Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)
1935-07-24 / 164. szám
SZEGED. SttrtenKhég.. Somogy! ucco iJt.1. cm. Telelom 23.33..K|«tdoUy«taL Jegyirodát Arodí ucca 8. relelon: 13-oe. _ Nyomdet Ww "f1?* i9' Teloumi í3-oe. - TAvlr&tt le»Wclmi DélmaoyarorszAa Szeged. Szerda, 1935 julius 24. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 164 sz. f. Dudopeílen 3.ÖO, kttuoidDn ,?.en9tt- - MAm Ara MtnOz. nap ÍO, vo»Ar- Ünnepnap ÍO flli. Hír,®r,,« »*erli»t. Neg)» leoilc h«. » Klrétel«vci naponta re„g«L pótadó mértékét, de a belügyminiszter ebben a jogkörében akkor járt el, amikor már nem lehetett szemet hunyni azok felett a csapások felett, amelyek már ebben az évben sújtották a szegedi földet. Miből fizesse meg a szegedi föld munkása a nem felemelt adót is- Miből tudjon eleget tenni a közzel szemben rászabott kötelezettségeknek, ha a családjával szemben é 1 ő kötelességének minden jószándéka és minden becsületes igyekvése mellett sem tud megfelelni. Miből fizessen hatvannyolc százalékot, ha hatvanhárom százalék fizetésére is képtelen s miből fizesse a most rárótt öt százalékot, ha egyszer a 63 ' . 1 r » a behajtási eljárás költségei' következtéd Azt gondoljuk, hogy a szegedi adózóknak Adóemelés - ma! _ Hogy ugy mondjuk: éppen a legjobbkor jött a belügyminiszter pótadóemelése. Nem mondjuk, hogy máskor rosszul esett volna, mert az mindig jólesik, ha fizetőképességünkről, kereseti viszonyaink örvendetes megjavulásáról, a kitűnő gyümölcstermés, a dus aratás nyomában járó vagyonosodásunkról sorsunk urai is tudomást vesznek. A szegény bohóc ugy mutatta be hódolatát az Isten-anya képe előtt, hogy két kezére állt, a belügyminsztérium is ugy mutatja meg törődését és gondoskodását, hogy felemeli az adónkat. Még egyszer mondjuk, a legjobbkor jö4t ttz az adóemelés. Mert, ha a fagy nem visz el mindent s a kánikula nom pusztítja el azt is, amit a fagy könnyelműen és gondtalanul a . , .. , még itt hagyott, ha a szegedi határban van Zt ? "dolj.uk' .{W a szegedi adózóknak az idén termés s ára is van mindennek, ami fr/ eJ?en legalább — százezer pengőt kell termett, — milyen rosszul esett volna arra . Klt'ze™ Pusztán behajtasi illetékben, gondolni, hogy csak az államnak termelünk, ! győzi ezt, ki győzi az öt százalékos nem marad a gazdáé az, amit a föld és verejtéke terem, mert az államnak meg kell adni azt, ami az államé. Jobb is, ha akkor emelik az adót, mikor nincs miből fizetni. Most egy kicsit — érzéstelenítve vagyunk az adóemelés fájdalmával szemben. A fagy kokainja s az aszály clorethilje érzéketlenné tettek már bennünket minden fizetés fájdalmával szemben- Ha már magunk sem találunk a zsebünkben semmit, akkor nem fog már találni a végrehajtó sem. S ha már el kell árverezni az adózót, inkább akkor essünk át ezen a műveleten, amikor nincs semmink, mint akkor, amikor a jó termés és a jó árak bizakodóvá teszik a lelket. Most pedig olyan édes mindegy, hogy 63, vagy 68 százalékos pótadó nem fizeltése miatt szólal meg ajtónk előtt a legdemokratikusabb hangszer, a legmegrikatóbb gyászinduló: a végrehajtó dobpergése. De talán mégsincs egészen rendjén, hogy miután háromnegyedévig pihennek az akták, miután háromnegyed évig idő van ahhoz, hogy megismerkedjék a helyi viszonyokkal, az időjárás sorscsapásaitól, a katasztrofális terméstől, a kereseti és jövedelmi viszonyok kétségbeesett elsorvadásától függetlenül állapítja meg a szegedi közterhek mértékét. Valamikor, ahogy dajkánk meséjéből tudjuk, a városnak megvolt az a joga, hogy városi közszolgáltatásainak j o gcimét és mértékét maga állapithassa meg s az ujoncmegajánláson kivül ez volt az önkormányzatnak leglényegesebb közjogi tartálma. Hol vagyunk már ettől az időtől. A háború előtti és háború utáni államformák között nincs olyan mélyreható különbség, mint a háború előtti és háború utáni önkormányzat között van. Most^ már a belügyminiszter állapítja meg a pótadó nagyságát is s ha még ugy állapítaná meg, hogy tekintetbe veszi az idei katasztrofális évnek jövedelmet csökkentő, keresetet csökkentő, vagyont-megsemmisitő kenyeret-rabló hatását! Soha még