Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-09 / 129. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1935 funius 9: SCHMIDTHAUER-FÉLE miiMítifl A VILÁG legtnrtnlmnsnbh €s icülrateKonaabb tcrmfszeics Keserofize. rmoaijerfehc megbecsülhetetlen! A normális adag Ml pohár (100—120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő Legmegfelelőbb reggel, éhgyomorra használni, Hgy-két órán beül fájdalommentesen ét töké­letesen kitiMtítj» a gyomrot ét beleket Eltá­volítja a betegségek baktériumait. Az Igméndí keserűvíz az egyedüli, amely a szokásos nagy flvegek mellet, 0.35 literes kis üvegekben is kapható. Ez az ujitás közkedvelt­ségnek örvend az olcsóbb ér és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb) miatt Használati utasítás és kutleirás minden üveg­hez mellékelve szempontjából kezdeti stádiumban volt. — Eckhardt másik kérdésére a válasz az, hogy miután a miniszterelnök nem tartja ma­f át illetékesnek arra, hogy a Trettina-féle. ak­or még ki nem derített bűnügyben végleges véleményt mondjon és még a látszatát is kerül­ni akarta annak, hogy az ügybe politikumot vigyen bele, tudomására hozta gróf Bethlen Istvánnak, hogy a nála levó összes iratokat a kereskedelmi minisztériumhoz teszi át esetle­ges szükséges birói eljárás lefolytatása céljá­ból. Köztudomású ebben az ügyben, hogy a DÍ­róí eljárás megindult és Trettinát súlyosan el­marasztalták. — Ami pedig Eckhardt Tibornak azt a meg­jegyzését illeti — végződik a közlés —, hogy a miniszterelnök ur a jövőben remélhetőleg tar­tózkodni fog olyan kijelentésektől, amelyek rosszindulatú félreértések keletkezésére al­kalmul szolgálhatnak, illetékes helyen meg­jegyzik, hogy a miniszterelnök továbbra is sa­ját elhatározása és belátása alapján fog nyi­latkozni. 0 Szened FC veresége Istanbulban Istanbuf, június 8. A Szeged FC törökorMági túrája során saombaton délután játszotta «kő mérkőzését. Ellenfele a Galata Seray-Beailctas kombinált csapata volt, amelytől 1:3 (1:2) arány­ban kikapott. A Szeged FC vereség« a hosszú utazás fáradalmainak tulajdonítható. Somogyit a biró kizárta a játékból. Tokaji borszalonban 'Kelemen a. 8.) kitűnő I o k a | I bor már 96 fillérért kapható. igg Jó mm •• 0 0 ••• elsőrendű anyagból Zsurkónál Tartó» M IBjr^'l1 vásárolhat Á pénzéért teljes ér­Elegáns ^^^jLjKr ^JF JBL téket kap, csak az áruért fizet Olcsó és nem a külső dekorációért. Szíveskedjék áras kirakataimat megtekinteni s olcsó áraimról meggyőződni. 7cnvl/n Tánnc Kossuth Lafossugárul 6. A. B. C. beszerzési forrás. i/SUrilU vJflllUS (Saját ház). t«o Benes Moszkvában Moszkva. funhts 8. Benes cseh külügymi­niszter szombaton Moszkvába érkezett. A pá­lvaudvaron L i t v í n o v külügyi népbiztos fogadta és üdvözölte. Benes a kővetkező nyi­latkozatot tette: Szép rirágok névnapra, vizsgál csokrok legolcsóbban MÓRA virágüz­lelben kaphatók. — Feketesas uoca 13. — Szovjetunióhoz való közeledést Csehszlo­vákia szempontjából mindig létszükségletnek tekintettem. A jelenlegi cseh—szovjet barát­ságnak azonhan nincsen semmi köze a pán­szlávizmushoz: Litvinov és Benes tanácskozása két óra hosz­szat tartott. Magánértesülés szerint a tanács­kozás egyik tárgya a Szovjetoroszország és Franciaország között létesítendő kulturális egyezmény volt, amely kiállítások rendezését, irodalmi müvek fordítását, és egyéb hasonló hl-d,atokal fog felölelni. Kozma főispánt beiktatták Vásárhelyen Hódmezővásárhely, junins 8. Szombaton dél­előtt iktatták be dr. leveldi Kozma Györgyöt, Hódmezővásárhely uj főispánját. A beiktatáson megjelent leveldi Kozma Miklós belügyminiszter is. Szegedet Bárányi Tibor főispán és dr. Pálfy József polgármester képviselte az ünnepélyes installáción. Az uj főispán a hivatali eskü letétele irtán tartott székfoglaló beszédében a következőket mondotta: — A törvényhatóság hagyományos politikai ha­táskörét mindenkor respektálni fogom, de szi­gorúan őrködöm azon, hogy a közigazgatási ügyek a politikai irányzatoktól függetlenül, teljes tár­gyilagossággal, a tőrvény- és joglisztelét nevében intéztessenek. Bizto6Ítani akarom a város jó, gyors és pártpolitikán felülálló közigazgatását. Felszólalt Kozma Miklós belügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy nem vezette testvéri sze­retet, amikor öccse kinevezésére előterjesztést tett. Testvére mögött hoeseu közigazgatási múlt ál, amelynek során megismerte a népet. Azzal, hogy őrá esett a választása, jelképesen erre a qefcém sorban élő vidékre kívánta terelni a fígyehwrt. A magyar sorson segíteni és javítani kell. Jegyezzen ön Is a Ssent Róka. FOrM 