Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-01 / 122. szám

II & PJÍ B ja » & S * S D-s ^ & fi j5 "a ^ .8 OQ ö C BE3Í V n. DÉLMAGYARORSZAG reskedelmi Csarnok megállapítása szerint a kisgazdaegylet, amelynek nem volna joga árubeszerzési tevékenységet folytatni, kereskedőknek illegitim konkurrenciát okoz. Arra kérte a kereskedők érdekképviselete a kisgazdák egyletét tiltsa e! a jogosulatlan kereskedelmi tevékenységtől. A miniszter a feljelentést leküldte Békéscsaba polgármesterének: vitéz Jánossy Gyulának azzal, bogy vizsgálja meg, folytat-e jogtalan kereskedelmi tevékenységet kisgazdaegylet. A város küzigazgalási osztálya megkezdte a vizsgálatát és 1 Kikérte a kisgazdaegylet alapszabályait. A csabai kisgazdaegylet kereskedői tevekenysége ügyében most számos község várja a kereskedelmi miniszter döntését, mert sok helyen hasonló működést fejtenek ki. Uj utakon Irta. dr. GYURIS ISTVÁN ipartestületi jegyző Azok a nagy változások, amelyek az utolsó két évtizedben gazdasági, politikai, erkölcsi, aitalános világnézeti stb. általában minden téren világszerte bekövetkeztek, azokat a társadalmi osztályokat, amelyek az úgynevezett szabad pályákon élnek, nagy problémák elé állították tizeknek a prob'émáknak eredményes, vagy eredménytelen megoldása nemcsak az egyéneknek, hanem az egész társadalmi osztályoknak fennmaradását, vagy elpusztulását jelentik. Most folyik a nagy harc talán a legerősebben ugy, hogy e tekintetben valóban sorsdöntő idők elé nézünk. A szabad pályán levő magyar társadalmi osztályok közül a kézmű iparosok osztálya egyik azok közül, amelyek a legsúlyosabb helyzetben vannak. Ennek oka főként abban rejlik, hogy hazánkban az ipart elég későn vették észre és nem hosszú idő óta tekintik a kézmfiipárosságot nemzetfenntartó társadalomnak. Az kétségtelen, bogy országunk agrár jellegű. A kézműipart ezenfelül azonban főként politikai szempontokból állandóan mellőzték. Politikai okokon kivül még az a meggyőződés is háttérbe szorította a kézműipart, hogy a jövő iparűzési alakjának kizárólag a gyáripart tekintették. A céhek megszűnésével a kézműipar megszűnését vélték bekövetkezni Természetes, hogy ilyen előzmények után a kézműipar jelentős tehertétellel volt kénytelen a nagy gnrernsagí náboruha Indulni és renrfkívfll súlyos áldozatokat kénytelen hozni fennmaradása. jövője érdekében. Igen nehezen találja meg a kézmöiparosság azokat az uj utakat, amelyeken haladnia kell, hogy biztos elhelyezkedését megtalálhassa. Pedig, ha most nem tudja a jövő biztos alapját lerakni, akkor valóban vége van a kézmiiiparnak. Igen sok irányú azonban az a munka, amelyei e tekintetben el kell végezni. A közönség igényeinek, ízlésének, sőt szükségletének változásán felül figyelembe kell venni minden olyan momentumot, amely az ipar gazdaságosabb üzése. megfelelőbb keretekben, eszközökkel való gyakorlása tekintetében felmerül. A szakképzettségen, az ipar eszközeinek és a felhasználható anyagnak feltétlen ismeretén kivül nagy előrelátást és gondosságot tételez fel ez a munka. És ebből a szempontból tartom igen fontosnak és jelentősnek azt az áldozatkészséget, amellyel a Délmagyarország most, ebben a nehéz időben az iparosság segítségére siet. Hiszem, hogy a sajtó támogatásával meg fogja találni a kézrnüiparosság azt az utat, amely a biztos jövőbe vezet. Nyolcvanezer pengő értékű építkezést és tatarozást végeztek eddig Makón (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A legtöbb ipart foglalkoztató építkezési munka némi fellendüléséről számolhatunk bc Makón is a tatarozási adókedvezmények következtében, öszszehasonlitva a legutóbbi két-három év adataival az idei magánépitkezési tevékenységet „külsőleg'' kedvezőbb helyzetet tapasztalatunk. Mig az eknuJt két évben -május végéig 50 komolyabb és 70 kisebb építési engedélyt adtak ki a városházán, az idén. 07 komolyabb épitséi engedély és 70-nél több apró építési engedély került kiadásra. A külső, számbeli növekedésnél is jelentősebb az építési tevékenység fellendülése.