Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-10 / 152. szám

M E. L IV i / A K vy K A t. A O 1935 funus 10. Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság 6 féle minőségbe® gyári I arakat Pollim Tewenireii mitani. Ezek nagyobbrésze kétágyas, ugy, hogy legalább 500 idegent lehet majd magánházaknál, bútorozott szobákban elhelyezni- Ezenkívül 240 vendég számára a szállodákban lesz hely, ilyen körülmények között — mondotta a polgármesterhelyettes — egyelőre nem mutatkozik a szüksége annak, hogy akár a Hálókocsi Társaság, vagy az MFTR segítségét igénybe vegyük. Dicséretreméltó és elismerendő Pick Jenő gondolkodása az idegenek elhelyezését illetően, de a jelentésekből megállapíthattuk, hogy a szállókban és a magánházakban el fogjuk tudni helyezni az idegeneket, akik Szegeden több éjszakát szándékoznak eltölteni. Fénykép a leszegényedett szegedi alvilágról A *srenkerek"-tól az éjszakai hamiskártyásokig (A Délmagyarország munkatársától.) Ki hinnéhogy Szegednek, ennek a Józan polgár-városnak is van alvilága? Pedig van, ha nem is olyan kiterjedt, mint Csikágónak, Londonnak, vagy Berlinnek. Nem is nehéz bűntettesek jellemzik ezt az alvilágot, hanem apró szélhámosok, kis csalók és még kisebb tolvajok, tekintettel arra, hogy az alkalom szüli a tolvajt, már pedig Szegeden alkalom nincs. A gyermekrabló itt szimpla kis zsaroló lesz, aki a körúton lehúzza a részegekről a zakót; a bankrablót éhes iparossegéd helyeltesiti, aki végső szükségből kiránt a sétálók kezéből egv ócska retikült... A szegedi alvilág nagyjából az, ami a pesti, de lecsökkentve. A legelőkelőbb kaszt a tolvajoké, akik rengeteg válfajra oszlanak. Első ezek között a kasszafuró, aki mindég a legnehezebb fiuk közül kerül ki. Munkája hozzáértést, bátorságot, idegeket követel és persze az övé a legnagyobb zsákmány és a legnagyobb — kockázat is. Ha egy ilven mackós — ami egészen biztosan bekövetkezik — lebukik, nem szabadul meg három-négy mázsán alul. Á közönséges betörő, aki álkulccsal, esetleg feszítővassal dolgozik, következik a kasszás után, majd besurranok, zsebntetszők, végül az egész „piti szajrésok" következnek, akik nem átallják az üzlet elé kitett kartonkötényt sem ellopni. De az egyes válfajok kőzött is vannak külónl«égek, aszerint, hogy ki mit és hogy ki hogyan lop. Vannak például srenkerek, akik csakis ékszeresekre utaznak, mások a trafikfosztásban specializálják magukat, ismét mások szerelőknek öltözve padlásokat ürítenek ki. Aki például ugy hatol be egy lakásba, hogy az ajtótáblát benyomja, az soha nem megy be máskép egy lakáfcba, pedig ezt a tulajdonságát minden detektív ismeri és ezen a nyomon mindig leönti magát. A másik ugy megy bele a csőbe, hogy valami nagvzásl mániától ösztönözve üzenetet hagy hátra, fis ezektől a szokásoktól soha nem tudnak szabadulni, lehet, hogy a tradíció fontosabb, mint a személyes szabadság. Szegeden mackós alig van. Néhány évvel ezelőtt volt néhány elszánt fiatalember, akik jelenleg Sopron-Kőhidán üdülnek. A többi ugy burjánzik, mint a fü. Legtöbben kerékpárlopással foglalkoznak. Ez majdnem szegedi specialitás. Itt, ahol több mint tízezer gép szaladgál, legkönnyebb kerékpárt lopni. A