Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-09 / 129. szám

\z DÉLMAG7ÁR OR S £ A G 1915 juniu« 9. Pécsi böríWí keztyük-Csipöfüzök, melltartók-^« Jehérnemüek legjobb kivitelben olcsó Arakon POHÍK Tes'uereKnei hogy A kölcsönösszeg az épités előrehaladásának mérvéhez képest részletenként fog folyóvé tétetni és kölcsönvevő kezéhez kifízettelnl; oly esetei- nél azonban, ahol a kölcföavevU már bir a város helleriiletén oly házzal, mely a kölcsön biztosítására elegendő fedezetei nyújt, jelzálogul ezen házát Is felajánlhatja az újonnan építendő helyett. 4-cr. A kölcsönök megszavazása és folyóvá tétele, kezelés és ellenőrzése, valamint az errevonatkozó számvétel tekintetében külön szabályra* alkotlalik, mely a felsőbb halóságok jóváhagyás« n'án lép életbe. 5-ör. A tőketörlesztésekből előálló összegek a fentebbi pontokban körülirt módozatok mellett ismét kölcsön gyanánt lesznek kiadandók, de ez esetben a felveendő tőkék után százalék kamat is lesz fizetendő, azon tőkék pedig, melyek bármi oknál fogva kölcsónkép, habár ideiglenesen Is ki nem adattattak, valamely jóhiteiű pénz intézetnél kamatozásra fognak elhelyeztetni, vagy esetleg más módon gyümölcsöztetni mindaddig, inig újra kölesen gyanánt lesznek kiadhatók. 6 or. Az egész alapítványi tőkének fts«zes kamatai Szeged szab. kir. városban építendő állandó azinház létesítésére s esetlen az ezen színházban működő magyar nemaetl szinuszét segélyezésére mint közművelődést célra fognak fordíttatni, fenntartván a város közönségének a jog, hogy ezen kamatok kiutalványozása iránt esetrőt-esetre a szükséghez képest intézkedhessél" Eddig szól az alapítólevél. Az alapítvány mai összege, amint azt az 1934. évi zárszámadások 93-ik oldalán olvashatjuk, 451 P 20 fillérből áll. Szeijed 8*. kir. város az alapítványból Igen w>k kisembernek folyósított — rendszerint bekebelezés ellenében — kölcsönt és elősegítette így evvel azokat a célokat elérni, amelyek érdekében a »Pester Lloyd« olvasótábora az igen tekintélyesnek mondható összegei összeadta, valamint avval is, hogy a váeosi színháznak is juttatott, belőle kamatmentes segélyeket. Ma megvan még ugyan az alapítványi számla, arról évente a számadásokat is látjuk, de segélyezésre jutó. vagy futó Ö«zszege sa jnos már nincs. íiem 1« lehetne ezen csodálkozni, ha ez az alapítványi összeg épugy, mint a hadikölcsönök és életbiztosítások, azon a csatamezőn vérzett volna el, amely a hálx>ru szerencsétlen kimenetele után az országben dult. Ezen összegek és kötvények" tulajdonosai és jogosítottal a háború azon sze• I i i Hétfő délelőtt kedd egész nap szerdán délig lehet venni ailamsorsiegys Ij Márns i t PETŐ ERNŐ Márnáit ónéi, 8»«f*<l, Széehanyi tír 3 rencsétlen rokkantjai, akik vérükön kivül vagyonukat vitlél. a harcok sáncaiba ós ezen a fronton többé-kevésbé elvérezik. Ha Szeged városa, mint a »Pester Lloyd« alapítvány kezelője, mást nein tett volna a háború alatt, minthogy abból az összegből, amely a hadikölcsönök kibocsájtásakor az alapítvány vagyonaként jelentkezett, hadi-« kölcsönt jegyzett volna, ugy még azoknak az előfizetőknek és olvasóknak, akik ezt a nagy összeget adományozták, sem lett volna kifogás a felhasználás ezen módja ellen, mert hiszen azt egy szerencsétlen, létéljen megtámadott ország megmentése érdekében a haza oltárán áldozta fel. Azonban nem ez történt. Ha vizsgáljuk az ezen alapítványra vonatkozó számadásokat, azt látjuk, hogy az 1913. évi zárszámadások 34. olda'án olvasható részletezés szerint, Szeged városa, tehát az alapítvány kezelője, 245.500 koronát saját maga részére vett igénybe. amennyiben abból 180.000 koronái a köztisztasági üzem felszerelési költségeire, 45.000 koronát ezen telep felépítéséhez és 20.500 koronát Újszeged ártézi kútjának és víz ver.