- ha a végzett munkák értékét vesszük figyelembe- Mig az előző években a háztulajdonosok csak annv't dolgoztattak, amennyit feltétlenül csináltatnick kellett, ma a hosszabb adókedvezmény biztosítás:, folytán jelentősebb átalakításra s komolyabb tatarozási munkákra vállalkoznak. Az idén 9 uj épület emelésére kértek engcdé'yt s ezeknek az építkezéseknek az értéke 320.>0 pengő. 40 ház került tatarozás, átalakítás alá 40.000 pengő értékkel, mig 8*200 pengő értéket reprezentálnak az egyéb természetű építkezések. — ORSZÁGOS VÁSÁROK. Junius 1: Gyoma, Gyula, Kisújszállás, Szentdienes. Junius 3—4: Kalocsa, Pécs." Junius 5; Biharnagybajom. Junius 12; Orosháza (sertés). Június 13—14: Orosháza, Békés DÉLMAGYARORSZAG 111 15.000 pengő értékű álle mi dpőmunkára pályáznak a szegedi cipésziparosok (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi cipésziparosok minden évben eredményesen szoktak közreműködni a köszállitásokban. Kitűnő munkájuk eredményeképpen az idén újból nagyobbösszegü megbízást kapnak a cipészmesterek. A eipésziparí szakosztály megbízásából Bozó Gyula elnök a multhéten Budapesten folytatott tárgyalásokat a szegedi cipésziparosoknak a közszállitásokban való i észvételéről. Értesülésünk szerint a szegedi eipésziparosok ezúttal 15.000 pengő értékű cipőrendelés elkészítésére nyújtották be pályázatukat. Ettől a pályázattól független 500 pár az évenkint szokásos mezőgazdasági bakkancs elkészítéséhez már hozzá is kezdtek a szegedi eipésziparosok. 40 eipészmester dolgozik a rendelésen, egy-egy mesterre 12—13 pár kancs elkészítése jut. bak1 pár bakkancs után a munkadíj | pengő H3 fillért tesz ki. Ez ugyan csak kevés keresetei biztosit, de a cipészmesterek bíznak abban, hogy a gyermekmenhelyi e ipöszá II itá sokban nagyob arányban biztosítják számukra a részvételt. Tavaly 400 pár gyermekmenhelyi cipő elkészítésével bízták meg a szegedi cipésziparosokat, az idén, hír szerint 1000 párra kapnak megbízást, mert a tavalyi munkájukkal is igen meg voltak eleked ve és már akkor közölték a belügyminisztériumban a szegedi iparosokkal, hogv legközelebb nagyobb megrrndeMA Szegedi ipari Vásár. nyit vek: reggel 8-tól este 7-ig. lésben lesz részük. Ha ezer pár gyermekmenhelyi cipő elkészítésével bízzák meg a szegedi cipesziparj szakosztályt, akkor 60 cipésziparos között o*zlják fel a munkát, a legjobban rászoruló cipészmesterek számára. Kívánatos volna, bogy az ország második városának cipésziparo«ait jóval nagyobb arányban részesítsék az évenkint egyszer elöfoi dtilő rendelésekben. A szabóiparo ok SPrHmei az orosházi körzeti naciyayiib'-en (A Délmagyarország munkatársától.) Jelenteltük, hogy a szegedi kamarai körzet szabőiparossága junius 10-én, pünkösd másnapján sza hói pari nagygyűlést rendez Orosházán A nagygyűlésen képviseltetik magukat a délmagyarországi ipartestületek szabóipari szakosztályai és Szegedről is nagyobb csoport utazik át Orosházára. A körzeti nagygyűlésen szóbakerül az iparos nyugdíjügy, az ipartörvénv 4. és 47-ik paragrafusa. Kontárügyek, közszállitásokban való részvétel ügye, irányárak mcgál.'ap'tása, anyagbeszerző szövetkezet megalakítása. A körzeti nagygyűlés vezetőségének felkérésére Keek Lajos szegedi szaböiparos ..A szakmai továbbképzés és vidéki szakoktatás megszervezése korszerű követelményeknek megfelelően" tart szakelőadás, S z e m e r 11 y e i Pál, az orosházi ipartestület vezetője pedig a bajbajutott kisiparosság megsegítésének niódozaIáiról beszél a gyűlésen, amelynek fontos tárgya lesz még, bogy a vidéki továbbképző lanlolyqmok szakoktatói részére külföldi tanulmányi ösztöndíjat eszközöljenek ki. — A vasárnapi munkaszünet. Baján a kereskedők és iparosok akciót indítottak a vasárnapi munkaszünet érdekében. Az üzlettel rendelkező kereskedők és iparosok közül 155-en, vagyis több, mint az érdekeltek kétharmada a vasárnapi zárvalartás mellet foglalt állást. Az elsőfokú iparhatóság eealapon junius elsejétől kezdve elrendelte, hogy a bajai üzleteket vasárnap tartsák zárva. Többen az ellentábor hivői közül a rendelkezést megfellebbezik a kereskedelmi miniszterhez.