Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-04 / 147. szám

DÍLMAG7AR OR SZAG 1935 julius 4. T< Erőtelles ellenzéki akciót készítenek elő a nyárra Közös mozgalom Bethlen, Rassay és Eckhardt összefogásával ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház nemsokára megkezdi nyári szü­netét és egyúttal országszerte megindul a pár­tok külső agitációja. A pártok erősen készülőd­nek arra, hogy a nyári szünidőt a propagandá­ra minél eredményesebben felhasználhassák, főleg a kisgazdák igyekeznek a nyáron vissza­szerezni a nép szimpátiáját. Sorozatos ülése­ket, gyűléseket készülnek tartani, de hasonló akcióra készül a Nep is, amelynek képviselői utasítást kapnak a nyári munkára. Fontosnak látszik az az akcjó, melynek cél­ja az, hogy Bethlen, Rassay és Eck­hardt összefogásával menjenek ki a nép kö­zé az ellenzéki eszme propagálására. Áz erre vonatkozó tárgyalások most folynak és valószí­nű, hogy 8—10 napon belül befejeződnek. Ak­kor azután megindul az erőteljes ellenzéki ak­ció az egész ország területén. Beck és Hitler tárgyalása Londonban Berlin, julius 3. Beck lengyel külügymi­niszter szerdán délelőtt Berlinbe érkezeit. Még a délelőtt folyamán meglátogatta Neurath báró birodalmi külügyminisztert, majd H i t­lerhez ment, aki Neurath külügyminiszter­rel együtt fogadta. Az Echo de Paris ugy tudja, hogy Beck len­yel külügyminiszter Németországban a követ­ező három kérdésről fog tárgyalni: 1, A lengyel hajóraj kiépítése. A német nagy­f y e; A lépvédelmi Javaslatot a felsőház is megszavazta Budapest, julius 3. A felsőház szerdán dél* előtt ülést tartott. Gróf Széchenyi Bertalan az ülés megnyitása után báró A r z Arlur ha­láláról emlékezett meg. — Közéletünket súlyos veszteség érte — mon­dotta többek között — báró Arz Arlur nyugal­mazott vezérezredesnek, az utolsó vezérkari fő­nöknek tegnapelőtt bekövetkezett elhunytával. Nevéhez számos fényes sikert eredményezett haditerv előkészítése és sok győzelmes küzde lem emléke fűződik. A felsőház Arz Artúr emlékét jegyzőkönyv­ben örökítette meg. Az elnöki előterjesztések után következett a 33-as bizottság tagjainak megválasztása. A bi-' zottság felsőházi tagjai lettek: Chorin Fe­renc. Imrédv Béla. .1 a n.kovich Béla, Ju­h á s z Andor, K o ó s Zoltán, báró Korányi Frigyes, Mutschenbacher Emil. P u r ­g 1 y Emil, gróf Somssich László, T e 1 e s z­k y János és W e k e r 1 e Sándor. A felsőház ezután vita nélkül elfogadta a fil­mek szinkronizálásáról szóló javaslatot, a nö­vényvédelmi nemzetközi egyezményt, az oktató jellegű filmek ügyében kötött nemzetközi egvezményt, a magyar—olasz, a magyar—osz­trák és magyar—lengyel kulturegyezményt, a különböző légi egyezményeket, a magyar-észt egyezményt, a leánykereskedelem elnyomására vonatkozó nemzetközi egyezményt, a II. Rá­kóczi Ferenc fejedelem emlékét megörökítő 2 pengős ezüstérmék veréséről szóló javaslatot, az 1933—34 évi zárszámadást és a legfőbb ál­lami számszék jelentéséi, valamint az 1935—3(5. évi munkatervről szóló jelentést. Ezután megkezdték a légvédelmi javaslat tárgyalását Ghiczy Elemér szólott először a javaslat­hoz. — Ez a törvény támadást jelent a parlament adómegajánlás} joga ellen — mondotta —. dc támadást jelent a közigazgatási bíróság tekin­télye ellen is. Ugy érzem, mintha henne vol­nánk a szabadságharc utáni osztrák abszolu­tizmus korában. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor szomorúan kell megállapí­tanunk, hogy mennyire enerválttá tette az or­szágot a háború utáni nyomorúság. — A miniszterelnök eddig a nemzeti egység szükségességét hirdette, most pedig beállott agitátornak a nemzeti egység ellen, mert az­zal a támadással, amit ez a törvényjavaslat je­lent a magyar alkotmánnyal szemben, nvilt és határozotl ellenzékieskedésbe kényszeritette bele mindazokat, akik őseiktől örökölt és szí­vükben őrzött alkotmányos érzületüket nem tudják leküzdeni. A javaslatot nem fogadom el. P é c h y Manó volt a következő felszólaló. — Mikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, oda kell kiáltani a XX. század modern emberi­ségének, hogy szégyene az emberiségnek az, hogy ilyen törvényjavaslatot kell tárgyalnunk, libben a javaslatban életről és halálról van szó, amelyet nem jogi viták alapján kell elintézni. Arról a divatos vádról is akarok szólani, amit a miniszterelnök úrral szemben hangoztatnak: a diktatúra vádjáról. — Sohasem lehet eleget hangoztatni — mon­dották a középen. Péchv Manó: Nem lehet helyes alkotmá­nyos országban, ahol országgyűlés van. dikta­túrát emlegetni. A törvényhozásnak módja lesz ezt a törvényjavaslatot megváltoztatni, ha szüksége mutatkozik és módja van bármikor felelősségre vonni a kormány tagjait. Tiltakozni kell a diktatúra vádja ellen, mert ez diszkre­ditálása a jelenlegi alkotmányosságnak. Olyan esetben, amikor katonai kérdésekről van szó, szükség b'het diktatórikus intézkedésekre is. mert a nemzetvédelem érdeke mindennél előbb­re való. Endrev Antal: Ehhez a javaslathoz na­gvon óvatosan kell ^zólni. figyelembe véve az ahhoz fűződő fontos érdekeket. Miután a bi­zottság a javaslatot alaposan végigtárgyalta, a plénumban ünnepélyes egyhangúsággal kellett volna elfogadni. Báró W a I d b o 11 Kelemen és M i s k o 1 ­c z v Hugó beszéde után Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt fel röviden. Megköszönte a felsőházi tagok beszé­deiből a honvédelmi kormányzat tevékenysége iránt kicsendülő bizalmát.1* A felsőház ezután a javaslatot általánosság­ban elfoeadta A javaslat elfogadása ellen sza­vazott többek között gróf Khuen-Héder­v á r v Károlv és P u k y Endre, a közigazgatási hiróság elnöke. A részletes vitánál Gömbös Gyula minisz­terelnök ezeket mondotta: — A képviselőházi vitában is felmerültek jo­gi természetű aggályok a 3-ilc szakasszal szem­ben. A felmerült aggályokat már a kénviselő­ház bizottsági tgrgvalása során honoráltam a lpheíő<é«ig, bár lelies mértékben nem lehetett azokat honorálni, mert jogi és katonai szem­pontok ütköztek "srvmással. Amit elfogadható­nak tartottam, nbba a módosításba bele is mentem Ghiczv Flemér felsőházi tag ur ki­haevni javasol ia a képviselőház bizottsága ál­tal beiktatott ui szövec^t Fz az inditvánv tu­lajdonkénen ellentmondásban van felszólalá­sával. Beszédében -T/.t hauaoztatta. lioay nem ipar magának akar ja biztosítani a lengyel ha­jómegépitéseket. 2. A keleti egyezmény kérdése. Beck és Hit­ler meg akarja vitatni a támadó megsegítését kizáró egyezménytervezet kérdését. 