Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-04 / 124. szám

DELMAGYARORSZAG T935 junius 4. mnw m auieivezi. Raktáron lévő selyem, női- és férfi ruha- mQ|i|Qn fOQ7állÜAtt áflMl éru" szövetet, vászon-, bélés-, stb. árukat IIIGiyOll (ÖOLUHIsUU 01 UH silia. Nézze meg a kirakatokat, vételkényszer nélkül iöijön be az üzletbe. SZÍClienyl IfiMB. kereskedőtársadalom ismeri a hála érzetét is és meg tudja becsftkii »sokat a férfiakat, akiknek eredményes munkája, a kereskedelem bajaival és panaszaival vaWS együttérzése és a kereske­delem irányában való jóindulata, hasznos er­kölcsi és anyagi eredménnyel járt. Ezután határozati javaslatot terjesztett eló, hogy a közgyűlés a szövetség tiszteletbeli tag­jává válassza meg Bárányi Tibor főispáni, alá a szegedi kereskedelem érdekében kifejtett önzetlen, jóindulatai munkálkodásáért és ke­reskedelem-támogató törekvéseiért a szegedi kereskedelem háláját és elismerését érdemelte ki. Javasolta továbbá, válassza meg a szövetség tiszteletbeli tagjának dr. Pálfy József polgármestert, aki már polgármesterré való megválasztása előtt szorosan egybeforrott a város egész gaz­dasági életével. Részt kért, részt vett közérdekű kereskedelmi munkában, benne a kereskede­lem mindenkor hathatós támogatóját lálja. Javasolta, válafsza meg a közgyűlés tiszte­letbeli taggá f vitéz dr. Shvov Kálmán nv. altá­bornagyot, országgyűlési képvise­lőt, aki ugy magas katonai pozíciójában, mint ed­digi közéleti munkásságában számtalan tanú­jelét adta a kereskedelem iránti jóindulataink és családi kapcsolatok révén szorosan egybe­fonódva egyik legelőkelőbb szegedi kereskedő­házzal, mindenkor a szegedi kereskedelem egyik alapos ismerője volt. Javasolta az elnökség Rassay Károly országgyűlési kép­viselőnek tiszteletbeli taggá való megválasztását. Rassay hosszú politikai és parlamenti tevékenysége során mindenkor a kereskedői szabadság a ke­reskedői tevékenységet bénitó korlátozásoknak leépítése. a sulyos közterhek enyhítése érdeké­ben szállott síkra. A javaslatokat a közgyűlés egyhangú lelke­sedéssel tette magáévá és sokáig ünnepelt" a tiszteletbeli tagokat. Az ováció elmultával dr. Pálfy József polgármester kért szót. Megköszönte a megtiszteltetést ugy a maga, mint Bárányi Tibor főispán nevében, kifejezve, hogy a főispán vele együtt mindent elkövet, hogy hivatali működésében segítsé­gére legyen a sulyos helyzetben lévő szegedi kereskedelemnek és iparnak. — köztisztviselőnek hivatali kötelessége, — mondotta a polgármester, — hogy a keres­kedőkkel együttérezzem. Ez az elgondolás in­dokolja részemről, hogy én most részt veszek a szövetség közgyűlésén, nem, mint magánember, hanem, mint polgármester. Közvetlen tudo­mást kívánok szerezni arról, ami a kereskedő­ket érdekli és bajaikban tőlem telhetőii g se­gítségükre akarok lenni. A polgármester beszéde közben érkeztek a közgyűlésre az osztrák vendégek. akik felé fordulva, kijelentette a polgármester, hogy különös őrömmel tölti öt el az osztrák iparosok szegedi tartózkodása, mert njegismtr­hetté.k a szegedi kézművesipar élniakarását és törekvéseit. Kifejtette még beszédében a polgár­mester, hogy a kereskedelemben az egész