Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-06 / 126. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. Szerkesztfiiég: Somogyi ncca 22.1. em. Teleion: 23-33.- K ladöhlvnlal, kKICSVnkOnyvlár ét Jegyiroda: Aradi ncca S. Telefon: 13-oe. - Nyomda: Lőw Lipót ucca 10. Telefon: 13—OO. - T&rlrail ét leTélclm: DtlmogyarorizAo. Szeged. Az abonyi tanító fia j Mindaz, ami most a Nemzeti Színházban s a Nemzeti Szinház körül végbemegy, sokkal Vehet az érdeklődésnek, mint a bírálatnak tár­gya. Egyéni tragédiákon és egyéni sikereken gördül tovább a haladás szekere; van, akit elüt s van, akit felvesz. Nincs senki, aki nem tartaná a Nemzeti Szinház feladataihoz s kulturális színvonalához méltóaknak azokat, akiket az uj igazgató szerződtetett, de nincs senki olyan sem, aki azt hinné, hogy a távozó tagok nélkül a Nemzeti Szinház képtelen lesz azoknak a feladatoknak betöltésére s azoknak a kötelességeknek elvégzésére, ame­lyekkel a Nemzeti Szinház tartozik a saját és a magyar kultura tradícióinak. Nem a szerződtetett és mellőzött, nem a hozott és elbocsátott tagok mérlege szerint szabad megítélni azt a tagadhatatlanul len­dületes próbálkozást, amivel a szinház fiatal igazgatója be akarja szárnyalni azt a szaka­dékot, ami a Nemzeti Szinház teljesítményei s a Nemzeti Színházzal szemben támasztott kulturális igények között meredezik. A re­pülő teljesítményét nem szabad akkor bírál­ni, amikor felül a repülőgépre, ha nem is akarják megvárni azt, amig leszáll, addig mindenképen várni kell a bírálattal, amig el nem kezd repülni. Majd kiderül, hogy a szé­gyen füstje, vagy a tömjén felhője borítja-e be a próbálkozást. Sem a bizalom aranyát, sem a bizalmatlan­ság papírpénzét nem akarjuk mi "előlegezni a szegedi szinház volt kitűnő rendezője szá­mára, aki, mint ahogy most a politikában di­vatos, Szegedről indult el és — a poli­tikusok módjára, — szegedi kolóniá­va 1 veszi magát körül. Aki Szegeden volt, az hamarabb és könnyebben érvényesül a színházi és a politikai arénában egyaránt. (Érvényesülni csak azoknak nehéz, akik vagy nem voltak Szegeden, vagy ha voltak Szege­den, — itt is maradtak.) Bennünket most in­kább az abonyi tanitó fia érdikel s telán nem is személy, mint inkább jelentő­ség szerint s ezért inkább azt mondhatnánk, hogy az abonyi tanítók fiainak sorsa foglal­koztatja most érdeklődésünket. Az abonyi ta­nitó fia, aki Bécsben csak ugy tölthetett pár hónapot, hogy idegenvezető volt, aki szín­házi szakember, de pénztelenségében szín­házba nem járhat, aki egy falu csendjében él, de kulturák fejlődéséről s civilizációk bu­kásáról álmodik, akiben tehetség s uídás pompás mértéke és derűs egyensúlya keresi a szinpadot, az íróasztalt, a szerkesztőségi szo­bát, hogy munkát, helyet, feladatot kapjon. S aki ha szerencséje van, elmehet szellemi in­ségmunkásnak a községházára, — ez a sors, ez az élet, ez a tragikus meddőség, az elve­télt terveknek s abbamaradt készülődéseknek ez az emberi lélekbe megágyazott sirkertje foglalkoztatja most érdeklődésünket. Mi nem tudjuk, hogy az abonyi tanitó fia be fogja-e váltani azokat a reményeket, amelyeket egv­két írása és egy-két szava után a Nemzeti Színház igazgatója táplál felőle. De mi nem is az abonyi tanitó fiáról beszélünk, azokat a fiatalokat idézzük most, akik beválthatnák. Azokról a fiatalokról beszélünk, akik e tehet­ség felkentjei, a tudás nagybirtokosai, akik­nek értelmében, intuíciójában, lelkesultsc­gében, — fiatalságában világotrengető energiák szunnyadnak s akik, ha nagy pro­tekciójuk van. esetlec eev évben három hó­Csütörtök, 1935 junius 6. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 126. sí. napig is leKetnek Kavi Kusz pengős wiikség­munkásai annak a közületnek, amit át tud­nánk alakítani, amiből ki tudnák <",yesni mindazt, ami korhadt s amibe bele tudnák építeni a haladásnak, a fejlődésnek, a szelle­mi és anyagi gazdagodás utjának pilléreit. Hány tehetséges fiatal lézeng közöttünk, hónuk alatt egy könyv, zsebükben egy fel zsemlye s szemükben a tehetség lobogása. Hány tehetséges fiatal érték, tehetséges fia­tal alkotó erő kallódik el, mert nem volt olyan szerencsés, hogy a Nemzeti Szinház igazga­tójának küldötte be cikkeit. „A vén salabakte­rek" s ez a világ, amit a vén salabakterek a maguk képére és hasonlatosságára csúfítot­tak meg, hány nagyszerű igéret, mennyi gyö­nyörű készülődés, mennyi pompás elindulás abortuszaiban vétkesek. A hangos fiatalok kaptak már képviseletet