3. A memeli kérdés. Hitler és Göring rá akarják venni Lengyelországot arra, hogy ^h­ben 7 ügyben engedjen szabadkezel Némctoi­•szágnak. ' I lehet a honvédelmi miniszter kezébe diktató­rikus. jogokat adni és most a módosítás kiha­gyásával éppen a diktatórikusnak nevezhető jogok megadása mellett szólal fel, A felsőház a 3. szakaszt az eredeti szövege­zésben fogadta el. A felsőház ezután vita nélkül elfogadta a javaslat többi szakaszát. Kinevezések a bíróságoknál Budapest, julius 3. A kormányzó az igazság­iigyminiszter előterjesztésére dr. Paraszkay Gyula szegedi törvényszéki titkárt a kaposvá­ri törvényszékhez biróvá kinevezte. Sáfár Sándor, dr. Szabó József, dr. Szkicsák István szegedi ítélőtáblai bírák­nak, Gömöry Andor törvényszéki tanácsel­nöknek, dr. J u h á s z István itélőbirónak, H o­r á n s z k y Miklós szegedi főügyészhejyettes­nek, Szobonya Miklós járásbirónak az ité­lőbirák és ügyészek részére megállapított 2 fizetési csoport jellegét adományozta. Baver Miklós szegedi kerületi börtönfő­tisztnek a 7. fizetési osztály jellegét, Vágó Károly a szegedi jótékony egyesület által fenn­tartott átmeneti otthon vezetésével megbízott javító nevelő intézeti családfőnök az országos büntető intézeti főtiszti cimet és a 9. fizetés' osztály jelleget adományozta. Horváth Dezső Ítélőtáblai, Bálint Mi­hály ügyészségi irodatisztnek az irodafőtiszti cimet és jelleget adományozta, Dr. Z é t é n y i János, dr. P a u e r Lóránt törvényszéki joggyakornokokat bírósági jegy­zőkké nevezte ki. Láng Antal segédhivatali igazgatói címmel és jelleggel felruházott Ítélőtáblai irodafőtisz­tet jelenlegi alkalmazása helyén irodaigazgató­vá nevezte ki. T a r j á n i Béla járásbirósági, Szögi Fe­renc törvényszéki, P á 1 György főügyészségi irodasegédtiszteket jelenlegi alkalmazásuk he­lyén irodatisztekké nevezte ki. Sző llősi Sándort irodasegédtisztté nevezte ki. Csont Jenő iárásbirósági dijnokót segédhivatali gya­kornokká. Gyimesi Zoltán iárásbirósági dijnokot. Almási István iárásbirósági dij­nokót ideiglenes minőségű jegyzőkké nevezte ki. 6> Dr. K ó 1 János szegedi kerületi börtönfőor­vost a 8. fizetési osztályba. Tóth József sze­gedi kerületi börtőnfőtisztet a 9. fizetési osz­tályba főtisztté njmjzte^ki^^ Agyonszúrta elvált felesécfét Pécs, julius 3. Tasi János 61 éves földmű­ves szerdán agyonszúrta tőle különváltan élő feleségét, majd önként jelentkezett a csendőr­ségen. Tasi, aki már hosszabb idő óta tőrvényesen elvált feleségétől, az 50 éves Erős Juliannától, az utóbbi időben többször kérlelte az asszonyt, hogv térjen vissza hozzá Az asszony erre nem volt hajlandó. Tasi szerdán felkereste volt fe­leségél, szóváltás támadt közöttük, amelynek során Tasi a magával hozott késsel agyonszúr­ta volt feleségét. Az asszony azonnal meghalt. Tasit beszállították a pécsi ügyészségre. A quaruerói Riviérán LAURANA napfényes tengeri strandján as EXCELSIOR nagyszállót a legjobb társaság színe-java keresi' fel gyógyulás, üdülés, nívós szórakozás végett. — A pompás nagyszálló közvetlen a tengerparton épült; loggiás szobáiból, tengerparti terraszos ét­terméből gyönyörű kilátás nyílik a kék Adriára és a közeli szigetekre. Elegánsan berendezett tár­salgók, női szalon, dohányzóterem, iró és olvasó­szoba állanak a vendégek rendelkezésére. A hotel konyhája elismerten a legkitűnőbb; kívánatra di­étás étkezés. — A legtökéletesebb komfort mel­lett ls az árak igen mérsékeltek! Mindennemű felvilágosítás, szobarendelés, pengő­befizetés az „Uj Magvarság" Utazási irodájánál (Budapest, VII., Rákóczi ut 30. T. 464-20.1 180

Next

/
Thumbnails
Contents