Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-31 / 170. szám

OÉCMAGYARORSZÁG 1953 faflus 3f. 6 féle mindégben Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság aaa Asz olvasó rovata A jáíszóíér hatása Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjenek alábbi panaszos soraimnak becses lapjukban Iielyet adni. A város a Stefánia-sétányon az elmúlt hónapok­ban gyermekjátszóteret létesített, de a játszótér rövid, nem dicsőséges szereplés után megszűnt, Rossz volt a csuzda, életveszélyes volt egyik-másik szer és ezért a közönség méltán emelt kifogást ellene- A panaszoknak az lett a következménye, hogy a csuzdát egyszerűen leszerelték és elszállí­tották és azóta sem vitték vissza. A közönség nem ezt akarta elérni, hanem azt, hogy a jövő generá­ciónak megfelelő játszóteret 'állítsanak fel és ne Olyant, ahol testi épsége állandó veszélynek van kitéve. Reggelente elnézem a gyermekeket, akik kíváncsian sietnek a térre: hátha ott találják is­mét a esuzdát. De csalódva kell távozniok. Lassan­ként aj egész játszóitér feledésbe merül, csak az a néhány tornaszer, amely ott szomorkodik, fogja hirdetni a város egykori jóindulatát... Tisztelettel: (Aláírás). Iven tisztelt Szerkesztőség! Mint ismeretes, a J5,,rttja a háztulajdonosokat a há­injfc előtt lévő járdák kijavítására. Szentháromság­ára l-Wámu, jalenleg üres tejek az OTI tulajdon nát képezi. Ott a járda nemcsak repedezett és gödrös, hanem valóságos rókalyukak láthatók A szomszédos halászcsárdát a szabadtéri játékok al­kalmából sokan fogják felkeresni és ezek nem a legjobb véleménnyel lesznek a fentebbi állapot megállapításánál, feltéve, hogy lábukat, kezüket, sőt nyakukat nem törik. Szorítaná kellene a ház­tulajdonost a járda sürgős kijavítására. Tisztelettel (AMirás.) Jól öltözködő uraknak fogom bemutatni gaegfeden soha nem látott cipőujdomágaim A fflost megnyílt aipőszalonomban filléres megnyitó árak, tekintse ||J-" njeg kirakatom Müller uri cipész Feketesas­ucca 14 sz. KÖLCSÖNKÖNYVTÁR # UJKÖNYVEK N VI > o z w4 MáraJ Sándor; Egy polgár valló másai II, — Zsolt Béla: Kinos ügy — Rozványi Vilmos: Arnyak a ha mufelhőn — Molnár Akos: A csá­szár dajkája — Francois Mauriac: Az éjszaka vége — Heltai Jenő: If­jabb — Tamás István; Lányok az éjszakában — Vaszari Gábor: ö — Aszl'ányi Károly: Aludni is tilos ­Gipa Kaus: Nagy Katalin — Nyisz­tor Zoltán: Felhőkarcolók, őserdők hazátlanok — Stefán Zweig: Stuart Mária —- Edna Ferber: Az erdő fia Török Sophie: Hintz tanársegéd ur — Schalom Asch: Mothke, a tolvaj — Traven: A fehér rózsa — Ottó Zarek: Egv nép szerelme — Heltai Jenő: Utazás énmagam körül — Ma­tolcsi Andor: Valaki jőn — ríja Ehrenburg Az autók élete — Beth Tarkington: Lányok és asszonyok —» Courths Mahler: A megváltó sze­relem >- Aulbert Footner: A hatott ember kalapja —r Jack Bethea: Cristiné törvényt bont — John Goodwin: Kígyómarás: Ethel Hyeston: Eladó szépség — John Goodwin; Kaland az országúton — I Zane Grey: A dübörgő csorda — I Szép asszonyok a festó vásznain Érdekes beszélgetés Basch Árpáddal, a kiváló magyar arcképfestővel Ennek az élénk-szemű piktornak karakterisztikus művész fejét minden esztendőbén ott találom a Vág partján. Amiként Katona Nándor nem­csak piktora, hanem szerelmese