szervezet kiterjedt. Feketén dolgozó szerelőműhelyek vannak, ahol i lopott gépeket átszerelik, átfestik és viszik más városokba eladni. Sokan csak azzil foglalkoznak, hogy a lopott, alvilági nyelven japán gépnek hamis igazolványokat szerezenek. Ezek papirnepperek, akik mindenféle hamis. írnto' meg tudnák szerezni jó pénzért. Legnehezebb eztket a tolvajokat kézrekériteni, mert ide nem kell se módszer, se más, elég egy gazdátlanul hagyott gépre felkapni és máris megvan a tzajré. A zsebetek Igen kevesen vannak. A napokban igy mesélik — járt Szegeden egy nemzetköri fejes, aki tele volt levesse] és azt hitte, hogy Ht lehet melózni- Egy-két óra múlva azonban tó. vább utazott, mert attól tartott, hogy ellopnak tőle mindent. . Félig tolvaj, félig csaló a hilós. ebhez a mesterséghez kell a lemtöbb ötlet. ő az, aki váltásnál annyira megszédíti a pénztárost, hogy ötven, száz pengővel többet kap vissza. Munkáját rendszerint összeköti az üzleti tolvajiással, alkalmas pillanatban kabátja alá dug mindent, ami elfér. Időnként újfajta hilós-trükköki. eszelnek ki. Most találtak ki állítólag egyet, ameklyel igen sokat keresnek. A trükk féltett titol Félig-meddig idetartozik a nepper is, aki mindé; féle bóvlit és áldolgot sóz a gyanútlanok nyakal; Tőle lehet vásárolni azt a csempészett szerb <•' garettát, amelyet a Dob-uccában töltenek, azt „francia kölnit", amelyet ő maga gyárt olyképeíi, hogy egy üveg viz tetejére ráőnt két csepp kölnit, ő adja el azt a „legfinomabb angol szövetet" és igy tovább. Bevált trükk, hogy sokszor lopottnak tűnteti fel az árut, ezzel indokolják az alkalmi vételi árat és egyúttal bebizonyítják, hogy jó psichologusok, mert a tiltott gyümölcs meséjét variálják. Az is bevált trükk, hogy egyikük idegennek adja ki magát és angolul, vagy olaszul halandzsái és a társa tolmácsolja a halandzsát, amely persze ritkán téveszti el hatását. Ma már a neppereknek is léáláldozóban van, mert az 6 mesterségükhöz az kell, hogy a közönségnek pénze legyen... A legelterjedtebb foglalkozás Szegeden a lemezezés. z z Itt él a legtöbb és legügyesebb lemezes. Rendszerint tűzkövet és szaharint is árulnak, de a főfoglalkozás az „itt a piros, hol a piros". Valamikor igen sokat kerestek vele, de mióta a tanyai magyarnak nincs pénze, az 6 jövedelmük is megcsappant. A rendőrség különben is tűzzelvassal pusztítja őket. Legtöbben a Mars-téren é« a körúton tanyáznak. Egy-egy bandához többen tartoznak, igy elsősorban a játékos, akinek boszorkányos kézügyességünek kell lennie, azután a falazó, aki ugy tesz, mintha játszana és közben folyton nyer, hogy ezáltal étvágyat keltsen és végül az őr, aki kémleli a tájékot: nem bukkan-e fel detektív, vagy rendőr. Adott jelre pillanatok alatt eltűnik az egész társaság... A hamis kártyások sem igen boldogulnak, mert akinek pénze van és •i ki tői lehetne nyerni, az rendszerint szintén ha'nisktrtyás. Ha összekerülnek, legfeljebb lovagi ornát vívnak egymással. A játék ma ls főleg inkelt kártyával folyik, mert itt nincs szüksig gy második személyre. Ha drótos van, aki a •inrtner közelében áll és ügyes jelbeszéddel le•'dja a drótot, annak már a haszon egy tekintéyes része jár. Igazi hamiskártyás, a