Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-09 / 151. szám

t955 juRos 9. DÉLMAGYAR OR SZAG 3 Szeged számára nem engedélyeznek több féláru vasúti utazást? Meglepetést keltő miniszteri leirat — A város lelterfesztése a szabadtéri játékokra érvényes kedvezményes utazás érdekében (A Délmagyarország munkatársától) A kereskedelemügyi minisztériumból hétfőn értesítették a polgármestert, hogy mely városok kapnak az idén 50 százalékos vasúti kedvezményt a kivételes ünnepi alkalmakra. Kecskemét számára julius 13—21 között a „Hírős Hét" alkalmából engedélyezett » kereskedelemügyi minisztérium 50 százalékos vasúti utazást, de hir szerint a „Hirös Hetet" az idén nem rendezik meg. Kőszeg julius 15—22-ike között a „Turista Hétre", Veszprém augusztus 11 —18 kCzött egyházzenei kongresszusra. Zalaegerszeg szeptember 10—18 között vendéglős kongresszusra kap 50 százalékos vasúti kedvezményt. Ezenkívül a minisztérium Pécsnek és Debrecennek az esetleg rendezendő ünnepi hetekre engedélyezett már korábban 50 százalékos utazási kedvezményt. A leirat szerint Szeged az idén már nem részesülhet féláru vasúti kedvezményben, mivel a hetedik ipari vásár alkalmából Szeged egyizben már részesült ebben a kedvezményben. Ehelyett — a leirat szerint — csak kisebb kedvezmény megadását engedélyeznék: alacsonyabb kocsiosztályu jegygyei lehetne Szegedre utazni, ami mintegy 33 százalékos kedvezménynek felelne meg. A kereskedelemügyi miniszter leiratát a városházán nagy meglepetéssel és megdöbbenéssel fogadták. Dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes azonnal utasította a kulturügyosztályt, intézzen sürgős felterjesztési a kereskedelemügyi miniszterhez és kérje, hogy a szabadtéri játékokra való tekintettel, augusztus 3—IS között Szeged számára engedélyezze a féláru vasúti utazást. Ebben az ügyben a rendezőbizottság is eljár illetékes helyen és remény van arra, hogy a féláru utazást mégis engedélyezni fogják a szabadtéri játékok idejére. A hétfői leirat mindenesetre nagy megdöbbenést keltett. Még soha sem fordult elő, hogy ünnepi játékok alkalmával ne engedélyezték volna a féláru utazást. Szeged az idén harmadszor rendezi meg az európai sikerű szabadtéri játékokat, amelyekre egész Európából érkeznék látogatók és erre az alkalomra még mindig érvényes volt az 50 százalékos vasúti kedvezmény. Teljesen érthetetlen, indokolatlan és megdöbbentő lenne, ha most, amikor európai eseménnyé nőitek a szegedi ünnepi előadások, amikor kapcsolatban vannak az olasz-magyar kulturális egyezménnyel, amikor Szegedre érkeznek az olaszok hivatalos képviselő is a művészi kiküldöttek mellett, amikor óriási méretű forgalomra van kilátás az ünnepi előadások napjaira. Akkor, éppen most, megtagadnák a minden magyar vidéki városnak a kijáró kedvezményt. Sürgős, haladéktalan felvilágosításra és intervencióra van szükség. ŐSZINTE BESZELGETES GÁRGYÁN ILONÁVAL a nehéz életről, két férjéről, gyermekeiről, a fogságról és a revolverről (A Délmagyarország munkatársától.) Alsóvároson !s csak három napig tart minden csoda. A mult bét elején egész Alsóváros Gárgyán Hona nevével volt tele, egyébről sem esett szó a kocsmák Udvarain és az elfüggönyözött szobák mélyén, Hint Gárgyán Ilona és Berta József tragikus házasságáról. Ma már nem olyan eleven beszédtéma