Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-03 / 146. szám

y, DEMAGYARORSZAG SZEOED. s*erlteíiia»ég: Somogyi ucca Zltm L emu Telelőn: 23-33.. Klttdöhlvntol, kölcíönkönj^vtAr é» Jegyirodát Aradi ucca S. TeW'oni 13-06. - Myomda: LÖW Lipöi ucc«« 19. Telelom 13-oe. - távirati leveicÜB: Dtimagyaromia Sceaed, Az idegenforgalom haszna és hátránya A hidvámot idegenforgalmi tekintetből nem lehet leszállítani, mert ez a város nem hozhat áldozatot azért az idegenforgalomért, amiből más városnak haszna van, — mon­dotta a polgármester. Szembe kell helyezkednünk nzzal f felfo­gással, ami ebben a kijelentésben megnyilat­kozik. Miről volt szó? A város ujszegedi üzlet­í>érlői, a vigadónak és a cukrászdának bérlői, de a bérkocsisok és taxisoffőrök is azt kér­ték a várostól, hogy próbaképpen szállítsa le a nyári hónapokban a hidvámot. Erre ko­rábban is volt már példa s a muitak tapasz­talatait az érdekeltek a városia nézve is kedvezőknek tartják. A kérelem a pénzügyi és javadalmi bizottság elé került, aho' az az xi ff-u vélemény alakult k>, hogy kell valamit tenni Újszegedéit s az ujszege­di forgalom fellendítésért. Ha már van a városnak olyan uccája, — a közúti hid, — amin csak annak szabad Wecitül menni, aki ezért külön fizet, legalább a követelt el­lenérték ne legyen olvan nagy, hogy meg­béníthassa egy egyébként virágzásnak in­dult városrész fejlődését. Ha valaki ma ko­csival, vagy autóval át akar menni a hidon s vissza akar jönni rajta, többet kell neki fizetni hidvámban, mint amennyibe a fuvar kerül. A hid­vámnak ez a magassága teszi ezt a kérdést sürgősen megoldandóvá, mert azt nem le­het tűrni a város fejlődése szempontjából, hogy egy városrészt ilyen közlekedési tiltó vámmal kizárjanak a városi közösségből, a városi életből, kirekesszenek a fejlődésből. A pénzügyi és javadalmi bizottság tagjai bi­zonyára nem megfontolatlanul s bizonyára nem hangulatok hatása alatt határozták el magukat arra, hogy egyhangúlag fog­ják javasolni a közgyűlésnek a hidvámoknak csökkentését olyan módon, hogy vasárna­ponkint s a szabdtéri játékok napjaira eltör­lik a hidvámot. Az a gondolat is lebegett előttük, hogy legalább az idegeneket ne mo­lesztáljuk ezzel a krudélisen magas hidvám­mal, ha már magunk köznaponkint nyögünk is alatta és sóhajtozunk is tőle. Ezt határozták el a bizottságok, mit tett azonban a város hatósága? Először is, — nem vitte be a májusi közgyűlésbe ezt a tárgyat. Voltak fontosabbak, amelyek bekerültek, például, hogy a selyemhernyótenyésztők kapjanak jelvényt, vagy, hogy a közgyűlés egyik-másik tagja gvorsirók alkalmazásával védekezhessen az ellene indított rágalmazá­si és becsuletsértési ügyekben. Hogy egy döglött kis macska előállítása után mennyit számithat tel a köztisztasági hivatal, arról sürgősen szabályrendeletet alkotott a város, de azokat a javaslatokat s azokat az indítvá­nyokat, amelyek az Újszeged köré hid­vámból épített kinaj fa] ,ebon. fására vállalkoztak aZok nem találtattak méltónak arra sem, hogy oldott sarukkal be­lépjenek a közgyűlés termébe. Ha szabad nagy emberek emieket idézni, ez — g 0 m Q_ gyi Szilveszter szelleme. Meg­akadályozni & várost a saját akaratának vég­rehajtásában, — ezekért a sikeres kísérlete­kért csak a félmúltba kell visszamenni buz­dításokért és Déldákért. Szerda, 1935 julius 3. Ara lO fillér XI. évfolyam, 146. sz. ELOElZer£Si Havonta helyben 3.20, vidéken e» Budapesten 3.00, itUllBIdBn t> 4U pengd. — Egyei iz*m Ara hélltöl­nap ÍO, vatár- e* Ünnepnap 1® Mii. Hlr­deiések (elvétele tarlla szerint. Megje­Icalk hetlu Kivételivel naponta reggel. S itt van jelentősége annak, amit a pol­f ármester ur az idegenforgalomról mondott, lás városnak, mondotta, haszna van az ide­genforgalomból, mi sem károsodhatunk mi­atta. Ez talán, mint elv helyes, de mint gya­korlati norma helytelen. Mert először is, sokat kell befektetni még az ide­genforgalomba is addig, amig az hasznothaj­tó lesz. Magától idegenforgalom nincs. Az idegenforgalmat meg kell szervezni, propa^ gálni, adminisztrálni kell, ébren kell tartani, az idegenekről gondoskodni kell, törődni velük, foglalkozást igényelnek az idegenek, — s ki tudná felsorolni még a rovatcimeit is annak a kódexnek, amely az idegenforga­lomról szükséges tudnivalókat tartalmazza. Mindez — nincs ingyen. Mindezért ál­dozni kell. Áldozni kell, hogy az áldozatnak hasznát és gyümölcsét esetleg ne is az áldo­zók élvezzék, hanem az a városi közösség, amelynek egyformán tagjai áldozók és ha­szonélvezők. Ha más városnak haszna