Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-09 / 151. szám

DEM AGYARORSZÁG 8ZEOEO. Szerke*ztO*ég: Somogyi ucca L em. Teleion: 23.33.. kiadóhivatal, kHlcs»nki)nyvt6r él Jegyiroda: Arad* ucca Telefon: 13-06. - Nyomda: LAw Llpdí ucca 19. Telefon: 13-OÖ. • T&nrafl leveleim: OélmagyaroNzAa Szeged. Kedd, 1935 julius 9. Ara lO fillér XI. évfolyam, 151. sz. ELÖEIZCTÉS: Havonta helyben 3.2U, vidéken es Budapesten. 3.00, kUllttldön 6 4U pengd. — Egyes >z«m Ara hétkSznap lo, vasár, es Ünnepnap » un. Hirdetések. felvétele tarifa szerint. Megírles>k hdffö kivételével naponta reggel. Az alvó város Ilyenkor, a nyár derekán, mikor vibrálva játszik a levegő a felmelegedett homokon s tíz összeszűkült Tisza lomhán görgeti agyabosra barnult vizét, mintha nagy és mélységes nyári álom bortianá szemfödőjét erre a városra. Nem a végzett munka egészséges kifáradásának erőgyűjtése ez az álom, melyben uj elképzelések csillogó képei foglalkoztatják az alvónak tudatalatti fantáziáját, hanem belesülyedés a megfoghatatlan semmibe, a bódult tikkadásba, amelynek nincsenek törekvései, reményei és vágyai. Szép ez a város a télnek szikrázó fehérségében és szép a nyárnak izzó ragyogásában, de szépsége mozdulatlan és élettelen. Ami mozgás itt van, az külső erők reakciója, mint ahogy a szél megrezegteti a fák lombjait és a felülről jövő vizek nyomása hömpölyögteti maga előtt a Tisza hullámait. Mintha a városháza tornyának barokk csipkéi a maguk megkövesedett változatlanságukban egy elmúlt időnek volnának szimbólumai, mikor még volt akarás, volt törekvés és volt cselekvés. Mintha a városra reáborult nehéz álomban kihalt volna az életnek záloga, a termékeny gondolat. Szép ez a város szegénységében is, amely felváltotta az elmúlt idők bőségét és gazdagságát, mikor büszke alkotások uj akarásoknak és cselekvéseknek voltak a serkentői. A szegénység mentsége sok mindent expiál s a város bőségesen él is ezzel a mentséggel. Az életnek talán ennek a mentségnek sürü alkalmazása az egyetlen jele. De az anyagiakban való szegénység nem lehet mentség a termékeny gondolatokban való szegénységre és a mindenbe belenyugvó lemondásra. A város nem lehet álomba merült mesebeli királykisasszony, aki felébresztő hercegére vár. Oh igen, történik ebben a városban néha Valami, ha kívülről hozzák a gondolatot és a munka súlya nem terheli az adminisztrációt. Volt ennek a városnak egy mesebeli hercege, aki a maga agilitásának lázában a cselekvésnek hosszú időkön keresztül nem ismert tempóját diktálta a munkába kényszeritett kezek és izmok számára. Éber pillanataiban ez a város ma is ezeknek az alkotásoknak szépségével kérkedik. Az alkotások középponti tere évről-évre megtelik idegenek sokadalmával s a művészi megnyilvánulások magukra hivják a figyelmet a határokon innen is, tul is. De vájjon ezek az állandó és időszakos szépségek és művészi élmények részei-e egy olyan szerves programnak, amelyet a hivatalos város is magáénak ismer és megvalósítására tör? Minő álom az, amely lefogja ebben a vámosban a cselekvésre rendelt kezeket és elaltat minden kezdeményezést? Micsoda ólomsúly az, amely reánehezedik minden gondolatra és félbehagyatja azt is, ami már megvalósításra volt rendelve? Hol kell keresni a láthatatlan akadályokat, amelyek megakasztanak mindent, ami mozgást és életet jelentene? Miért akad meg a társdalombiztositó építkezése pont akkor, ha Szegedről van szó? Miért tolódik itt el esztendőről-esztendőre nemcsak a strandfürdő megépítése, ha- j. nem még a bozótok kiirtása is? Miért viszik i Miért rongyolódik itt az aszfalt és kövezet egy-két esztendővel a rendbehozatala után? Miért nem világítanak még a lámpák a fogadalmi templom terén, hogy az est sötétségében is beragyogják a megmaradt és elszakított vármegyék címereinek szimbolikus sorát? Elvégre a szikéit utak karbantartása, a citekföldek eladása és a Zsótér-ház vakolása nem merítheti ki a városnak a közigazgatás napi feladatain túlterjedő egész programját. Emlékszünk egy nem éppen szerencsés kifejezésre, amely kellemes visszhangot keltett a városháza falain belül. A kívülről jövő kormányzás volt ez a kifejezés és sok energia fecsérlődött el a vele szemben történő tiltakozásban. De veszedelmük az ilyen jelszavaknak, hogy lassankint áttolódnak a kívülről jövő ötletek elleni tiltlcozásra