Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-08 / 128. szám

a BÉL V yARORSZAG T935 junins 8. Megnyílt Szőke István villanyszerelési váltelata Szétbontják a rókusi vasúti műhelyt M az alkalom az állandó szegedi kiállítási csarnok megteremtésére (A Délmagyarország munkatársától.) A transzkontinentális autóut felytatásaképpen a Szeged-rókusi pályaudvar közelében felüljáró hid épül az autóközlekedés számára. A félüljárót ott vezetik keresztül, ahol a rókusi Máv. műhelye van és az építkezések folytán a műhely anyagának szétbontása és sürgős elhelyezése vált szükségessé. Három év óta nem dolgoznak a rókusi vasúti műhelyben, mert Szeged leépítése kapcsán a vasúti műhely személyzetét is elhelyezték Szegedről, a hatalmas műhely anyaga és szerkezeti része azonban ittmaradt és némán hirdették mindezideig, hogy valamikor milyen nagy munka folyt azokban. Most a felüljáró hid építése során a vasúti műhely anyagát és szerkezetét széjjelbonlják és hir szerint a vasutas sportegyletnek adják oda tribünépités céljaira. Helyeselhető elhatározás az, amellyel a Máv. a sportegyesületet támogatni kívánja, azonban a vasúti műhely anyaga és szerkezete nem erre a célra való. Már régebben felmerült annak terve, hogy • használaton kivül álló rókusi műhely anyagit kiállítási csamók létesítésére kellene felhasználni. A minap dr. Cserzy Mihály kamarai titkár dr. Kogutovicz Károly egyetemi tanárral, az Alföldkutató Bizottság ügyvezető-elnökével megszemlélte a rókusi műhely anyagát és ez a futólagos szemle is meggyőzte őket arTÓl, hogy a műhely szerkezeti részét, a falakat és a tetőt jól fel ¡ehetne hásználni állandó kiállítási csarnok építésénél. Most az illetékesek dolga, hogy erre a célra megszerezzék a vasúti műhely anyagát ós városi, esetleg állami támogatással felépülhessen az állandó szegedi kiállítási csarnok. A legutóbbi ipari vásár is bárkit meggyőzhetett arról, hogy az ipartestület helyiségei szűkek a mindinkább fejlődő ipari kiállítás elhelyezésére. Az állandó kiállítási csarnokban ipari, mezőgazdasági és egyéb kiállításokat is meg lehetne rendezni. A vasúti műhely anyagának felhasználásával a kiállítási csarnok alapját meglehetne vetni és ha az illetékesek megmozdulnak, jövőre már állandó kiállitási csarnoka lehet Szegednek. 4 48 órás munkahetet és minimalizált órabéreket kívánják bevezetni a szegedi asztalosmunkások A munkaadók a munkások kívánságáról (A Déhnagyarország munkatársától.) .í «nunkások szakszervezeti bizottsága megkeresést intézett a Szegedi Munkaadók Szövetségéhez és azt kérte, hogy hívjon össze értekezletet az asztalósiparban fennálló helyzet megbeszélésére, valamint a munkaidő és munkabér megállapítására. A szövetség tegnap délután Pongrácz Albert elnökletével ülést tartott. A munkások képviseletében Lá jer Dezső titkár azt kérte, hogy az asztalosiparban is vezessék be a kollektív szerződést, amelyben szabályoznák a munkaidőt és a béreket. A munkásság a heti 48 órás munkaidő bevezetését kivánja az összes asztalosipari műhelyekben, szükségesnek látná továbbá, ha az akkord és hetibérek helyett egységesen órabérek mellett foglalkoztatnák az asztalosmunkásokat és a szakmáhan fizethető minimális órabért 25 fillérben állapítanák meg. A munkaadók részéről elfoglalt álláspontot rlr. Cserzy Mihály titkár ismertette és kifejtette, hogy a munkaadók nem zárkóznak el attól, hogy a munkások javadalmazását minden esétben órabér szerint állapítsák meg. Nem zárkóznak cl attól sem, hogy a 48 órás munkahetet lehetőség szerint az összes asztalosipari műhelyekbe bevezessék. A 48 órás munkahét gyakorlatilag ugy látszik megvalósíthatónak, ha annak bevezetésére megfelelő átmeneti idő áll rendelkezésre* Nem volna akadálya esetleg annak, hogy julius 1-től a napi 9 órás munkaidőt 8 és fél órára redukálják, augusztustól életbe léphetne az egész vonalon a 8 órás munkanap. A minimális munkabér ellen sem foglalt állást elvileg a munkaadók szövetsége, azonban a mai gazdasági