ma­gyar gazdasági élet jelenét és jövőjét látja és meggyőződése, hogy a kereskedelem lesz az, amely elsősorban utat tör magának a politika és a diplomácia útvesztőjében a jobb jövő felé. A polgármester nagy tapssal fogadott beszé­de ulán vitéz dr. Shvoy Kálmán ország­gyűlési képviselő köszönte meg, hogy tiszteletbeli tagsággal tün­tette kí a kereskedők szövetsége. — Tudatában vagyok annak, — mondotta, — hogy ez a megtiszteltetés előlegezett biza­lom a szövetség részéről a jövő működésem­hez. A határozati javaslatban benne foglalta­tik, hogy nem vagyok idegen a kereskedőtár ­sadalomban és a kereskedők boldogulását, ke­serveit, küzdelmeit a családomon keresztül is­mertem meg. Láttam közelről azt a fenséges hivatást, amelyet kereskedelemnek neveznek és láttam azt is, hogy mit jelent a kereskedők hi­vatásában a becsületesség. Én fokozott mér­tékben tisztelem Szeged egész kereskedőtársa­dalmát és becsületbeli kötelességemnek fogom tartani, hogy a szövetség előlegezett bizalmá­nak megfeleljek. — A kereskedelem kérdései — folytatta Shvoy Kálmán — nem képviselhetik pártpoli­tika alapját: én nem egy párt, hanem Szeged lakosságának és foglalkozási ágának vagyok képviselője. Kerestem Rassay Károly képviselő­társammal is a kapcsolatot és meg­egyeztünk abban, hogy Szeged ösz­szességét érintő kérdésekben min­denkor egyek leszünk. A megjelentek tapsai közben Varga Mihály elnök köszönte meg Pálfy polgármesternek és vitéz Shvoy Kálmánnak a biztató kijelentése­ket, majd a megjelent osztrák vendégckel kö­szöntötte az elnök. Az üdvözlésre az osztrák iparosok nevében dr. Krenkl Kálmán, Stockinger osztrák kereskedelmi miniszter titkára magyarul válaszolt és örömének adotl kifeje­zést. hogy Szegedet, a város kereskedőit és ipa­rosait közelebbről megismerhette. Nóvák Tivadar miniszteri osztálytanácsos, a bécsi magyar—osztrák kereskedelmi kamara elnökségének üdvözletét tolmácsolta. Az üdvözlések ulán a közgyűlés további na­pirendjét tárgyalták. Dr. Landesberg Je­nő, a szövetség főtitkára a nagytanácsi jelen­tést ismertette és kegyeletes szavakban emlé­kezett meg az elmúlt év halottairól. Javallatára a szövetség dr. Somogyi Szilveszter cs Wim­mer Fülöp emlékét a közgyűlés jegyzőkönyv­ben is megörökíti. Dr. Kertész Béla adókérdésekről beszélt előadásában, a megmaradó adóalanyok sulyos terheiről, valutanehézségekről, az irreális becs­lési kulcsokról, a rendkívüli adók megszünte­téséről. Dr. Landesberg Jenő főtitkár Varga Mihályt köszöntötte a szövetség nevében abból az alkalomból, hogy 50 esztendeje dolgozik szakmá:ában és sohasem fukarkodott a mások­nak juttatandó kedvezményekkel, hanem bő­kezűen igyekszik mindenkin segíteni, aki erre rászorul. Varga Mihály elnök a megjelentek éljenzése közepette meghatottan köszönte meg a nem várt üdvözlést és kifejezte, hogy tovább­ra is a kéreskedő társai szolgálatára kíván lenni. A pénztári jelentéseket Dac só Arnold is­mertette, ugyancsak 6 ter jesztetté élő a multévi zárszámadást és a szövetség 1035 évi költség­vetését. Végül a közgyűlés A d 1 e r Mórt. Paul Adolfot és Rudolf Ernőt a számvizsgáló bi­zottság tagjaiul választotta meg. AZ ADO A jSvedeimi adó ellen! fellebezés