is s az adminisztráció arra irányozza tevékenységét, hogy ügyrendi paragrafusok értelmezésével szoktassa le a bizottságokat és a közgyűlést kezdeményező lépések megtételétől. Bizonyos humort nem lehet eltagadni a közgyűléseken meghonosodott „kivánja-e tárgyalni?" című társasjátéktól, amely a hangerősség arányában dönt arról, hogy a beterjesztett indítványoknak első, vegy második osztályú temetés Ingyen az osztályrészük. Szép ez a város, de alszik ez a város és nincsenek álmai. Hol van a mesebeli herceg, aki életre tudja ébreszteni? M Olaszország nem hagyja abba akcióját" Az olasz—abesszfn háború már csak idő kérdése - A békéltető bizottság beszünteti a további kísérletezést — Élesedik az angol magatartás Rómából jelentik: Az.olasz Lapok most már nyiltan megírják, hogy . Olaszország nem fog visszavonulni s nem hagyja abba akció jat mindaddig, amíg saját erejéből meg nem szerz! a protektorátust Abesszínia fölött, vagy a Népszövetség fel nem ruházza Abesszínia mandátumával. A Popolo d'Italía szerint a Népszövetség csak aljban az esetben mentheti meg tekintélyét, ha megbízza Olaszországot, hogy vegye kezébe a civilizáció terjesztésének feladatát Abessziniában. Az olasz politikát megerősíti elhatározásában Franciaország magatartása Párisban rendkívül elhibázottnak minősilik Anglia eljárását s a lapok nyíltan hangoztatják, hogy Anglia meggondolatlan magatartása romlásha döntheti az egész Népszövetséget. Magában Angliában is egyre élesebb ellenzéke támad az angol külpolitikának, egyes londoni lapok azt írják, hofey áz angol nép zöme rokonszenvvel kiséri Olaszország tevékenységét. Londonból jelentik: A Britisch United Press közlése szerint az Egyesült-Államokban azzal a tervvel foglalkoznak! hogy az olasz—abesszin háború kitörése esetén betiltják a hadianvagszállitást mind a két fél részére. Érdekes jelentést tett Eden lord, angol főpecsétőr, aki azt mondotta, hogy az angol kormány a helyzet súlyosságának tudatában ajánlott Abessziniának területi kárpótlást. Sajnálja, hogy az ajánlat nem járt eredménnyel, de azt nem sajnálja, hogy megtette. Az angol lapok előkészítik a közönséget, hogy az olasz-abesszin háború már csak" idő kérdése. A Scheveningenben ülésező békéltető bizottság komoly nehézségekre bukkant és bizonyos, hogy beszünteti további tanácskozásait. Ujabb csapatok indultak . Keletafrfkába Rómából jelentik: Vasárnap este a Principessa Maria gőzös hetven tiszttel és 1100 főnyi katonasággal a fedélzetén, valamint nagymenvnyisegü hadianyaggal elindult Keletafríkába. A tripoliszi zászlóalj hatszáz légionáriusa Nápolyba érkezett, ahol őket is beosztják a keletafrikai expedíciós seregbe. Az olasz lapok hasábos cikkekben foglalkoznak az abesszin konfliktussal kapcsolatban az olasz hadsereg élelmezésével. Az élelmezés kérdése nehezen oldódott meg, de végre szakemberek számították ki. hogy mennyi és mi* lyen táplálékra van szükségük a tropikus éghajlat alatt a katonáknak. A napi adag ugy Eritreában. mint Olasz SzomáHban 750 gram kenyér. ,100 gram hus és 200 gram tésztanem ü, amelyet kétszer hetenkint 180 gram rizzsel váltanak fel. A napi főzelékadag csak 60 gram, a burgonyaadag pedig 130 gram. Elkentétek az angol kormányban? London, julius 8. A Star szerint nézeteltérések dúlnak az angol kormány kebelében az olasz—abesszin vita követendő eljárása körül. A kormány szélső jobboldala Newille Chamberlain kincstári kancellár vezetésével a leghatározottabban ellenzi Eden •népszövetségi miniszter politikáiát, amelynek célja a népszövetségi alapokmány elveinek megvédése. A Presse Association szerint az angol kormány továbbra is szoros összeköttetésben áll a francia kormánnyal az olasz—abesszin vita ügvében, de ez az eszmecsere nem halad tul a kiegyezéses megoldás lehetőségeinek vizsgálatán. e' éppen Szegedről az intézményeket, eme- j. •vekert a varos is meghozta az áldozatait? | Lebrun Rómába utazik Az olasz király Párisban visszaadja a látogatást Páris, julius 8. Párisi külképviseleti körök- | gátasát. Erre vonatkozólag jól értesült helyről ben híre jar, hogy Lebrun köztársasági elnök annyit mondanak, hogy a látogatást hivatalos rövidesen Romaba utazik, az olasz kiráhi pár i formában még nem vették tervbe, pedig Párisban fogja viszonozni Lebrun látó- | 4 Paris Soir római tudósitóia szerint a két