Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-26 / 166. szám

1935 fuüus 26. DÉLMAGYARORSZAG Megszűnik a polgármesteri hivatal Helyette megalakul az elnöki ügyosztály Augusztustól jelentős újításokat hajtanak végre a városi h vafaloknál (A Délmagyar ország munkatársától.) Jelentős ajitábt léptetnek életbe augusztus elsejétől kezdve • városházán. A hivatalok ügyrendjére vonatkozó szabályrendeletet tavaly módosította a közgyűlés, most a belügyminiszter arról értesítette ft város hatóságát, hogy jóváhagyta a módosítást. Ennek megfelelően változtatásokat hajtanak végre a hivatalok beo^tasában. A legfeltűnőbb újítás az lesz, hogy m polgármesteri hivatal ebben a formájában megszűnik és ezzel együtt megszűnik a különálló polgármesteri hivatali iktató is. elsejétől kezdve ehelyett külön elnöki Agyosztály lesz és ennek aktáit a többi ügyosztályokéval együtt a központi, úgynevezett közigazgatási iktató fogja kezelni. Az elnöki iktatónak eddig három főből álló személyzete volt és az anyakönyvi ügyeket, továbbá a viz-, ut- és személyi ügyekre vonatkozó aktákat iktatta. Most ezeket az iktatásokat a többi ügyosztályok aktájával együtt a közigazgatási iktató fogja elvégezni. A hivatalok ügyrendjére vonatkozó ujitás "terán tollát elsősorban az elnöki iktató beolvad a közigazgatási iktatóba ás a polgármesteri hivatal helyütt önálló elnöki ügyosztály alakult. A változással kapcsolatban dr. Tóth Béla polgármestcrhelyettes a következőket mondotta: — A hivatalok ügyrendjére vonatkozó szabályrendelet módosításával meg akarjuk gyorsítani a közigazgatás menetét. Ehhez az első lépés az elnöki iktató megszüntetése és ezrei együtt uj elnöki ügyosztály létesítése. Eddig, sajnos, gyakran előfordult, hogy egy-egy akta, amely a polgármesteri hivatalhoz futott be, 5—6-szor megfordult kezelés alatt. Most ez megszűnik, mert a közigazgatási iktató fogja iktatni az összes beérkezett ügydarabokat és osztályozza a megfelelő ügyosztályba. Ez nemcsak egyszerűsítést jelent a gyakorlatban, hanem azt is jelenti, hogy három munkaerő, ame'y eddig az elnö/ci iktatónál volt foglalkoztatva, felszabadul. Egyes aktált ügyke e ését is meggyorsítja az uj rendszer, mert nem kell annyiszor kezelni, mint edd g. Értesülésünk szerint még több másféle újítást szándékoznak bevezetni a városházán, erről azonban később tárgyalnak. Egyelőre az elnöki ügyosztályra vonatkozó ujitást kívánják tanulmányozni, hogy a gyakorlatban milyen eredménnyel járt. Négy amerikai magyar diák vig napjai Szegeden (A Dálmagyarország munkatársától.) Az ame Akai magyarság második generációja szórakozik « Hungária virágos terraszán. Az asztalukon halványszínű rózsabimbókból hatalmas csokor illatozik. Seemann Gyula, egy fiatal, jókedvű newyersey-i fiu a társaság tagjai kőzött kioszt egyegy szál rózsát. A lányok a ffllük mellé, a hajukba tűzik, a fink a gomblyukba szúrják. így felvirágozva kacagnak, táncolnak, szórakoznak a fia tat amerikai magyarok. S köröskörül az asztatok mellől elgondolkozva nézik őket az itthoni generációk. A zenekar fölött parányi amerikai zászlót lobogtat a szél. Magyarul beszélnek, de ha egymásközötti beszélgetésre kerül a sor, angolra fordítják a beszélgetést, mert mégis csak angolul beszélnek * legjobban... A 17 éves Seemann Gyula jóformán alig beszél magyarul, de sok mindent megért, ö >Mr talán nem is a