Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-14 / 156. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEOED. Scerketziflaég: Somogyi ucca 22. L em. Teleion: 23.33.. Kiadóhivatal, k01c*«nkOnyvtar Jegyirodát Aradi ucca S. Telefon: 13-06. - Nyomda: Iflw l.tpól ucca lO. Telefon: 13-06. • TAvteatl icvélclmi MlmaoraronzAo. Szened. Vasárnap, 1935 julius 14. Ara 16 fillér XI. évfolyam, 156. sz. ELÜEIZETtS: Havonta helyben 3.20, vidéken e» Budapesten 3.00, kUlltíldön • 40 pengd. _ Egyes tzatn ara heikttznap lO, vn«6r- é> Ünnepnap lO flli. Hlrdelitek felvétele tarifa szerint. Megjelenik h«lt« Kivételével naponta reggel. Nagy-Szeged álma Mi szegediek, akaratlanul is a fogadalmi templom kriptájában eltemetett nagy alkotó szellemét idézzük, valahányszor ennek a városnak jövendőjét igyekszünk megrajzolni lelki szemeink előtt. Az ő izzó fantáziája, pihenést nem ismerő alkotó vágya, olyan képeket vetített a jövendő kárpitjára s olyan hivatást keresett és talált Szeged számára a megszűkült, de reménységeit el nem veszített magyar életben, hogy hosszú esztendők munkáját, sokak vállvetett akarását fogja igénybevenni az általa körvonalazott keretek kitöltése. Elgondolásai közül sok megvalósult és kövekben megrögzítve áll előttünk, soknak lerakta az alapjait, hogy ezeken az alapokon az utána következők építhessenek, de maradtak utána olyan fantáziák, amelyeket kétségtelenül a város szeretete sugalmazott, de belátható időn belül közigazgatási és közgazdasági okoknál fogva meg nem valósi thatók. Byen ábrándkép volt a nagy elképzelések sorában egy olyan Nagy-Szeged megteremtése, amely közigazgatásilag maf

ába foglalja Dorozsmát^ Szőreget, Algyőt, ápét, sőt esetleg még Kisteleket is, amely községeknek beolvasztásával a város lakossága erősen a százötvenezres lélekszám föléemelkedik. Megnövekszik vele a szegedi városház kisugárzásának körzete és Szeged nem csupán gazdaságilag és kulturailag, hanem közigazgatásilag is sa- j iát életének körébe vonja azokat a községeket, amelyek belőle táplálkoznak és viszorüt életnedveikkel a közelükben fekvő nagyváros életét gyarapítják. Szeged ezen a révén a nemzetközi statisztika szokványai szerinti nagyvárosok sorába emelkedik és a neve nem hiányozhatik azoknak a nagyvárosoknak a jegyzékéből, amelyeknek alsó lélekszámhatára százötvenezer főben van megállapítva. Akármennyi volt is a lendület ebben az elf

ondolásban, nagyon sok oka lehetett volna zeged városának, hogy jól megfon/tolja, mielőtt rászánja magát, hogy megkísérli ennek az elképzelésnek valóra váltását. A büszkeségi igénynek a kielégítésével szemben, hogy a város belekerül egy sereg statisztikai évkönyvbe és egyéb kiadványba, amelyekhez a belépőjegyet a lakosok száma szolgáltatja, ellentétel gyanánt jelentkezett volna ugyanis a másik oldalon az a teher, hogy a város lett volna kénytelen vállalni a sokkal primitívebb helyzetben levő, gazdaságilag gyengébb és életviszonyaikban az urbanitástól távol álló községek fejlesztésének olyan terheit, amelyekhez tulajdonképpen a kiskörúton és nagykörúton belül eső adózóknak vajmi csekély érdekeik fűződnek. Sokkalta nagyobb arányokban ismétlődött volna az a Jelenség, amelyet a város a telepek kirajzása után volt kénytelen tapasztalni. Kezdetben ezek ugy szerepeltek, mint az igénytelenség iskolapéldái; nem kértek egyebet, csak egy kis házhelyet, minden egyébről gondoskodnak majd maguk. Azután jöttek az óhajtások és kívánságok, — még pedig elismerjük: jogosult óhajtások és kívánságok, — a város adjon kutat, kövezetet, iskolát, ovodát, templomot, gondoskodjék tűzoltásról, orvosról, állatorvosról, minden egyéb igények kielégitéséről. Ha megengedte, hogy légy e ne k, t e g y e lehetővé, h o e v l eSchuschnigg kancellár autószerencsétlensége Fejesé ge megöalt, a Kancellár csaK iáegsoHUof szenvedett - Esle megjeleni felesége ravatalánál A szerencsétlenséget motorhiba, vagy a sofőr rosszulléte okozta KülOnleges intézkedésre nincs ok — Schuschnigg egészségének helyre&llásáig Slarhemberg alkancellór irány ija a kormányt, aki repülőgépen lér vissza Bécsbe Bécs, julius 13. Schuschnigg szövetségi kancellárt Ebelsberg