a törvényhozásban, de a tehetséges fiatalok még csak a jelszavak védelmét, az ígéretek illatát s az illúziók ELÖE1ZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken Budapesten 3.60, RUlfOIdHn e 40 pengd. — Egyes izAni ara hétköz­nap ÍO. vatAr- é» Ünnepnap Itt flli. Hír­delétek felvétele tarifa szerint. Megfe­tanlk hélfo Kivételével naponla rettgel füstjét élvezhetik. Mennyi magyar értéket fenyegeti pusztu­lás. A szellemnek és tehetségnek vetését is elverte a jég s elpusztította a fagy, de arra még nem küldöttek ki kormánybiztost, hosry ennek az elemi csapásnak károsultjait is fel­segélyezzék. A legnagyobb károsult a nrm­zet maga. Amikor „egy nemzedék vesz ki az emberiségből", akkor ennek a nemzetnek le kell mondani azoknak értelmi és szellemi ere­jéről, akik nem juthatnak szóhoz, Íróasztal­hoz, munkapadhoz s akik szellemük virágzó és termékeny gazdagságával csak szellemi szükségmunkások ott, ahol a szellemi mun­kára a legnagyobb szükség van. A szellem képviselői a szellemi inségmunkások, — kell-e más, ami ennek a világnak fonákságát, zűrzavarát és ostobaságát jobban jellemez­hetné. Pedig ezt az országot nem a politiku­sok, de az abonyi tanítók gyermekei fogják" talpraállitani. A párisi válság Izgalom és idegesség a francia fővárosban Szerdán nem tudták megalakítani az ui kormányt Laval visszaadta megbízatását. Herriot nem vállalkozik kabinetalakitásra, Pietry kísérletezik Páris, junius 5. A Bouisson-kormányt — ¡nini jeíenletlük —, a francia kamara kedden este közvetlenül a bemutatkozás után két szó­többséggel megbuktatta. Franciaország a kor­mánybuktatási események hatása alatt áll. Amikor a kamara leszavazta az uj kormányt, Bouisson a kabinet tagjaival megjelent Le b­run elnöknél és beadta lemondását. Az elnök nyomban tárgyalásokat kezdett, az uj kormá'.y megalakítása érdekében. Ismét Bouissont akarta megbízni, ő azonban erre nem volt haj­landó. Ezután Lavallal tárgyalt a köztársasági elnök. A volt külügy­miniszter csak hosszas kapacitálásra vállalta el a kormányalakítást. A köztársasági főügyész az érték- és devizapiac legszigorúbb ellenőrzéséi rénd'lU- el, különös tekintettel a frank érték­állósága ellen irányuló üzelmekre. Laval délelőtt a következő politikusokkal "olytátott megbeszélés!: Herriot, Mandt.l, Pa­ganoti. Delbos és Laurent-Evnac. Laval egész nap folvtalta a megbeszélése­ket, majd az esti órákban közölte a köztársa­sági elnökkel, hogy visszaadja a kormánvalakitásra szóló megbízatást. A7. Elvsée-palotából távozóban Laval a kö­vetkező nyilatkozatot tette az újságíróknak: — Beszámollam a köztársasági elnöknek ed­digi megbeszéléseim eredménveiről és tájéko­zódást szereztem a pártok felfogásáról, a pénz­ügyi helyzetről és a szükségesnek mutatkozó intézkedésekről. Nem vagvok hajlandó arra. — folvtatta —. hogy kétértelmű helyzetben vállaljam el a kormány vezetését és mivel nem vagyok biztos benne, hogy a frank megmen­tésére szükséges eszközök rendelkezésemre ál 1 lanak. visszaadtam a rám bizott megbízatást. A köztársasági elnök Laval után felajánlotta Herriotnak, visszavonulása hogy vállalja el a kormányalakítást, de Herriot a megbízatást nem fogadta el. Lebrun elnök ezután Pielrv tengerészeti miniszternek ajánlotta fel a kormányalakítást. Pietry a kö­vetkezőket mondotta a sajtó képviselőinek: — A felszólítást tudomásul vettem, de végle­gesen csak akkor nyilatkozhatom, ha tárgyal­tam a radikális szocialista párt vezetőivel. Azt hiszem, nehéz lesz gyors es hasznos munkát végezni, na a kormány nem rendelkezik min­den szükséges eszközzel. Herriottnl és Delbos­sal fogok tanácskozni a helvzetről. A kormányválság hatása már legnap m«»g­nyilvártult. Jobboldali csoportok, különösen a királypárti Action Française tagjai kivonultak az uccára. hogy a helvzet felett érzett elégületlenségük­nni< tüntetőleg kifejezést adjanak. Az Opera élődi téren összetűzésekre került a sor. Ami­kor a színházlátogatók a Furtwangler vezénylete alatt előadásra kerülő Walkür-elő­adásra he akartak menni az Operába, a fasisz­ta kötelékekbe tartozó fiatalemberek meg akar­ták ezt akadálvozni. Tehergénkocsin nagvohh rendőrkülönitmérív érkezett. Több zavargót le­tartóztattak. A Luxemburg-negyedben uccaí csoportosulások voltak, melyeken a jobboldali diákok vettek részt. A válságot a szélső iobboldalnak tulajdonít­ják, amely mindenáron házfeloszlaláM akar kierőszakolni. A hangulat Párisban ide­ÍÍCS cs izuatolt.

Next

/
Thumbnails
Contents