szó igazi értelmében véve, talán csak kettő-három van Szegeden. Kiegészíti a szegedi alvilágot az uccai útonálló, aki a kocsmák környékén részegekre leselkedik, a piaci zsebtolvaj, aki a nagy kofa-zsebeket dézsmálja, a tanyai zugirnok, zugvégrehajtó, a strandtólvaj, a tanyai lakások sorralátogatója, a selyemfiu és a sok-sok orgazda, zálogcédula-szélhámos, uzsorás... A szegedi alvilág is szegényedik, srintelenedik, egyenes arányban áll az áldozatok elszegényedésével. Ahol szegény a gazda, ott a cseléd is éhezik.. K. Gt. Kerékpárt, alkatrészeket, siumit Déry gépáruház legocsóbban részletre is Naa v ' a v ' t ó m U h e 1 v. Szegedi Körösi Fraxinus Gáspár Doctor 1535—1935 Négyszáz esztendővel ezelőtt működött Magyarország hatalmas nádorispánjának N á d a s d y Tamásnak dunántuli váraiban, igy Kanizsavárott is a szegedi születésű tudós Doctor, Seegedá Körösi Fraxinus Gáspár uram. Életéről Takáts Sándor és Györy Tibor irtak. Apja szegedi szabómester volt a mohácsi veszedelem idején, Vén Szabó Mihály volt a neve, ami nyilván arra mutat, hogy Mihály mester a szegedi szabócéh „Vénségébe" vagyis Senatusába tartozó .,öregmester" volt. A fiatal Gáspár Diák 1533-ig az olasz Padova világhírű egyetemén tánult. öccse a török kardja által veszett el, mikor II. Szulejmán padisah 1526 őszén. Mohács után Budáról Bácson át Isztambulba tért haza. Gáspár Diák mint tudós Magister, azaz Mester, vagyis Doctor tért haza Padovából, Szegeden élő húgának szép velencei „csömölét" szoknyát hozott ajándékba, majd Nádas^y Tamás nádor udvari orvosa lett. l53ő táján irt levelében a régi töröktátár-magyar kölesserről a Bózáról emlékezik még. Egy nyilván gyomorhurutos betegét eltiltja a töltött káposztától, savanykás Bózasert itat vele, nyilván hogy gyomorsav fejlődését fokózza, ezután — nyilván a mai Állati Szén, a .,"Garbó animalis" hatását elérendő _ likacsos dercekorpa kenyerét, vagyis priznyákot etet veié. A nádorispánné asszonyságot, KanJzsay Orsolyát is Bózaserrel itatja. A fiatalasszony ugy látszik vérszegény volt. 1535ben ezt irja urának, a nádornak: „A doktor Gáspár mester azt mondja, nem jó nádorispánné asszonyomnak vizet innya, azért mégis jő valami Bózaser az birságon s nem halok szomjjal." Szegedi vonatkozású magyar orvoslástörténeti emlék ez, mögötte mintha a sör baktériumölő hatásának korai felismerése csillanna fel. 1562-ig állott Gáspár mester a nádor szolgálatában, mint annak udvari háziorvosa. A csellengő, tudatlan német doktorokat szidja és magyar öntudattal igy ir egy levelében: ímhol magyar fi vagyok és tudjuk, ki lovafia rsikaja vagyok!" Büszkén^ valljí szegcdi származását. Bevilaqua Borsody Béla dr. Légi csendlírs^get szervez Csehország Prága, julius 9. A belügyminisztérium a nemzetvédelmi és a közmunkaügyi minisztériummal egvetértésben julius elsejei érvé' nyességgel külön 'égi csendőrséget állit fel, amely a csehszlovákiai Égerben, továbbá Reichenbergben, Königrátzben, Troppau mellett és Pozsonyban fog állomásozni. Az uj légi csendőrség feladata az, hogy őrködjék a repü-; lőtőrvénv rendelkezéseinek és a nemzetkőzi egyezményeknek ugy belföldi, mint külföldi renülőcéDek részéről való betartása felett