Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-05 / 148. szám

1935 fullua 5. EERIM AGY ARORSZ*G „Nemcsak hirdetjük, de ténylegesen meg Is valósítjuk a törvényességet" — mondja az uj jugoszláv kormány csütörtöki bemutatkozó nyilatkozata Belgrád, julius 4. S z t o j a d i n o v i c s jugoszláv miniszterelnök a képviselőház ülésén felolvasta a kormánynyilatkozatot, amely többek kőzött a következőket tartalmazta: — Jugoszlávia külpolitikájának irányvonalát megváltoztathatatlannak tekinti és ahhoz a jövőben is alkalmazkodni fog. Minden erőnkkel támogatni fogjuk a fegyverkezések csökkentésére és korlátozására irányuló törekvéseket, mindaddig azonban, amig ezen az uton nem érnek el kézzelfogható eredményeket, nem hanyagolhatjuk el azt, hogy gondosan ne őrködjünk fegyveres védelmi erőnkön. A kormánynyilatkozat ezután rátért a belpolitika! kérdésekre. — Belpolitikánk alapelvi irányvonalát — mondja a nyilatkozat — az 1931. évi alkotmány szabja meg. A kormány hü marad ennek az alkotmánynak minden alapelvéhez és különösen hangsúlyozza a nemzeti és állami egység alapelvét. El vagyunk tökélve arra, hogy nemcsak hirdetjük, hanem ténylegesen is megvalósitiuk a törvényességet és továbbá teljes mértékben biztosítjuk és tiszteletben tartjuk az állampolgárok egyenjogúságának alapelvét. A kormány lehetővé kivánja tenni a széles néprétegek részvételét az á'lam, a bánságok és a községek ügyeinek vitelében. Tarthatatlan állapotok a törvényszéki orvostani intézet halottas pincéjében A pincéből kiszálló legyek milliói — a közegészségügy szolgálatában — Sürgős Intézkedést követel a Kossuth Lajossugárut és környéke (A Délmagyarország munkatársától.) A Kossuth j Lajos-fiugáruton, az anatómiai intézet közelében lakók évek óta panaszkodnak, mert az intézetből kiáradó átható illat megfertőzi a környék levegőjét. Emiatt többizben feljelentést is tettek, de eredmény nélkül. A helyzet évek óta nem változott, legfeljebb annyiban, hogy télen az illat kevésbé érezhető, mint nyáron, a rekkenő melegbenEz a jellegzetes szag olyan erős és átható, bogv éjszakára nem lehet nyitvatartani az ablakokat, az intézet előtt elhaladó gyengébb idegzetű járókelők ájuldoznak, gyorsan átmennek a túloldalra de még oda is elkíséri őket ez az átható illat. De ugyanúgy érezhető ez a rókusi templom előtti téren is. A környékbeliek máig se igen tudják hogy mi okozza ezt a szagot. Sokan az intézetben lévő kutyákra, macskákra, patkányokra gyanakszanak, azonban ez a gyanú nem helytálló, mert a szag az épület alagsorában elhelyezett törvényszéki orvostani intézet holttestkamrájából ered. A Délmagyarország munkatársa utánajárt a dolognak és valósággal hajmeresztő dolgokat tudott meg. Kiderült, hogy a törvényszéki orvostani intézetnél fennállása óta szinte megdöbbentő állapotok uralkodnak, amelyen vagy nem tudnak, J»agy elfelejtettek segíteni. Az intézetbe szállított holttesteket, amíg a boncolás megtörténik, a píneeoen helyezik el. Ez a pince jóformán semmiben s«ra különbözik egy fáspincétől. Rozoga faajtó f külvilágtól, a holttestek priecseken várják a boncolást. Természetesen ebben a melegben nem tétlenül várakoznak, hanem oszlanak, máinak széjjel és elmondhatatlan szagot terjesztenek az egész kornyéken. Ebből a pincéből egv másik helyiségbe van átjárás, annak az ablakai viszont az ueeára nyílnak és Így a halottas-pinee illata zavartalan utat talál egyik legszebb utunkra, a Kossuth Lajos-sugárotra. A holttestek sokszor napig is fekszenek a prlccseken, stnlg rájuk kerül a sor. Főlea a felismerésre váró holttestek vannak hosszabb időn keresztül. Télen nem olyan veszélyes a dolog, mert a hőmérséklet, ügy, ahogy konzerválja a holttesteket, de nyáron, amikor a hőmérő 40 fok felé jár, a holttestek rohamosan oszlanak- Nem egyszer 6—8 holttest is ott fekszik a pincében, elképzelhető, hogy «t mit jelent. Hiába a környékbeli lakók minden feljelentése, minden instanciázna, ezen a helyzeten nem változtatnak. Más egyetemi városban az ilyen helyiségeket modern villamos hűtőberendezéssel látják el. Talán nincs egyetlen városa senj az országnak, ahol ilyen állapotok uralkodnának, mint az egyetemi városban, Szegeden. Vásárhelyen, a közkórház halottas-terme is hűtőberendezéssel van ellátva, úgyszintén Makó is előbbre van <azen a téren, mint Szeged- Itt még annyit sem tesznek meg, hogy jegeljék a holttestéket, ami a legelemibb feladat lenne. Nem tudjuk, hogy kinek a kötelessége lenne ezien az ügyön sürgősen segíteni: az egyetemnek-e, vagy a városnak, de tény, hogy ezt a mai helyzetet mielőbb meg kell szüntetniAz intézet környékén terjengő illat mellett van egy másik szempont is, amely még az előbbinél is fontosabb. A halottas pincében tevő holttesteken a legyek milliói tenyésznek. Ez nemcsak kegyeletsértő és