A jövedelmi adó elleni fellebbezés legtöbb esetben kapcsolatos az általános kereseti adó alapja ellen benyújtott jogorvoslati kérelem-, mel. Az általános kereseti adó alapja ugyanis egyben a jövedelmi adónak is alapját teszi, minden olyan esetben tehát, amikor az adózói sérelmezi a kereseti adóanegállapitást, ez a jő­vedeln i adóra is kihat, — mert a kereseti adó­alap «'ozása a jövedelmi adóét is magával vonja. A jövedelmi adóalap természetesen nem csu­pán ebből adódik, hanem abban valamennyi jövedelemforrás egyesítve van. A leggyakoribb panasz azonban az általános kereseti adóalap ellen fordul elő, minthogy az egyéb jövedelem­forrásokból származó tiszta jövedelmek rend­szerint nem igen képezik vita tárgyát. A kereseti és jövedelmi adókra vonatkozó fi­zetési meghagyásokat az adózók egyszerre kapják kézhez s így a fellebbezéseket is egy időpontban kell előterjeszteni. Ha valamelyik adózó csupán az általános kereseti adónak is alapját képez« tiszta nyere­séget kifogásolja, akkor elég megfellebbeznie csak a kereseti adókivetést, mert ha a felleb­bezése eredménnyel járt, tehát a bizottság a ke­reseti adóalapot mérsékli, akkor ezt hivatalból figyelembe kell venni a jövedelmi adókivetés­nél is, vagyis a jövedelmi adót mérsékelni kell anélkül, hogy az ellen fellebbezés történt vol­na. Abban az esetben azonban, ha a jövedelmi adókivetésnél egyéb sérelmezni való is tőrtént. akkor a kivetést a kereseti adótól függetlenül külön is meg kell fellebbezni. Célszerű azonban külön fellebbezést beadni az esetben is, ha csak a kereseti adóköteles tiszta jövedelemmel van baj, mert fellebbezés hijján a jövedelmi adókivetés jogerőssé válik. Ennek egyik hátránya az, hogy a kivetés jog­erős lévén abban már a fellebbezési eljárás so­rán semmit sem lehet kifogás tárgyává tenni, a másik pedig, hogy az általános kereseti adó elleni fellebbezéstől teljesen függetlenül bekell • fizetni az egész kivetett adót, még abban az 1 esetben is, ha remény van arra, hogy a kere­| seti adóköteles tisztajövedelmei megváltoztat­ják s ez majd a jövedelmi adó csökkentését ís maga után vonja. A fellebbezésnek ugyanis az adó befizetése tekintetében felfüggesztő hatálya van, ami annyit jelent, hogy a felszólamlási bizottság határozatáig csak az előző évben volt adónak megfelelő összeget kell befizetni. Ha tehát va­laki csak a kereseti adókivetést fellebbezi meg, akkor ezt a kedvezményt a jövedelmi adó te­kintetében nem veheti igénybe, mert az jogerős lesz függetlenül attól, hogy később esetleg majd kiigazítják. ' Hofbauer Artúr, A NEUMlNN-félo pécsi tejgazdasScr kitiinő pasteriíil4 SZAMÓCA CSEMEOEVAJA naponta fríg« minőség­ben Vaphntó a I 'íevlá sajt, vaj. turóUzlatbcn, k«4d£j(J Széchenyi tér tVáro-i bérhdi) llhprtcáb t«Jt«rmék aladAai UmenSfiH Üzletében, Tisza Lajos körút 32. (Villamos kitérőnél) Mindén MAGYAR EMBERNEK meg kell lenni Petőfi Összes költeményei, dú­san aranyozva, 410 oldal, csak —.96 a könyv* napon. Könyvnapi könyvek nagy vállaszték­ban. Könyvnap tartama alatt kizárólag a a Széchenyi téren vagyok. — Hungária Antlquarlum, Szegőd, Batthyány ucca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents