. Szerdán két feljelentés futott be a Somogyi-telepről. Az egyik art panaszolta, hogy két nappal ezelőtt ismeretlen tettes ellopott két eslrkét, egy má-dk feljelentő két szál keritésdeszka eltűnése miatt tett panaszt. A két feljelentést egy detektív kapta meg: lessék kinyomozni a tetteseket, A detektív biciklire kapott és kikurikázott Somogyira. Rövid keresés után megtalálta azt a házat, ahonnan a csirkék eltűntek, de már a károsu?tat nem, mert az bejött Szegedre. Szerencsére ott hon volt a fia, aki sorra megmutogatta a detektivnek a helyszint: itt aludtak a csirkék, itt jött be. a tettes, itt nyúlt be a ketrecbe és a többi. A detektív délután ötig nyomozott. Kihallgatta a szom szédokat, megnézett hatszáz teljesen egyforma csirkét, amelyiknek mindegyikére rámondta a károsult, hogy az az övé és végül — nem fnláltí meg a csirkéket Tudni kell ugyanis, hogy az ilyen lopott csirkét nem lehet megtalálni. A tolvaj még azon az éjszakán kiteken a csirke nyakát, a tollakat elégeti, a kél csirkét pedig szőióstŐl-MSröstől megaszi... Scherlock Holmes legyen az, aki nyomára akad az elvesíett jószágoknak. Éppen igy nem tehet megtalálni a keritésdeszkát sem, mert valószinfl, hogy asw»l főzték meg » lopott csirkéket . De vannak még fantasztikusabb nyomozások is. Feljelentést tett egy galambtenyésztő, hogy a galambjai közüi kettő elveszett. Az a gyanúja, hogy ellopták. A te'epen, ahol a károsult lakik, minden lakos galambtenyésztéssel foglalkozik. Legalább ötezer ugyanolyan fehér galamb röpköd a levegőben, amilyent elloptak.. Tessék megtalálni... Ilyen apró eseményekből tevődik össze a fehér nap a rendörségen. Nincs azonban olyan parányi esemény, amelynek méhében ne húzódna meg valami mély tragédia. Találomra kiemeltünk egyet I a sok közüi'. ! Egy kifutófiú tegnap délelőtt feljelentést tett, I hogy ismeretlen tettes ellopta kerékpárját a Fe; ketesas-uccában, mig ő egy pillanatra betért az egyik üzletbe A kára 30 pengő. • Eddig szól a rendőri jelentés, amelyből kitűnik, hogy egv agyonhasznált ócska kerékpárról vwn sz6, talán nem is ér harminc pengőt az egész, biztos a tolvaj dühöngött legjobban, amikor otthon észrevette, hogy miért kockáztatta a bőrét. Ilyr- " pás százszámra történik, nem is kifutó az, akitől nem lopnak el évente egy gépet. A nyomozás mindenesetre megindul, a detektívek végigjárják a zsibpiacot, kikutatják a szerelőműhelyeket. Amig a detektívek a kerékpárt keresik, beszél gessünk • kifutóval Otthon találjuk és amikor szó kerül a gépről, sírva fakad. Tizenhétéves. — Ugy vigyáztam arra a betyár gépre — monn ja sirva és ökölbeszorított kézzel — és mégis ellOpta valamilyen vagány... Kiderül, hogy a cégtől a gyereket azonnal kidobták és felvettek helyébe olyasvalakit, akinek van gépe. A tolvaj tehát állásától ls fosztotta meg o szegény gyereket. Nem keresett sokat, de abból a néhány pengőből, amit kapott, nagynehezen eltengődött a család. Mondani sem kell, hogy ő volt a családfenntartó és az ócska kerékpárral kereste a szűkös kenyeret. Édesanyja öt évvel ezelőtt özvegyen maradt, betegeskedik, néha keres valamit mosással, de a betegsége miatt nem birja a mun kát. Ha két napig mos, utána egy hétig betegen fekszik. Két másik gyerek is van m^, de azok még nagyon kicsik, csak enni tudnak egyelőre. Amikor a lopás megtörtént, sírva ment be a céghez. Ott roppant sajnálták az esetet, kezébe nyomtak néhány pengőt