visszataszító, de a közegészségügy szempontjából is súlyosan kifogásolható. Főleg a vízből kifogott holttesteket cpik el tömegestől a legyek, amelyek azután » pinceablakon kirepülve elportyáznak a környéken. Lássuk, hogy a legyek a halottas-pincéből hová szálldosnak. Szemben van a rókusi Iskola. A legyek elsősorban is iderepülnek, majd besétálnak az osztályok ablakain, végigkóstolgatják a gyerekek tízóraiját. Inraen átszállnak a kórházba, melynek nyitott ablakai mögött lázban vergődő, súlyos betegek fekszenek. A Kossuth Lajos-sugárutnak ezen a környékén van a legtöbb nyilt élelmiszerárusitó üzlet, ahol a gyümölcsök, benyerek, kasok fedetlenül várják a vevői;. Innen beszállhatnak az étkezdékbe, a kocsmákba, felkeresik a Mars-téri piacot, a kaszárnyát, a fémipariskolát és mindazt a helyet, ahol a közegészséget a legjobban veszélyeztethetik. A pincéből ujabb és ujabb légyezredek repülnek kl és valóságos rohamot intéznek a környék lakó! ellen. Ez az érem egyik oldala, ahogy mondani szokás. Másrészt az egyetem közegészségtani intézete éjt-napot egybevetve küzd a tifusz, a gyerixiekparalizis, a vérhas ellen, keresi a fertőzőtelepeket és Igyekszik a járványsujtotta várost lábra áBitani. Arra kérjük dr. Tomcsik József professzort, hogy mindenekelőtt látogasson el a törvényszéki orvostani intézet pincéjébe, ha valami olyanfélét akar látni, amit még Kinában sem láthatott, mint népszövetségi tanácsadó... Még jobban el fog szőrnyedni, ha megtudja, hogy 1922 óta, tehát 13 esztendő óta ilyen a helyzet. De figyelmébe ajánljuk a dolgot a városi tiszti főorvosi hivatalnak és a rendőrségnek is. Kérjük, hogy haladéktalanul indítsák meg a kihágási eljárást és szüntessék meg ezt a lehetetlen helyzetet. Hogy milyen állapotok uralkodnak a pincében, arra egyetlen eset elmondása is jellemző A napokban a Tiszába fulladt egy kisgyerek. Holttestét beszállították a pincébe és értesítették a szülőket, hogy agnoszkálják gyereküket Amikor a szerencsétlen szülők beléptek a pincébe, gyerekük holttestét nagy csomókban lepték be t legyek és a hessegetésre rajokban szálltak fel »rról az arcról, amely nemrég mosolygott. A megdöbbent szülők sírva rohantak ki. A Délmagyarorsrág munkatársa felkereste dr. Incze Gyula tanársegédet, törvényszéki orvosszakértőt, aki azonban minden nyilatkozat elől elzárkózott és kijelentette, hogy ez az ügy az intézet ügye és nem hajlandó a kérdésben semmit sem közölni. A tanársegéd azonban tévedett, mert ez a kérdés a pince ablakain keresztül a nyilvánosságra jutott, hogy az ügy elsősorban a nyilvánosság ügye. A nyilvánosság nevében sürgős intézkedést kérünk. K. Gy. n cipészek szakosztályi ülése (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi cipész- és bőrfeldolgozó iparosok szakosztálya csütörtökön este népes gyűlést tartott az ipartestületben Bozó Gyula elnökletével. Az elnök meleg szavakkal köszöntötte az ülésen megjelent Körmendy Mátyás ipartestületi elnököt a cipésziparosság érdekében kifejtett tevékenységéért. Foglalkozott ezután a közmunkák kérdésével és kifejezte az iparosság köszönetét báró Tunkl Tamás főispáni titkárnak, aki minden erejével azon dolgozott, hogy a szegedi cipésziparosok minél nagyobb rész* kapjanak a kincstári rendelésekből. A szakosztálvi ülésen foglalkoztak ismét a kontárkérdéssel. A kereskedők ugyanis átiratukban arra kérték a szakosztályt, hogy hetipiacos napokon bocsásson szakértőket rendelkezésükre a zsibpiaei áruk ellenőrzése céljából. A szakosztály ugy határozott, hogy legközelebbi ülését ennek a kérdésnek a részletes megvitatására szenteli. Az ipartestület elnöksége ugyanis négy pontból álló körkérdést intézett a szakosztályok elnökségéhez, hogy igy gyűjtse össze azokat az adatokat, amelyek az árrombolás elleni küzdelem megszervezéséhez szükségesek. Ez a négy kérdés a következő: 1. Milyen arányú az ezérvi munkamennyiség aa elmúlt évihez viszonyítva? 2. Az esetleges csökkenést — megítélése szerint — ml idézte elő? 3. Az egyes szakmákban kik azok az Iparosok, akik az árak letörésében vezetnek? Adatokat kérünk fiiként arra vonatkozólag, hogy miben nyilvánul meg ez az árrombolás? (a felhasznált anyag silánysága, a leszorított munkabér, haszon nélküli vállalkozás, altatóban kflkulátotUn ár, stb.-) 4. Keresztülvihetőnek tartja-e a szakosztály, illetőleg az egyes ipari szakcsoportok keretében, helyi viszonylatban a szakmai, köteleié árszabály megállapítását és kapcsolatban az alkalmazottak bérének a munkásokkal együttes, kollektív szabályozását? A szakosztálvi ülés végén Körmendy Mátvas szólalt még fel és kijelentette, hogy minden ereiével küzdeni fog a szegedi iparosság közmunkákkal való ellátásáért. Ha Danassza, reltlamdcliita van, fordult**' KöasvmtlmnUl a KladóQlvatal0oc. levelezőlap vatjy teletfor utfdn