mellett Linz közelében szabadságra menet súlyos gépkocsiszerencsétlenség érte. A. kancellár gépkocsija eddig még ismeretlen okból, valószínűleg annak következtében, hogy a gépkocsi vezetője elvesztette lélekjelenlétét, az egyik útszéli fának fut »tt. Schuschnigg kancellár kirepült a kocsiból. Sértetlen maradt, de idegsokkot kapott. Felsége, Schuschnigg Hermina súlyosan megsérült és röviddel a szerencsétlenség után belehalt sírüléseibe. A kancellár fia könnyebben sérült meg. A kisérő személyzet közül a gépkocsi vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett. A szolgálatban levő titkos rendőr könnyebben megsebesült, a nevelőnő pedig sértetlen maradt. Schuschnigg kancellárt az egyik linzi kórházban ápolják. Schuschnigg kancellárnak az volt a szerencséje, hogy a fáhozütközés pillanatában a gépkocsi ajtaja felpattant és a kancellár az úttest tüves helyére esett, különben sérülései az összeütközés hevessége folytán sokkal súlyosabbak lehettek volna. Még mindig nem tisztázták a baleset valamennyi részletét.' A csendőrség .jelentésének közzététele rövidesen várható. A kancellár állapota aránylag jó. Mindeddig eltitkolták előtte felesége halálát. Agyrázkódás és idegsokk Bécsből jelentik: Schu schnigg kancellár feleségenek holttestét az ebelsbergi haloltasházba szállították. Hirek szerint a kancellár már egészen rendbejött, egyébként is csak könnyebb természetű zuzódásokat szenvedett. A kancellár Kurt nevű fiacskáján, aki könnyebben megsebesült, műtétet hajtottak végre. Schuschnigg kancellárral eredetileg nem akarták közölni feleségének halálhírét mindaddig. „„.:_ ci 1 ' értesülés szerint Schuschnigg kancellár jobban lett, ugy döntöttek, hogy nyomban közlik vele a gyászhírt A kancellár, amikor magához tért, nem emlékezett vissza a szerencsétlenségre. Ebből arra következtetnek, hogy kisebbfoku agyrázkódás érte. A gépkocsi vezetője ellen indított vizsgálat során megállapították, hogy a sofför napszúrást kapott és ez volt közvetlen oka a szerencsétlenségnek. Az osztrák rádió a késő délutáni órákban közölte a szerencsétlenség hirét azzal a közleménnyel együtt, hogy minden szórakoztató és vidám jellegű előadás elmarad. Schuschnigg kancellár idegsokkja már javult, de a kancellár annyira elgyengült, hogy a legjobb esetben csak holnap hagyhatja el a kórházat. Velencéből hazahívták Starhemberget M i k 1 a s szövetségi elnök Schuschnigg kancellár gépkocsiszerencsétlenségéről szóló hir vétele után nyomban minisztertanácsot hivott egybe. Starhemberg herceget telefonon kérték fel, hogy tér jen nyomban vissza Olaszországból. Politikai körök véleménye szerint Schuschnigg kancellár betegsége idejére Slarhemberg herceg fogja átvenni a kormány vezetését. Starhemberg alkancellárérI sürgősen repülőgépet menesztettek Velencébe. A minisztertanács pmi^íTarLmT"^"',? uaiatmrei wmuauuig, ;,Buresch pénzügyminiszter elnökletéver ^ n,m S álkancellár Olaszországból ; összeült és elhatározta, hogy részvéttávirato» vissza nem erkezik. Beavatott helyről kapott i intéz a szövetségi kancellárhoz. hessenek, — ez lett a telepek természetes és logikus politikája a várossal szemben. Nos, hogy olyan községek részéről ismét lődhessék ez a politika, melyeket a várostól ma még kilométereknek elég tekintélyes szá ma választ el, arra igazán nincsen szükségünk, nem is beszélve arról az aggódó félelemtől, amely a megyét eltölt,ené a város ilyen terjeszkedési vágyának láttára. Ha komoly formában merülne fel a. közigazgatás átszervezése és racionalizálása során egy újonnan megalakítandó Szeged megyének a gondolata, azt diskuss/ió.' tárrrvúvá lehetne tenni, de pusztán a lélekszám megnagyobbitásának kedvéért szaporítani a város gond! jait és terheit, ennek igazán nem volna célja és értelme. És mégis, ennek a látszólag kevéssé realizálható klebelsbergi elgondolásnak, van bizonyos reális magva, tartalma és értelme Ezeket a községeket az érdekeknek ezer meg ezer egyre erősbödő szála fűzi a szomszédos városhoz, melynek két karcsú templomtor l nya szinte szimbolikus jelvény gyanánt emel ; kedik az egész környező vidék fölé. Ide járnak iskolába a gyermekek, itt értékesítik ter-