ez, mint volt a mult héten. Gárgyán Hona hazatért, gyászruhát öltött és ott játszadozik a rifágos advaron gyerekeivel, méri a fröccsöket az ivóban,' szinte nem is változott semmi a Rákócziuccai kocsmában, az élet megy tovább a majja utján és nem ismer hosszabb megállókat... Az udvaron felállított söntés előtt az öreg GárSyánné üldögél. Két fuvaros issza csendp-~n a borát, hátul kugliznak, az udvar közepén pedig Gárgyán Ilo-na kisfia játszadozik hangosan- Az első szóra kihívják a fiatalasszonvt, f megszokták, hogy mostanában gyakran keresik. ^ápadt, beesett arc, nagy fekete szemek, amelyek '.ledten néznek, — ez most Gárgyán Ilona, a hires alsóvárosi szépasszony. Gyászruhát visel, kis fekete sapkát és barna esőkabátot, mert éppen az ügyvedjéhez készül. A hangja meglepően friss. — Az uton majd beszélgetünk — mondja —, frár nem szívesen emlékezem vissza az elmúlt napokra. Amikor kiengedtek a fogházból, azonnal hazajöttem, napokon keresztül feküdtem. Azt hittem, sohase fogok felkelni. Sajnos, az ember oly s°kat kibir... Az uccán, amerre megyünk, mindenki ismeri és mindenki köszönti. — Ettől féltem a legjobban — mutat ai embehogy nem ismernek meg és elfordulnak t.°JerP • • • hiszen... tulajdonképen..- akárhogy í?rtént «s... embert öltem. Megöltem a férjemet 'Nem mertem 37. uccára lépni, azt IrHem, mjal mutogatnak majd utánam... Épipen azokban csalatkoztam kellemesen, akikj-ől ezt feltételeztem. Azok, akiknek mellém kellett' volna állniok, elfordultak tőlem. Az öcsém például még nem is beszélt velem, amióta hazajöttem. Azt mondja, hogy szégyent hoztam rá. Ez igaz, de éppen neki nem kellene éreztetnie, hiszen nem tehetek róla. . Hangja most megcsuklik, ugy folytatja: — Nem akartam megölni, higgye el nekem. Amikor a kezembe került a revolver, nem is sejtettem, hogy mi következik, hiszem, ha sejtettem volna...! Azelőtt soha nem hittem volna el, hogy ilyesmi is lehetséges, ha valaki ilyen dolgot mond el, a fejemet csóválom és lássa, most én vagyok benne ... Hát igy fesz valaki egyik-napról a másikra botrányhősnő? — kérdi síró hangonA Szenth áromság-ucca csupa szemmé változott. Szinte minden kapu alól, ablakból, üzletajtóból Gárgyán Ilona után pillantanak. Két hölgy szorosan a sarkunkban van, hogy egyetlen szót se mulasszanak el. A pénzre terelődik a szó, amikor arról kezd beszélni, hogy egész életében milyen szerencsétlen volt és hogy milyen nehéz volt a gyerekkora. — Ne gondolja, hogy mindez a pénz miatt van. Hisz nekem tulajdonképen nincs is pénzem. Mindég magam kerestem a kenyeremet, jóformán kislánykoromtól kezdve dolgoztam, sokszor megállás nélkül. Elmeséli ezután, hogy milyen manövreket vilt keresztül a paprikával, hogy dolgozott reggeltől-estig, aztán családi bajaira kerítette a szót. — Mindennek az az oka az én életemben, hogy első volt mindig a dac. a csakazértis. Első házasságom is igy történt. Az anyám azt mondta, hogy csak a pénzem miatt kellek. Az elsá férjem azután minden nélkül vett el, még azt a ruhát is visszaküldte anyámnak, amiben elmentem... Ugyanis szülői beleegyezés nélkül mentem el hazulról... A gyerekeiről beszél ezután— A rendőrségi fogdába beküldött az émkét kis szivem egy kis csokor rózsát. Egész éjjel azt a csokrot szorongattam, tudták * gyerekek, hogy a virág a mindenem... Aztán