második, hanem a harmadik /janerációhoz tartozik, minden izében elamerikaiaOdott, aki osodálkozva szemléli ezt a merőben jegén életet... Takaró Erika, a newyorki református m«jyar esperes leánya beszél legjobban magyarul, «e róla csakhamar kiderül, hogy nyolc éves koráig Budapesten élt és csak tizenhárom esztendeje lakik Newyorkhan. ö is keresi azonban a szavakat és a kiejtésén megérződik, hogy angol iskolákba járt Varga Irén szintén newyorki leány, mig Tóth Ferenc newyersey-i. ök ketten is törve beszélik a magyar nyelvet. Mindent lelkesen megcsodáltak. A vacsorától el voltak ragadtatva és egy kissé becsíptek a homoki bortól, ök — mondták — a coctailekhez vannak szokva, de azt nem szeretik, mert hamar a fejükbe száll A bor nagyon drága Amerikában, egy kis üveg két dollár. A szesz viszont olcsó és a prohibició alatt megszokta odaát mindenki, hogv tömény alkoholt igyon, amelyből kis helyen sokat el lehet rejteni .. Takaró Erika igazi magyar szépség Ahogy jókedvűen táncolt és nevetgélt nem ls gondolts volna róla senki, hogy milyen komoly tanulmányokkal foglalkozik: szociálpolitikát tanul a columbiai egyetemen... Színes, virágokkal díszített könnyű nyári ruhát Viselt. Lelkes szavakkal mondotta el. mi mindent tapasztalt néhány nap alatt Magyarországon. — Amikor megtudtam, hogy én is jöhetek Magyarországba, kimondhatatlanul boldog voltam. I Hiába, akik itt születtek, mint én is, bonvágyat érésnek... Nem is tudom elmondani, hogy a papa és » mama mit szenvednek ettől a kinzó érzéstől... El tudja képzeJnL milyen érzésekkel keltűnk át az Oceá ; non? Egyre közelebb kerültünk Magyarországhoz, aztán vonaton robogtunk Budapest felé. Az elsfl magyar állomás, az első magyar üdvözlés, azután egy óriási város, ahol mindenki magyarul beszél... nem, ezl soha sem lehet elfelejteni... — A legkedvesebben itt fogadtak bennünket Szegeden — folytatta —, de azért Pestre ls nagyon jó volt... Itthon mindenütt jó. Itt mások az emberek, más a levegő és más a koszt is — tette hozzá mosolyogva. Remélőm, hogy meg tudok hizni néhány kilóval a magyar konyhán. A colllege-beo és az egyetemre az Ízetlen amerikai koszton élek... Bs milyen drága Ott minden! Egv valamirevaló ebéd másfél dollár, de van ennél drágább ls. Itt mindre olyan olcsó, hogy bámulom. — Az tetszik a legjobban, hogy üt olyan kedvesek az emberek és hogy szeretnek és tudnak élni. Ez nálunk nincs meg. nálunk a pénz a oél és nem eszköz, mint Itt... Milyen szépen, nyugodtan ülnek itt az emberek órákhosszat a kávéházakban ... Ezt nekünk meg kell tanulnunk... Itt más a társadalmi élet is. Odaát ez nincs meg ugy. mint itt Még a magyarok sem tartanak össze. Newyorkhan, ugy tudom tízezer magyar van, de társadalmi élet alig van. Takaró Erika ezután társairól beszél. A legérdekesebbet Tóth Ferrecröi mondotta, a maga érdekes be* / édmodoróhan. valahogy igy: — Tudja, ez a Tóth nagyon érdekes ember. 