6« ÜdflW «Nm'M; iroda: Bwged, Seéohenyl tér 12. n*m,l. & *» f/cs/ci iparod Cégi Csányi Mihály tSSTtf, C7flMIFFCTFCT clmfestést,mázolást és ¡n OLUDHl LdI tOI, butorfénvezést SSSSTí! Készit elsőrendű kivitelbei A Nőért Irta TÖRÖK SÁNDOR. M>a találkoztam Békés Berci barátommal. Ba­jusza van, amin először nevetnem kellett s meg is tapogattam, hogy valódi-e. Valódi. Se nem tin­tával festette az orra alá, se nem korommal, se nem lószőrrel ragasztotta, hanem ugy nőtt neki elé a saját bőriből. Mondom, ezen nevetnem kellett először, de azlán meggondoltam, hogy hiszen har­mincnégy eszPbdős elmúlt Békés Berci, hát már nőhet neki bajusza. Elvégre nekem magamnak is lehetne, ha szamár ember létemre nem borotvál­nám. Pedig akkoriban tíz esztendőt adtam volna életem végéből, egy kis bajuszért. Dohát az akkor volt. Azóta ennyi meg ennyi esztendő telt el — amint emlegettük mindjárt, — hát nem csodála­tos? Hogy az ember egyet-kettőt ugrik s már annyi minden marad a háta megett? Nem, nem csodálatos egy cseppet sem, — állapítottuk meg Békés Bercivel, az a dolgok rendje s elkezdtünk bölcs dolgokat mondani egymásnak, hogy mi már mennyire, de mennyire kiokoskodtunk. Mindezekről aztán eszembe jutott az a dolog A Nővel. A Nő olyan magunkforma tizenhárom esz­tendőske lehetett, szép növésű, erősen fekete le­ány. Guráthy Anikónak hivták, de mi egymásközt ugy mondtuk: A Nő. Ugy is irtuk. Mert hiszen so­kat beszéltünk és sokat "is irtunk róla Békés Ber­civel, lóvén mindketten halálosan s még azonfelül is szerelmesek. Barátságunk is talán onnan kelet­kezett, hogy őriztük egymást s így elválhatatla­nok lettünk. Az nem lehet ugyanis, hogy ő több­ször elsétáljon a Guráthyék ablaka előtt, mint én, inkább sétáljunk együtt. S a« sem lehet, hogy én heti kilencvennégy verset irjak Róla, ő meg csak nyolcvanat, inkább összeszámoljuk s ő hét végén még megpótolja tizennégy darabbal. Nem baj, ha egyik-másik hasonlít a többihez ugy nagyjából, fő az érzelmek mélysége és a számbeli eredmény. Jó világ volt — amely, mint mind a jó világok, — ugy látszott, hogy nem szakadhat meg soha. A gazdasági válság példéul, mint fogalom és mint szó is ismeretlen volt. Egyedül Harcsa bácsi, a csősz, ha jól emlékszem, képviselt vaLami effélét, elemlegetvén bizonyos régi jó időket amikor egy liter bor négy krajcár volt s több efféle, de róla meg azt beszélték, hogy a szalmazsákjában dollá­rokat rejteget, amiket a fia küld neki Ameriká­ból. Ez akkor így volt s egy estefelé mi ketten Bé­kés Bercivel rendes ábrándozó körutunkat vé­geztük a Maros partján. Ez igen jó volt s abból állott, hogy baktattunk egymás mellett a nádasok között s néha iszonyú hosszút sóhajtottunk, ilyen­formán: hjajj—jaj—jajj— s ezt mind a Nőért! Amint megyünk, megyünk, egyszerre azt mondja Berci: — Ha erre jönne most... — Kicsoda? — Guráthy Anikó! A Nö... ha erre jönne ... — s megállott pillanatra, a vizet nézte, én is vele. — Mi lenne? — Ha erre jönne — álmodozott — és mondjuk, arrafelé az ösvényen lemenne a partra... — Igen ... és...? — Virágot szedne... — Ott nincs is virág­— De ha volna. Virágot szedne és egyszerre csak elszédülne és beleesne a Marosba. En oda­ugranék és kimenteném! — Te?J? — Én! — Te nyavalyás 1 — Nyavalyás vagy magad I — Te ugranál utána? Te húznád kit — Én hát! Talán nem tetszik? — Nem! Mert tudd meg, hogy én ugranék utána és én húznám ki. Békés Berci ugy nevetett, ahogy egyszer a ván­dor színházban az ördög osinálta. Vérfagyasztó volt. — Kis csacsi!... — mondta hallatlan fölénnyel és megsimogatta az arcomat, ami rettentő dáhbe gurított. Már azon gondolkoztam, hogy adok neki egy duplagáncsot lábközé, ahogy éppen tegnap tanultam Csiszlik nevü timérinastól, saját káro­mon, de mégis meggondoltam... eh! hiszen elvég­re szándéka szép és nemes — Így gondoltam, — de merőben lehetetlen. Hogy ő húzza ki Guráthy Anikót a Marosból? Legjobb lesz erélyesen, de fi­noman fellépni. Te nem húzhatod ki — mondtam — és a szemébe néztem —, mert mire odáig érsz. én mér régen a vízben vagyok és part ráhozom. — Én előbb érek oda! — Gyorsabb futó vagyok. — Azt csak gondolod! — Jobban is uszok! — Mese! — Nem mese. hanem igy van. Még ha egyWt ugrunk, akkor ls én érek oda előbb és kihozom. — Fogd be a szádat! — Fo-rd be te a szádat. NeVed esrvik füled nagyobb, mint a más!*! len. S ez fájt. — Tudd meg — ordítottam —. hogy skánni tör­ténik is, én húzom ki a Marosból a Nőt! Te pe­dín; morha vagy és nem kiabálj, mert leütlek. Most már nem lehetett abbahagyni a dolgot és vééül is abbamaradtunk, hoey megvívunk u d* j

Next

/
Thumbnails
Contents