hazajöttem, a gyerekek sirtak, de Jóskát, a második apjukat is siratták, mert nagyon szereitek. Egésí nap játszott velük, hiszen egyéb dolga sem volt szegénynek... A gyerekek igy aztán rajongtak érte... A sTseme isméf 'de lesz könnyel. — Oly nehéz beszélni róla, — mondja később A rossz elmúlik, elfelejtjük, csak a jóra emlékezünk vissza. Sokat ütött, vert, dc jó is volt hozzám és én mostanában csak ezekre a boldugabb napokra tudok visszaemlékezni vele kapcsolatban • •. önként kezd kényesebb témáról beszélni. — Azzail vádolnak — mondja nyíltan —, hogy kacér voltam és... De ez nem igaz. Jöjjön ide, aki ezt állítja és mondja a szemembe. Volt két férjem és volt egy nagy szerelmem... Én vagyok a szerencsétlen, mert oly kevés boldog nap volt az életemben.. . És mégis. Szombaton bejött a kocsmába egy részeg ember. Amikor meglátott, lehordott mindennek, kést rántott és azt kiabálta: „Mit gondol, lehet embereket lelőni"? — azzal a kést belém akarta szúrni... Búcsúzáskor ezt mondja: — Nagyon fáradt vagyok. Azok a szörnyű napok! ... hogy is bírtam ki... Talán az adott erőt, hogy Isten előtt nem érzem magam bűnösnek... K. Gy. Rosenberg és Frick éles támadása a német katolikusok ellen Münster, juMus 8. Rosenberg Alfréd birodalmi vezető Münsterben beszédet mondott s abban felolvasta többek között a münsteri püspöknek Westfália tartomány elnökéhez intézett levelét A püspök kijelentette, hogy ez a tény, hogy Rosenberg Münsterben beszédet fog mondani, a város keresztény és különösen katolikus társadalmát nagymértékben izgatja, Rosenberg megjelenése megütközést kelt a városban. A levél végén a püspök kérte azt, hogy a kormány akadályozza meg Rosenbergnek belátható időn belül Münsterben való megjelenését Rosenberg e levél ismertetése után élesen bírálta a püspök eljárását, azt hangsúlyozza, hogy ez a levél határos azzal a fenyegetéssel, hogy egyházilag alárendelt katolikus németeket zavargásokra fogja lázítani. — Mi sem bizonyítja jobban — mondotta Rosenberg —, hogy Németország türelmes a keresztény felekezetek képviselőivel szemben, mikor ilyen lázitó hatású beszéd miatt annak egyik vezetőjét nem tartóztatják le. Ezután Rosenberg a katolikus köröknek a devizarendeletekbe ütköző kihágásairól beszélt. Az északwestfáliai kerületi gyűléssel kapcsolatos seregszemlén Fick birodalmi belügyminiszter is beszédet mondott, amelyben azt követelte, hogy a Centrum szellemének is el kell tűnnie a német közéletből, nem elég, hogy a katolikus centrumpárt, m|n» olyan eltün|t. Fick lehetségesnek tartja, hogy Németországban m-a még lehetséges az, hogy magas egyházi helyről az a kívánság terjesztessék elő, hogy a nemzeti szocialista párt egyik birodalmi vezetőjének megakadályozzák Münsterben való megjelenését. Fick belügyminiszter kijelentette, hogy a katolikus hivatalnoki egyesületekre nincs szükség, sem a katolikus sajtóra, a katolikus érdekképviseletek, if júsági szervezetek nem illenek többé a mai időkbe. — Mi nem akarunk katolikus hivatalnokoKat, csak német hivatalnokokat, se katolikus és protestáns sajtót, csak német népi sajtót — fejezte be beszédét. belvárosi Morl Kedden és rterdán Az álhatatos tUndér Szerelmi játék. FÖBzerepTfi I lltz SchuU COftUAD Vuidx grandióitti alakitós*™' Kém voltam Elfiidások 5 órától folytatólag