Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-07 / 150. szám

1935 julius 7. D*C MAGYARORSZÁG " AHOGY ÉN JAPÁNT LÁTOM MB áll 43.41 Irta TONELLI SÁNDOR Életemben már sok mindenféle nációval ösz­szekerültem, de csak egyetlenegy japánnal vol­tam ismeretségben. Ugyanabban a boarding ho­useban laktunk a Cromwell Road 171. sz. alatt, amelynek Mrs. Pattin volt a tulajdonosa. Él. akkor huszonhat esztendős voltam, a japán is ugyanolyan korú lehetett. A neve Watanabe herceg volt, végzett egyetemi hallgató volt és az angol intézmények mekismerése végett küld­ték Európába. Heteken keresztül minden reg­gel találkoztunk és ma jd minden este, ha nem mentem el hazulról, együtt ültünk a dohány­zóban. Egy-két cigaretta elszívása után visz­szavonult a szobájába és Luiginak, a szobapii:­oérnek közlése szerint késő éjszakáig irt. Luigi egyébként nápolyi fiu volt és ingyen szolgált a boarding houseban, hogy megtanuljon angolul. Hogy mi volt Watanabe herceg európai mis­sziójának közelebbi célja és mit kellett neki tanulmányozni, sohasem sikerült tőle megtud­nom. Barátkozásunk csúcspontja az volt, hogy egy este eljött velem a Piccadillyn a Monico kávéházba, ott elolvastuk az újságokat és megittunk két feketét. A Monicoban tudniillik lehetett kapni japán lapokat is. Egy izben Wa­tanabe herceg egy csomagot kapott hazulról különböző japán apróságokkal. Az apróságok között volt egy japán baba is, azt nekem aján ­dékozta. Cserébe két nagy méretű Erdélyi-féle fényképet ajándékoztam neki, az egyik a Hor­tobágyot ábrázolta a ménessel, a másik egy dunántu'i falut, libákkal a házak előtt. Hogy a háziasszonyunk, Mrs. Pattin nagyon ügyes asz­szony volt, legjobban bizonyítja, hogy a babát tőlem, a képeket pedig Watanabe hercegtől el­kérte a kislánya részére. Ez a régi, elfelejtett ismeretség akkor merült fel az emlékezetemben, mikor olvastam a hí­reket a japánok előnyomulásáról Észak-Kiná­ban, néhány napra rá pedig azt olvastam, hogy az amerikaiak olyan méretű tengeri hadgya­korlatokat rendeznek a Csendes oceánon, ami­nőre eddig még nem volt eset. Elméletileg had­színtér lesz az egész óceán, a Bering-szorostól a Havai-szigetekig és a Tokiotól délre fekvő Guam szigetéig, amelyet az amerikai tengeré­szeti vezérkar hatalmas flottabázissá épitettki. Nyilvánvaló, hogy ezek a tengeri hadgyakor­latok Japán ellen irányulnak, amely felmond­•a a tengeri fegyverkezést korlátozó washing­toni flottaegyezményt és a szabad kéz politiká­ját követeli magának tengeri haderejének fej­lesztése körül. A háttere a japán-amerikai ve­télkedésnek köztudomásu: Japán, amely hét­nyolc évtizeddel ezelőtt lépett be a civilizált államok közösségébe, kezd igen kellemetlen versenytárs lenni, aki már nem elégszik meg a másodhegedűs szerepével, hanem a főhalalom­ra kizárólagos gazdasági uralomra tör a tá­vol keleten. Japánnak erről a rohamos civiiizálódásáról már köteteket irtak és minden európai nyelven az ezreket haladja meg a japán problémáról •rótt alapos és kevésbé alapos tanulmányok és újságcikkek száma. Azt hiszem azonban, hogy mindezen könyvek és tanulmányok legtöbbjé­nek van egy közös hibája: elkápráztat ják őket a külsőségek és leginkább csak azzal foglalkoz­nak, hogy Japán miként modernizálta a had­seregét, miként teremtett nagyszabású gyár­ipart, miként alakította át állami életét euró­500pengőt kap baleset biztosításban dijtaianul minden vevő aki legalább 100 pengő értékben vásárol cégünknél Sxendrényi Géxa ós Ts« Sxeged, Dugonics tér 11. Telefon 19 pai mintára, de nem mennek bele a lényegbe, hogy Japán lelke a történt válto­zás ellenéret ölünk teljesen ide­gen és ázsiai maradt. Parlamentáris kormányforma, képviselőház, szenátus, mi nisztérium: mindez csak külső máz. A japán lélek a mi számunkra annyira érthetetlen és idegen, amennyire távol esik például az Ama­zon