és tudtára adták, hogy másnap nem kell bemennie, mert kerékpár nélkül nem használhatják... Lakbért tizenötödikén már nem tudnak fizetni, holnapután elfogy az utolsó tlzfllléres is. — Mit tetszik gondolni — kérdezi a gyerek, — megtalálják a gépemet? Én szeretnék annak a csirkefogónak egy nagy pofont lekenni... És a tolvaj? Hátha egy másik, még szerencsétlenebb kifutó volt. akinek szintén ellopták a gépét és most lopott egy másikat, hogy kenyeret tudjon hazavinni. Csak a nyomorúságban van ilyen tragikus körforgás... (K—r.) Uccai rablótámadással vádolják a volt börtönőrt (A Délmagyarország munkatársátél.) Május 10-én éjjel a gyevi temető közelében vakmerő rablótámadást követtek el Zsurkán János 66 éves városi nyugdíjas ellen. Az öreg nyugdíjas a kocsmából tért hazafelé és az uton elkísérte egy férfi, akivel a kocsmában ismerkedett meg. Az illető a temető közelében rárohant a kissé ittas Zsurkánra, gáncsot vetett neki. majd fojtogatta, végül teljesen kifosztotta. Elvitte pénztárcáját 10—12 pengő tartalommal, ezüst óráját, láncát, arany pecsétgyűrűjét, kalapját. Zsurkán feljelentésére a detektivek nyomozni kezdtek és személyleírás alapján elfogták Bánfi Károly 48 éves volt rendőrt és börtönőrt, aki azonban a detektívek előtt azt is tagadta, hogy járt volna a Bene-féle kocsmában, ahol a nyugdíjassal megismerkedhetett volna. A helyszíni szemle során azután a vendéglős, a nyugdíjas és vendégek is felismerték, hogy ő volt az, aki az öreggel italozott és vele később eltávozott. A szegedi törvényszék szüneti tanácsa szerdán vonta felelősségre Bánfi Károlyt rablás büntette címén. Bánfi ezideig már tízszer volt büntetve, többek között rablás miatt is. Azonban ezt a, rablást tagadta. Beismerte, hogy járt a kérdéses napon akocsmába, ott megismerkedett Zsurkánnal, akivel együtt távozott el, de azt állította, hogy az uccán elbúcsúzott tőle. — Az a környék, — vallotta Bánfi — nagyon veszélyes, könnyen lekapják az embert— lehet, hogy ez történt Zsurkánnal is... Valak! kirabolta, de nem én voltam az a valaki. Az öreg nyugdíjas terhelő vallomást lett. Elmondotta, hogy a kocsmában hozzálépett Bánfi, akit azelőtt sohase látott és azt mondotta, hogy ő V i d a börtönőr. Bár a börtönórt nem ismerte, leültette és megvendégelte. Tizenegy óra tájban, kissé illuminált állapotban hazafelé készült, Bánfi vállalkozott arra, hogy elkíséri, mert mint mondotta, ő is Somogyi-telepen lakik. Gyanutlanul indult el uj barátjával, de már az uton rossz előérzetek gyötörték. Bánfi a karját fogta és oly erősen szorította egész uton, hogy szinte fájt. Sejtétte, hogy valami készül, ezért a gyevi-temető mellett kirántotta karját Bánfi kezéből és futásnak eredt. Bánfi azonban csakhamar utolérte, gáncsot vetett neki, aztán a mellére térdelt és foitogatta. Elvesztette az eszméletét, ekkor ra| bolta ki Bánfi és állott odébb. A támadója Bánfi volt, határozottan felismeri. Bánfi tovább is tagadott. A biróság elnapolta a tárgyalást ujabb tanuk kihallgatása végett. Szegedi Kézműves Bank vezetőségi és tisztikara őszinte fájdalommal jelenti, hogy az intézet igazgatóságának alelnöke az élők sorából váratlanul elköltözött Megboldogul t intézetünk érdekeiért hosszú éveken át fáradhatatlanul dolgozott. Elhunytával bankunk egyik leghívebb barátját vesztette eL Emlékét mindenkor hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Szöged, 1935 julius 10.