- ".',iek megépítésére fordított. Nem tesszük vi/sgá'al tárgyává azt, hogy ezen, 1913-ban igen jelentősnek mondható összegen felül is vette-e a város a »Pester Lloyd« inségalapjából kölcsönt, de ily nagy összegben senunikép sem. Le kell szögeznünk, hogy Szeged váiosa más alapból, vagy alaptól is vett fel abban az időben kölcsönt. így a Nyugdíj- és a Fogadalmi templom alapjából is. Csakhogy ezekkel az igénybevételekkel ezen alapok sem nem káro^iutak, sem nem rövidüllek, mert a város nyugdíjasait fizeti, fizetni köteles, a fogadalmi templomot pedig, telt fogadalmához híven felépilette. Az igénybevett összegek tehát az alapokban ürt nem hagytak hátra. A »Pester Lloyd« alapítvány azonban, amely szegény emberek Ínséges időkben való meg- és ielsegéí vezésére nemeslekü embertársak által öszszeadott koronákból gyűlt össze, m-gsziint. Megszűnt azáltal, hogy ennek az alapítványnak 245.500 békebeli aranykoronájával a Város állandó értékkel rendelkező létesítményeket kreált., vagyonát gyarapító la. A köztisztasági te'ep azon 600.000 pengős vagyontétee, amellyel a város vagyonleltárában találkozunk, részben, vagy nagyrészben avval a 225.000 koronával létesilletelt, amelyet a város 1912—13-ban a »Pwter Lloyd« alapítványból felvett. Szeged városa átvette a gyűjtött 136.000 forintot és vállalkozott arra, hogy azt az alapilók elgondolása szerint hűségesen keze'i, de arra nem kért és nem kapóit felhatalmazást, hogy sajálinaga használja azt fel. Visszatérve a cikk bevető részére Igsnis elképzelhető, hogy az alap kezelője, ahelyett, hogy bankban kamatoztatja a reábízott |>énzt, maga használja fel, de anélkül, hogy ezáltal elvonná az alapot rendeltelésétől, vagy annak kárt okozna. Sőt — ismételjük —, ha a haza ollá án áldozta volna fel az összepet, az ellen sem lehetni ellenvetést tenni. Az azonban, hogy az 1912—13ban felvett aranykoronákat 1922ben ugyanily összegű papjrkoronával fizette vissza a város »helyezte el takarékba, amikor már egyrészt tudta mily értékkel rendelkezik az, amit a kölcsönvett pénzből létesített és az, amit a kölcsönvett összeg helyett bankba tett. a oí kritikát kiválthatja. Kiválthatja annál is i.ikább, mert ha ezen ténykedését az alapitványtevőkkel közli, alighanem valorizációs igénybejelentés (¿irlént volna. S habár általában pénutarfco/áeokra a valorizáció nem terjedt ki, kérdés, hogy ebben az esetben, amikor szegények, nincstelenek, főkép képviselet nélküliekről és fogható létesítményekről van szó, a bíróság helyezkedett-^ volna a gazdasági lehetetlenülés elvére ás a nemvalorizálás álláspontjára. Meg vagyunk győződve róla, nogy n varos mai vezetősége ezen alapnak igy levezetett történetéről nem tud, de arról is, hogy ennek feltárása után — épugy, mint a Nyugdíj- és a Fogadalmi templom alappal történt — keresni fogja a módját és minden rendelkezésre álló eszközöket fei fog használni arra, hogy ez az alap restjtuáltassék és újra annak a magasztos célnak a szolgálatába állíttassák, amely miatt létesíttetett Legdivatosabb férfi fe&ércipö modellek egyed U 1 RC^CS? cipő sx alánban láífiatólc, Kölcsey ucca 7. Széc He n y I lé r 9. s* A na. Pünkösdre ÉLELMISZEREK: 50 drb fagvlall ostvatőlcsér —.24 6 drb kerek, vagy 3 drb szegletes torlalap —.24 1 ka málnaszörp P 1.58 DIVAT ARUK: Hivat férfi bőröv —78 Divat női vászonkalap P 1.58 FÜBDttCIKKEK: Szemellenző celluloidból —.22 Csónakázó sapka zöld ellenzős —.48 Csónak-, vagv strandpárna —.88 BEFŐZÉSI CIKKEK: 2 drb ..Párisi" befőző hártya —.18 ? gombolyag befőtt kötöző spárga —.26 > drb negvedliteres félfehér befőttes üveg —.78 H AZT ART A SI CIKKEK: 14 drb vagy 12 drb mézes légyfogó —.24 Snékelő tü «—J® F,*oress galuska szaggató —.98 NYÁRI CIKKEK: Strandszék huzattal csavarozva —.98 Strand táska, modem csikós anyagból —.98 FJLÜiSI NBOY áaUHBZ HL SZESED, CSEKONtCS KISS UCCA SAROK