vidékének tropikus őserdeje Grönland hó­mezőitől. Európa kulturája. amelyet ma latin-germán kulturkör elnevezés alatt foglalunk össze, év­századok folyamán »z individualizmus irá­nyában fejlődött és csak legújabban igyekez­nek bennünket a szovjet-elgondolásokból ki­indulva, ismét a nyáj-rendszerbe visszakény­szeriteni. A kelet az individualizmusnak eze­ket a formáit sohasem ismerte és ezeket Japán a mi értelmünk szerint való civilizálódása után sem tette magáévá. Japán ma is, az európai külsőségek és a parlamentáris rendszer mel- berek plántálták át a keleti szigetországba. Kő­lett is megmaradt leokratikus társadalomnak, ' tőik egy-két esetben némi kis zavart csinál­Azt tudjuk, hogy nincs az európai civilizá­ciónak olyan megnyilvánulása, amely ne je­lentkezett volna Japánban is. A parlameti pár­tnk ott is európai nevek alatt működnek, van­nak liberálisok, konzervatívok, radikálisok és szocialisták. Van még egy külön katonai párt is, amely diktatúrát akar, a miká-tonnk minél íökéictcoebb diktatúráját. De hogy ezek az oiiójai cinevezések mennyire iaeger. fogalma­kat takarnak, legjobban mutatja a kommunis Iák esete. Az utolsó tiz esztendő alatt Japánban is megszerveződött a kommunista pait. A ta­nokai Moszkvában és Kantonban járt fiatalem­amelynek minden cél ja. és dicsősége egy em­bernek, a mikádónak szolgálatában csúcsoso­dik ki. A mikádó, aki háromezer esztendős di­nasztiáját az istenektől származtatja, testesiti meg Japánt és nincs az az önfeláldozás, amely­nek mérteke csekély volna a mikádó szolgála­tában. , Ha Európában meghal egy uralkodó, félesz­tendős, vagy egész esztendős gyászt rendelnek el érte. Az uralkodókat és köztársasági elnökö­ket többé-kevésbé őszintén szokták gyászolni főleg azok, akik a változás alkalmával veszí­tenek pozíciójukból. Arra azonban tudomásom szerint még sohasem volt Európában példa, hogy egy miniszter, vagy tábornok az uralko­dó halála alkalmával a gyász jeléül felvágta volna a hasát. Az idősebb újságolvasók vissza­emlékezhetnek ellenben, hogy Mutsuhito csá­szár halála alkalmával három tábornok, kö­zöttük az orosz-japán háborúnak egyik dia­dalmas hadvezére, harakirit követett el. Odaát ezt mindenki természetesnek tartotta és az ön­gyilkos tábornokokat, mint a japán erények tündöklő példáit, fehér ruhába öltözött száz­ezrek kisérték utolsó utjokra. tak, sztrájkokat rendeztek, egy-két gyárban bombát helyeztek el és hirdették a proletáriátus diktatúráját. A mikádó egyik trónbeszédében rosszalását fejezte ki a kommu.usták cseleke­detei fölött és vezetőiket megrótta, hogy meg­feledkeztek japán mivoltukról. Másnap a ja­pán kommunista párt két vezére fehérbe öltö­zőt len megjelent a császári palota kapuja előtt és a palotaőrök szemeláttára bünbánata jeléül felvágta a hasát. Nálunk a rendőrség minden valószínűség szerint megakadályozta volna őket tettük elkövetésében, ott az őrök nyugod­tan végignézték a szertartást. A harakiri ugyanis vallásos szertartás, amelyet tiszteid­ben kell tartani. Arra mindenki emlékezhetik, hogy egy-két esztendő előtt az egyik japán robbanóanyag­gyár olyan torpedót szerkesztett, amelyet nem csupán a mechanikai erő, hanem egy benne elhelyezett ember irányit. A torpedó ugyanis drága s ha eltéveszti célját, tökéletesen kárba­vész. Ai viszont bizonyos, hogy az az ember, aki a torpedóban helyet foglal, a robbanás al­kalmával menthetetlenül elpusztul. A japán hadvezetőség tehát önkéntes jelentkezésre szó­AUSZTRIÁBA lehet utazni! Schillingigénylés orvosi bizonyítvány alapján. Pótigénvlés szállodai számlával. 60° lo visszautazási kedvezmény 7 napos ausztriai tartózkodás után. Menetjegyek pengővel válthatók. Prospektus, fe'viláciositás, igénylés és menetjegyek OSTERREICHISCHES VERKEHRSDdREAD Budapest, VI. Andrássy ut 28. és az Ibusz összes Irodái utján.

Next

/
Thumbnails
Contents