ennél időszerűtlenebb, indokolatlanabb és keservesebb adóemelés nem volt. Az igaz, hogy a mult évben kellett megállapítani a folyó év- ; ben fizetendő alkalmazotti kereseti adó és I emelésit, amikor az alap megfizetésére is képtelen? Nem megy ez már tovább. A belügyminszter ne csak arra gondoljon, hogy több adót fizessünk, törődjön azzal is, hogy megtudjuk fizetni legalább n kevesebb adöt. Diogenes szavaival mondjuk, ha már jó termést nem tud adni, leg alább ne vegye el azt, ami van. Ha már har rTióc fúrói .tét kis kosár gyümölcsöt tud -illádra. a gazda s ha már. az iparost cs kerss kedőt a siváran termő föld gazdái tartsanak el, akkor legalább a belügyminiszter ne vétesse el azt a siralmasan keveset, ami mégis termett- A belügyminiszter harcot hirdet a2 árdrágítók ellen, de maga emeli az adót. i »• • * " pótadó terhe aYatt iV összeroskad. SAza'adó- ! Min^a a^felemel^ad^n^8 TT\ ™ ^ hivatal már foglaltathat továhh L, * , a teler? .t ?do nem hatalmas tényenw ki kefeneStani ZT 5- ! Xk ISbbTff^ 5 munkának transzforíozsnak, vagy szellemi mátorán keresztül-e. $ fflgy' a szárazság, a terméketlenség s a katasztrofális gazdasági év ostorcsapása? utan itt az adóemelés is. Uj horogkeresztes akció a katolikusok, a reakció és a kommunisták ellen Bk pénzQayi és a gazdasági élet a nácirendszer ellen Eltávolították a rohamosztagok 28 vezetőjét Páris, julius 23. A francia fővárosba érkezett berlini jelentések a leghatározottabban cáfolni igyekeznek azokat a híreket, amelyek a Harmadik Birodalom válságáról szólnak. Németországban lefoglalják a legtöbb külföldi lapot, különösen a francia újságokat. A párisi lapok berlini tudósítói a Stalhelm szervezettel kapcsolatban azt jelentik, hogy a katolikus alakulatokat néhány nap múlva feloszlatják. Érdekes egyes párisi lapoknak az a tudósítása, hogy A"r'icnben uccai összeütközés al ka Imával a ' >iiku^ok szétkergették a Hitl"ifjuság és az SA-,csapatok tagjait. Katolikusok a sterilizációs törvény ellen Stetlin, julius 23. A stalrundi katolikus templomban vasárnap Krausz jezsuita atya felolvasta a berlini fővikárius rendeletét, amely élesen állást foglal a porosz miniszterelnök legutóbbi intézkedésével szemben. Krausz atya hozzátett még néhány megjegyzést és elsősorban a sterilizációs törvénvt biráita. Kijelentette, hogy egyetlen katolikus embernek sem kell ezt a törvényt elismernie és hogy cz az egyház megváltozhatatlan véleménye. Berlin magyarázz* a nyugtalanságot Bécsből jelentik: A Neuigkeits Weltblatt berlini munkatársának a birodalmi kancellári hivatal egyik személyisége a mostani németországi eseményekről a következőket mondotta: — A nyugtalanságnak kettős oka van. A kommunista agitáció Németország gazdasági továbbfejlődésének átmeneti fennakadását használja fel felforgató akciójára. A másik ok a reakció, amely ugy látszik, mind a katolikus lakosság körében, mind a pénzügyi élet különféle köreiben újra kezdi áldatlan játékát. — Ami a kommunista üzelmeket illeti, megállapították, hogy a rajnawestfáliai, sziléziai és würtenbergi gyáripar különféle üzemeiben 37 zavargás közül 29-et kommunista agitátorok rendeztek. Alkalmul a munkáslátszámok átmeneti korlátozása szolgált, amit a nyersanyagszállítás kissé lassú működése okozott. — A rohamosztagosok körében mutatkozó nyugtalanság, helyesebben elégedetlenség szinten kommunista üzelmekre vezethető vissza. Már több, mint két hónapja különböző rohamosztagokon belül tiltott bolsevista üzelmek mutatkoztak és ezért Lutze vezérkari főnök a rohamosztagok 28 vezetőjét, illetőleg alvezérét felmentette állásától. Ezzel meg is szűntek a nyugtalanságok. Feloszlatták a szabadcsapatokat Berlinből jelentik: A birodalmi külügyminiszter elrendelte valamennyi határvédő szabadcsapnak, birodalmi szövetségnek, minden más egykori szabadcsapattal együtt való feloszlatását. Tilos az Acélsisak Erfurt, julius 23. Az erfurti államrendőrség megtiltotta mindazoknak a jelvényeknek és egyenruháknak a viselését, amelvek az Acélsisakos Szövetségre emlékeztetnek, egyben a* acélsisakos népgyüléseket ós zászlók alatti felvonulásokat szintén megtiltotta.