js veit a Tátra szikláinak, azonképpen Basch Árpádnak ideálja a Vág vadul kanyargó árja, romantikus völgye, völgyének kormos romjai, a romok tövében iege lésző szelid juhok, tarka népviseletü asszonyai, akik áhítatosan mennek vasárnap reggel a mi­sére ... Basoh Árpád ma hatvankét éves: sokoldalú mű­vész. Abból az Iskolábóf való, — kevesen vannak már az idetartozók, az uj generáció pedig ugyan­úgy specializálja magát, mint a doktorok —, ame­lyik egyaránt művész a piktúra minijén ágában. Müvészi felfogás is az: a fostőnek mnident kell tudni- Basch Árpád illusztrálta Herczeg Fe­rencet éppenugy, mint Anatol Franc e-ot, vagy Mikszáth Kálmánt, at « képeivel jelent meg Watts Duntom G»r»ioláj«, szerkesztett újságot is — a Magyar Géniuszt — és amikor Shakespeare egyik darabját rendezte Hegedfis Gyulávai a főszerepben a Vigsainház színpadán: ezzel js országira &?óló sikere volt. A magyar kormány megbízatása alapján ő festette meg a ko­ronázás után Károly király arcképét, amely a parlamentben van. Ferenc Józsefről készölt rajzát most vette meg a Fővárosi Muzeum. A világh.'.­boru hadvezéreiről festett portréi ott hirdetik mű­vészetét a Hadtörténelmi Muzeumban. Zrínyi ki­rohanása, a Magyarok Cambroyban, a Mogyoródi csata Szept Lászlóval, meg többi remekei sokáig hirdetik művészetét. Basch Árpád igazi eleme: a szép asszony. Ke­vés piktQr vás&náj? láttáim mosolyogni annyi szép asszonyt, mint Bascji Árpád vásznain. Pöstyénl kúrája közben erről a témáról beszél­getek vele. «s» Hány szép asszonyt festett meg az életében — teszem fel g kérdést, mire nevetve fel elit — Inkább u^y kérdezze: hány csúnya asszony- j ból csináltam szépet,., És nyomban meg Is magyarázza: — Én. aki ismerője és piktora vagyok a szép asszonyoknak, nehezen tudám megmondani, mi­lyen a szép asszony. Nincsen két egyforma nő és szép az, akit én, a művész szépnek látok. Szép még akkor is, ha mások számára nem tűnik fel an­nak. Ajs emberek, akik gondokkal tele rohannak tovább ág élet utjain, eftásitltan hajszolják az él­vezeteket, vagy belebolondulnak egy vakító — ne­kik vakitó — szempárba, másképpen látják meg — ha ugyan egyáltalában meglátják!!! — a szé­pet, mint én, a festő. Egy szép asszony esak akkor lesz szép, ha minden megvan benne, ami alkalmas­sá teszi arra, hogy sjtép legyen. Ha széppé vá­lik az én szemernbep, akkor: szép lesz a képen is. Nem minden asszony szép az életben, aki a ké­pen szép. — A festő nemcsak a szemeivel, hanem a leiké­vel ls nézi azt, akit palettájáról átvisz a vászon­ra. Talán a lelkünkkel többet látunk, mint a sze­münkkel. A sMrelmee embert azonban sohasem tudjuk kielégíteni. A szerelmes ember olyan szép­nek látja szerelmesét, amiiyennek ml nem láthat­juk soha. Leonardo da Vinci sohasem tudta volna aj ő Gioeondájáí annyira saépaek megfesteni, mint amilyennek megfestette, ha kezét nem vetet­te volna a művészeten kívül más értelem is... Megkérdezem: — Amikor valiamelyik mujteusnban megáB vala­melyik klasszikus remek müve előtt: meglátja raj­ta, hogy » piktor sérelmes voít 9 modelljébe? — Ezt nem lehet láfai, ezt r- csak érezni lehet. Én mindig megérzem... — Giocondánnk olyan csodás rejtelmes mosolya van, hogy a* már szinte földöntúli. A piktor, ak<r ezt a mosolyt