0 keveset tanult iskolában, csak tizenkét éves korig Akkor egy gé.nházba ment, oK lett oivan gépész, aki mindég gépekkel van... De azért ő tanult, de ugy. egyedül Roppant okos fin, mindég olvasott, olvasott, sok magyar történelmet és persze, angolt is. Nagyon hídja a történelmet. Ahol 6 lakik, sok a magyar. Mindég velük van, beszélgetnek. Moat is azért ment a szállóba aludni, mert ezeket a táncokat nem tudja, 6 csak a csárdást szereti. Gyűjtött sok dollárt és amikor megtudta, hogy ingyen jöhet át, a pénzt mind elosztogatta. Egy nap 90 dollárt osztott el. Mondtuk neki, hogy vegyél magadnak ruhát, nincs neked, Ő azt mondta rá, hogy azoknak meg semmi sincs. Pes'en ugy jöttek utána a szegények, mint egy (•ollármit'iomos után. Haragudtak is rá a Magyarok Világkongresszusán. Azt mondták, hogy könnyelmű. De ő nem könnyelmű, tudja, jó a szive, ez az egész .. Elmondotta ezután Takaró Erika hogy édesapjának az volt a kívánsága, nogy Magyarországon folytassa egyetemi tennlmányait és igy valószínűleg nem ls ttér egyhamar vissz* Amerikába. Beszélt arról te, hogy Amerikában te nagy a munkanélküliség, sok magyar lézeng kenyér nélkül és ezeknek még csak reményük «:nc» arra, hogy egyhamar elhelyezkedjenek. Varga Irén együtt járt iskolába Takaró Erikával. Nagyon jö barátnők és különös véietlen, hogy igy összekerültek. Azt mondják egyenként ők is, hogy kicsi a világ. Amióta Magyarországon vannak, azóta sok olyannal találkoztak, akiket Amerikából ismernek ... X csütörtöki program Az amerikai magyarok csütörtökön reggel mfap 7 órakor talpon voltak és autón kimentek a Szilveszter-majorba a város minta gazdaságát megtekinteni. Villásreggeli várta a vendégeket, akik nagy érdeklődéssel nézték a folyamatban lévő cséplési munkálatokat. Megmutatták nekik a 777 centiméter kerületű kőrisfát. A majorból délfelé indultak el az amerikai magyarok és Gerő Dezsőnek, az idegenforgalmi hivatal megbízottjának kalauzolásával Rőszkére rándultak la a trianoni határhoz. A határvonal előtt hosszú ideig szótlanul állottak az amerikai magyar diákok. Közülük elsőnek Seemann Gyula szólalt meg és fogadalmat tett arra, hogy hazaérve, rádió utján igyekszik felvilágosítani az amerikai népet Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanságról. Varga Irén megfogadta, hogy ujságekikekben küzd majd a magyarság igazságáért. Délután a vendégek a muzeumban tettek látogatást és nagy érdeklődéssel nézegették Móra Ferenc ásatásainak eredményeit. Megnéza Somogyi-könyvtárat és a mureum képtárát is. öt órakor a népjóléti hivatal kiküldötte elvezette az amerikai magyarokat a Szegeden elhelyezett jugoszláviai menekült családokhoz. Hosszabb ideig beszélgettek a menekültekkel éa részvéttel hallgatták kálváriajárásukat. Megható voh, amint az egyik menekült család megköszönte az amerikai magyarság Szegeden lévő képviselőinek, hogy a kiutasítások alkalmával segítséget nyújtottak nekik SZ WTrwftrtk lc Estefelé az ösztöndíjas diákok Tápéra rándultak Iá, hogy a gyékényipart közelebbről is megismerjék. Késő estig itt maradtak ás vacsorájukat egyik tápéi házban, ahová meginvitálták őket, költötték ei. Ugy volt eredetileg, hogy az amerikai magya rok pénteken reggel utaznak tovább Kecskemf re, azonban annyira kitűnően érzik magukat S* geden, hogy még a péntek délelőttöt is Szeged* töltik és csak a délutáni személyvonattal indti nek tovább. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, jóbarátok, ismerősök, egyesületek, a Magyar Kredar-, Len- és Jutaipar Rt. igazgatósága, ttsztillaana, mesterei, felügyelői, üzemben tartó személyzete és az összes munkásságnak, akik felejthetetlen jó férjem végtisztességén megjelenésükkel $s virágadományaikkal nagy fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, ezúton fogadják hálás köszönetemet. ö»v. KOVÁCS JAN06NŐ