van már az idegenforgalomból, az nem jelenti azt, hogy az a város nem hozott érte áldoza­tot. S ezenfelül, — az idegenforgalomért állandóan áldozni kell. A jó gazda nemcsak tukkor hoz áldozatot a földért, amikor meg­veszi, a jő gazda minden évben áldoz rá, hogy termőerejét fokozza, vagy legalább is megtartsa. A fogadalmi templom, az egyete­mi építkezés tényezői az idegenforgalomnak, de mindezért a város nem hozott áldozatot. Az idegenforgalomnak tényezője az ujsze­gedi liget is, miért kell akkor pénzbün­tetésben részesíteni azokat, akik meg akarják nézni, vagy meg akarnak benne pi­henni? Ha nem szedünk pénzt a Dóm tér megtekintéseért, miért szed a város pénzt az ujszegedi rózsaliget látogatóitól? Az idegenforgalom napjain a hidvám el­engedése azokhoz az áldozatokhoz tartozik, amivel a város nem maradhat az idegenfor­galomnak adósa. S ezenfelül: Az idegenforga­lomért minden város közvetlenül ál­doz, de az idegenforgalom hasznait csak közvetve kapja vissza. Amit a város ve­szítene a hidvámon, annyit nyerhetne a ré­ven. S ha ez a két tétel ki is egyenlítené egymást, a városiasság emelkedése, a forga­lom fejlődése, Újszeged felvirágzása ingyen megszerzett nyereségtételei lennének ennek az egyenlegnek. Olaszország félmilliós hadgyakorlattal készül az abesszin~kérdés döntésére Idegesség Párlsban és Londonban Eden beszámolója és Mussolini visszautasító válasza m ait London, julius 2. Eden népszövetség miniszter tegnap beszámolt az angol alsóházban párisi és romai tárgyalásairó.l Mint ismeretes, elmondta, hogy kisérletképen azt a javaslatot tette Mussolini­nak, hogy az olasz-abessziniai vita elintézése ér­dekében Anglia hajlandó Abessziniának területsá­vot átengedni az angol Szomáli-földön A javasla­tot azonban Mussolini nem fogadta el. A világsajtó élénken kommentálja Eden alsóházi nyilatkozatát. A francia sajtót meglepte <j nyilatkozat. Egyes lapok attól tartanak, hogy minden fogad­kozás ellenere Anglia légügyi téren is kétoldalit szerződést kot Németországgal. Több határozottsá­got és nyíltságot vártak Édentől. Általában az a' meggyőződés alakult ki francia körökben, hogy Eden kijelentései túlságosan kétértelműek és két­ségessé teszik a londoni és a stresai megállapodá­sok érvényessegére vonatkozó állitások komolysá­gat. Ar olasz lapok részletes jelentésekben számolnak be Eden alsó­házi nyilatkozatáról, tartózkodnak minden meg­jegyzéstől, a címekben azonban kiemelik, hogy Mussolini elutasította Eden javaslatait. Az angol sajtóban nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a kormány angol területet ajánlott fel a vita elintézésére. A Morning Post szerint a parlament folyosóin han­goztatták, hogy területek átengedése az uralkodó kizárólagos felségjoga ugyan, de az ujabb gyakorlat szerint a területáiengedésekhez a parlament jó­váhagyása szükséges. Varsó, julius 2. A kormánypárti lapok ehó ! helyen foglalkoznak Beck külüsivminiszter I berlini útjával. Az ut célja az, — hirdetik » cikkek —, hogy Lengyelország és Németország szomszédi viszonyát megszilárdítsák. A párisi Journal berlini tudósítója jelenti: Beck lengyel külügyminiszter a német kor­mány vezetőivel főképpen a francia—szovjet egyezmény középeurópai következményeit fog­ja megvitatni. Lehetseges, hogy Beck látogatá­sának folyamánvaképpen a két évvel ezelőtt megkötött lengyel—német barátsági szerződési módosítani fogják és bizonyos eshetőségekre számítva, határozott formába fogják önteni. Félmillió embert mozgósított Olaszország Milánó, julius 2. A nagy nyári hadgyakorlatok, amelyeken mintegy félmillió katona vesz részi, élénken foglalkoztatják az olasz lapokat. Ezúttal a hadgyakorlatoknak nemcsak azért van egészen rendkívüli jelentőségük, mert a gyakorlatokon 500.000 háborús felszerelésű katona és tiszt vesz részt, hanem azért is, mert a szárazföldi haderő a most következő hadgyakorlatokon szorosan együttműködik majd a tengeri és légi haderővel. — Olaszország számára az abesszin kérdésben most már csak egyféle megoldás lehetséges, amely­re Olaszország fel is készült — írják. A hadgyakor­latok megmutatják, hogy az eddigi előkészületek, amelyeket Olaszország Keletafrikában végrehajtott, semmiképen sem befolyásolhatják az anyaország erőinek hathatóságát és ez szolgáljon figyelmezte tésül azok számára, akik azt hitték, hogy Olasz­országnak útjába állhatnak, vagy pedig, hogy puccs végrehajtását megkísérelhetik abban a felte­vésben, hogy Olaszországot az abesszin kérdés teljes mértékben icénvbe veszi.

Next

/
Thumbnails
Contents