megfestette, nemcsak látta, tianem érezte is ezt a mosolyt. Nemcsak a festői képes­ségét öntötte bele a képbe, hanem a lelkét is, Ru­bens képein, — a Liechtenstein galleriában ra­gadnak magukkal ezek a műremekek — a saját gyerqkeipek portréjából kiérzák az apa szeretete a gyerekei iráni Velasquez, nemcsak a maga korá­nak, hanem talán minden időknek legnagyobb portréjistája, aki művészetében utolérhetetlen: nem a szerelmet, hanem a tiszteletet vitte át a vá­szonra. Képeiről bizonyos hidegség árad felénk. Az uralkodóknak kijáró tisztelet hidegsége. Ellen­ben; a milöi vénusz vonalaiból k} keíl éreznünk, hogy az ideális női szépség megtestesítőjének élő alakja a szobrász számára több volt, mint: mo­dell. Tizian Líviájából lehetetlen ki nem érezni a sziv meleg dobbanását. — Cmnino Cennini, a quatroeento nagy mestere Trattato-jábap pontos útbaigazítást ad a festőnek. Megírja: hogyan kell a festéket keverni, mjt kell csinálni a vászonnal' és 6 irja. hogy: „hit és sze­retet nélkül a? ember lelkét visszaadni nem lehet". Könyvének egyik fejezetében arról jr, hogyan kell Madonnát festeni. És utasítást ad arra, mit és ho­gyan imádkozzék az, aki a Szűz Anya alakját vi­s?i át a vászonra. Nagyon is Igaza van neki- Az Ima: ringatja a piktori abba a hangulatba, amire szjüfeségftnk van ahhoz, hogy ihíet üljön a képre. A mai piktor nem imádkozik, a mai piktor Madonná­jában nem iis lesz meg soha az az áhítat és Ihlet, ami a középkor nagy klasszikusainak Madonnádt annyira Jellemzi — Hinni kell A szépségben és a fenköltségben és akkor a kép szép lesz. Az ihletet, amely bennem él, át kéli plántálnom a vászonra. Igy vagyok én a szép as*s®onyokkal. Hiszek a szépségükben, még akkor is, ha ez a szépség a más számára nem jelent szépséget. Csak akkor, ha hiszek ebbep, va­gyok képes arra, hogy oíyan nzépre fessem a ké­pet, amilyennek az élő asszonyt a lelki szemeim­mel látom, fcs még egyet: kell, hogy a modell az én számomra szimpatikus legyen. Kell, hogy meg­saűlessenek lelki kaposolatok közöttünk. Keli, hogy olyan rokonszenves vonásokat fedezzek fel a lélekben, amit talán más nem vesz észre. Ha nincs meg a lelki kapcsolat; még a szép asszonyt se tu­dom talán szépnek' megfesteni... ... Odakinn az égen fényesen ragyognak a csií­lagok. A hotel tornászán szól a zene. Ragyogó szép asszenyok táncolnak a pöstyéai bálon. A művész fején csillog dns haja. Rakoncáitían szakállának fe­hér szálai balra dőlnek. Két kezét összekulcsolva maga elé támasztja, csillogó szemekke? nézi a sok-sok s^ép asszonyt a hotel terraszáa. Az esti csillogásban, a villanykörtéi! vakitó rajgyogáíáhaa, a áfekoltásban szép valamenoyi. Lehelletszerften libegnek el előttÜTk. Nem állnak meg egy percre se. Megfordulnak a frakkok ém sanókingok oMa­lán.,. Vájjon hányat találna igazSn szépo** köriHök a Piktar? Ne» merem tőle megkérdett*.., Paál JŐk 1 Villanyszerelés. Csillárcsere, Erőátvitel legslőayösebh Szőke István villanywewlém vál­lalatinál, Tina Lajos körút 57. (Korona neon sa­rok) Telefon 25-~íl. Pengőkel takarít meg * "Heaedüs Nándor Mtifaséfflutait _ liMfc, fusaw>s éa te*méayü>let«bea vásárolja A legjobb hódmezővásárhelyi (Isztok olcsóbb beszerzése. Tlssa Laies •eg­etek le«­IIITMJ mm KOrm 91a

Next

/
Thumbnails
Contents