körülmények között, amikor sok olya« ifiaros dolgozik az asztalosszakmában, akik alkalmazottat egyáltalán nem foglalkoztatnak, 20 fillérben kivánja a szövetség megállapítani a minimális órabért. Három hónap múlva tárgyalások indulhatnak meg az u jább bérek megállapításáról. Szóhakérült még az ülésen, hógy általános bér javításra ném vállalkoznak az asztalosmunkaadók, de ném zárkózik el attól a szövetség, hogy egyénileg valamennyi üzemben bizonyos bérreviziót hajtsanak végre. A munkások képviselői a munkaadók álláspontját összmühely értekezlet elé bocsájtotta és ennek határozatához képest szombaton adják meg válaszukat a munkaadók szövetségének. Szegedi Iparos Kereskedő Tisztviselő és Munkás érdekeit a szegei!! sajtó _ védi. Szegedi Iparos Kereskedő Tisztviselő és Munkás tehát csak szegedi lapra fizessen elfi! Versenytárgyalási hirek A bajai törvényszék és a bácsalmási járásbíróság, valamint fogházak fűtésére szükséges hazai kőszén szállítására hirdet versenytárgyalást a bajai tőrvényszék elnöke, junius 2Í-iki lejárattal. A szentesi vérmegyei közkórház 600 mázsa hazai kazánszén, 600 mázsa légszeszgyári darábös koksz és 2100 mázsa kokszbriket szállítására hirdet versenytárgyalást, juníos 17-i lejárattal. A szegedi postaigazgatóság tüzelőanyag szálllsára' hirdet versenytárgyalást, junins 11-iki lejárattal. A gyulai pénzügyigazgntóság tüzelőanyag szállításra hirdet versenytárgyalást junius 12-iki lejárattal. A szegedi gyermekmenhely igazgatósága tankönyv, Írószer és tüzelőanyag szállításra hirdet versenytárgyalást junins 15-iki lejárattal. A szegedi K. honvéd vegyesdandár parancsnokság 20.000 mázsa szénszállításra hirdet versenytárgyalást junius 25-iki lejárattal. Szeged város polgármestere a Zsótér-ház külső tatarozása, továbbá asztalos, lakatos, mázoló, fivege»ésl, bádogos és tetőfedő javítási munkálataira hirdet versenvtirgyalást junins 22-iki lejárattal. Egyedül nálam kaphatók a világfairti PUCH és speeial STEYR elsőrendű kerékpárok gnmm ik és alkatrészek ms ismert filléres ársktwv. SiMHNWO r & d i A kés PINUP9 újdonságai kion pétetotre náisui kaphatók* Sport- és gyermekkocsik ointe. im Szántó Sándor Kiss T)« piloíd A kubikusok és a borbéiv A soltvadkcr^i ipáf'te&l'&fet éwf j^ewWw^bcB ft fcóvetkeaSket lehet ©trtsná: v*Az elnrolt éf ÍZ itteni állami nn'int javításira 35—40 emberből álló idegen munkásooport érkezett a községbe, néhány hónapra. A kis munkáscsoport első dolga vélt, hogy a vasárnapi tisztálkodás lehetőségét biztosítsa s megbízottja utján az egyik borbély és fodrásrmester orral egyességet kötMt, hogy itt tartózkodásuk ideje akrtt minden „körmünk*" ügyéket tejenkint 15 fillérért becsittetesen ettá'tye.Ennek az egyességnek neszét vette egy élelme* szaktárs s fellelkesülve a tömeges líiwili'Mtk a lmon, kijelentette, hogy ő ugyanazt a mániát hajlandó — 10 fillérért elvégezni. Sőt, ar első mester is késznek nyilatkozott erre az engedményre, a versenytárs már — hírt fillérért Is vállalta volna az üzletet. Ebbe azonban már a kubikusok nem voltak hajlandók belemenni, — meg lévén valószínűleg a véleményük a hat filléres kozmetikáról és az üzleti versenynek erről a módjáról.. Hőgy az iparosok egyik szakmájának két Vépviselője számára éppen harminc kubikos mutatott példát, — annyit jelent, hogy a kubikosokból még nem veszett kl a józan ész. Ami legfeljebb minősíti a helyzetet, az a nem tagadható tény, hogy a kubikosofóiak legalább annyira rosszul megy, mini a borbélyoknak. A mindennapi ipari életben az efféle soltvadkerti eset — nem szórványos. A lejtőn való lecsúszás állandóéul, sőt fokozódik. Az ipartestületek ragyán megpróbálják visszatartani az iparosokat az ön- és közveszélyes örrombnldstöt, — de hogy milyen sikerrel, arról legjobban a-z ipartestületi jelemtések rezignáltsága tanúskodik. A vadkérti esetben az a legjellemzőbb, hogyha a józan kubikosok meg nem elégelték volna a licitálást, — talán még — fizettek volna a borbélyok; hogy borotváUjassaiiai.. .j