Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-04 / 124. szám

DHMAGYARORSZAG SZEOEO. Szerke*ztO*«ffr Somogyi ucco 22. L em. Telelőn. 23-33.- Klndóhlvalal, knictünlcilnyvtar «* Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 13-U6.-Nyomda: LOw Lipót ucca 19. Telefon: 13-00. . Távirati 4» levélcím: DilmagyaronzAiL Szeged. Kedd, 1935 junius 4L Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 12,4. sz. ELÖE1ZETÉS: Havonta helyben 3.ZO, vidéken et Budapesten 3.«0, kllimd«n 6 40 pengtt. — Egye» uám Ara hétkUznap ÍO, vaiár- ét Ünnepnap 1® Hfl. Hlrdelétek felvétele tarifa szerint. MegfeHMk héttő kivételével nopo ita regpel. A varázsige Nem tudnánk hamarjában olyan pesti szállodát mondani, amely egy rangban van a római Albergo Plazával. Leginkább a Ritzre emlékeztet. De a Ritzet jobb hely illeti meg a pesti szállodák rangsorában, mint a Plazát a nagystílű római szállodák gazdag sorában. Fényben és pazarságban azonban teljesen hasonlatosak. Itt lakik, állandóan megkülönböztetett figyelemben, tiszteletben és gondosságban részesülve, az olaszok legnagyobb elő zeneköltője: PiertTO Mascagni. A szálloda egyik földszinti szalonjában ülünk vele együtt. Erős alakján csíkos nadrág, fekete kabát és mellény feszül. Szivarzsebéből hófehér zsebkendő kandikál ki. Később, amikor belemelegszik az emlékezésekbe és intimitásokba, megemlíti, hogy a mi tiszteletünkre öltözködött ki ilyen „csinosan." A következő napokon módunkban volt megállapítani, hogy ami a csinosságot illett, Mascagni — túlzott. Mindig csinos. Ha nem is feketében, de mindig sötétben jár. Barna arca jellegzetes profiljának mosoly és elégedettség is karaktert ad. Láthatóan örül, hogy megbecsülik, s boldog, hogy tisztelettel veszik körül, elismerik és ünneplik. Magyarországi, sőt szegedi emlékein is elrévedez. Az egykori operaházi tenorista, Gábor József intim barátja volt. Sokat beszél róla. A budapesti operaházat elismeréssel, valósággal tisztelettel emlegeti. Eszébe jut az az idő, amikor Szegeden előadták Kis Marat cimü operáját. Akkor hallott egyetmást Szegedről. Ugy tudja, hogy az igazgató, aki lelkes zenészember lehet, szépen kihozta ezt a munkáját. Sajnálja, hogy akkor nem jöhetett el. * A Mascagninál való első vendégeskedés után hazai eseményekről és emberekről beszélgetve kóborlunk azokon a végtelenül hangulatos római uccákon, amelyekhez hasonló sehol sincs. Talán Olaszországban sem. Legkevésbé Velencében vagy Nnpolyoan. Most már az autóknak csak a nyüzsgése Tavar. A lármája nem. Az ősszel még eurőpaszerte példátlanul hangos tülköléssel robogott ez az autórengeteg. Most meg nem szólal sehol egy autószirén. Boszorkányos ügyességgel lassítanak, ha kell, megállnak. De nem tülkölnek. A római ucca, amely tavaly őszszel a leglármásabb volt egész Európában, most nemcsak tiszta és fegyelmezett, hanem aránylagosan csendes is. Az archaikus külsejű házak keskeny uccasoraira világosságot árasztva hajol le a csendes alkonyat. Asszonyok, leginkább szépek, nevetve vegyülnek el a Via Tritoné emberáradatában. Egy édes kis kutya lelkendezve ugatja és ugrálja körül az asszonyát, bizonyára afelett való örömében, hogy elviszi sétálni. Elragadtatásában nem veszi észre a közlekedési rendőrt, aki a gyalogjárókon tartja fep.n a rendet. A rendőr a kutyát felkapja, megpaskolja és nevetve mutat át a másik oldalra. A közlekedési akadály bennünket is megállásra késztet. Társaságunk egyik tagja, aki állandóan Rómában lakik s akinek vannak szegedi kapcsolatai is, belém karol s megszólal: — Milyen kedves volt Mascagni a szegedi emlékekkel. Kár, hogy az ország második városa nem épit ki minél több olyen kulturkapcsolatot a külfölddel. * Utazási irodában beszélgetünk, amelyek épp ugy meg vannak rettenve az uj magyar valutarendelet miatt, mint a Wagons Lits, vagy egyes római szállodák. Néhány magyarországi magyar kivételével csupa olyan magyar van együtt, akinek élethivatása Olaszország felénk irányuló idegenforgalmának az élénkítése. Egy plakáttervet mutatnak fel, amelynek megvalósítása esetén az lenne a hivatása, hogy fokozza az olasz érdeklődést. Primitiv koncepció, kék ég, fehér gatya, zöld mező, Hortobágy és puszta és kész a — propaganda. Ugyanaz a magyar, aki a kulturkapcsolatok élénkítéséről beszélt az uccán, megszólalt: — Ne adjunk továbbra is tápot annnk a külföldön gyökeret vert meggyőződésnek, hogy keleti nép vagyunk, akik nyeregben puhitott hust és kenyeret eszünk. Népi sajátosságaink mellett nagy kulturértékeink is vannak. Ragyogó a művészetünk. Az utazóemberek körében a legerősebb propagandára az a plakát képes, amely művészi. Valaki emlékeztetett azoknak a művészi kapcsolatoknak maradandóságaira, amelyekről szegedi vonatkozásokban Mascagni beszélt. Az idei szabadtári játékok, ha a rendezőség meg tudja valósítani elgondolásait szegedi k u 11 u r k a p c s o 1 a t o k n a k a külfölddel való kiépítése terén viszik előre a várost. Ez a módszer a legnagyobb idegenforgalmi erő. Erről ma már vitatkozni se lehet. Az olasz sajtóban már is nagy az érdeklődés a szegedi olasz-magyar kulturmanifesztáció iránt s vannak utazási irodák, amelyekhárom napos szegedi látogatást készítenek elő. Olasz hivatalos körök is figyelemmel kisérik a szegedi előkészületeket. A város és lakossága viszont mutassák mep a tanyavilágot. A halpaprikást se tagadják le és Pusztaszerre is büszkén emlékeztessenek. De mutassanak erőt az idei hatalmasnak mutatkozó események sima lebonyolításához szükséges előkészületek megtételében. Szegednek nagyszerű idegenforgalmi adottságai vannak. De nem Strohschneider, a kötéltáncos. Hanem történelmi emlékei, amilyen a Mátyástemplom. Gazdasági értékességei, amilyen a halászat és paprikatermelés. Tudományos értékei, amilyen az ásatások és a C-vitamin. De még sok más is. A hatósági munka egy pillanatra sem kalandozhat el az idegenforgalmat elősegítő és állandósítani alkalmas olyan intézményektől, mint amilyen a képkiállitási csarnok, a nagy sportpálya és a strand. A Dóm-tér ezek nélkül nem töltheti be Hivatását s a szabadtéri játékok ezek hijján mái jövőre fennakadhatnak a fejlődés utján. Hőman kultuszminiszter beszéde a költségvetési vitában Az isko'ai program és a színházi kérdések — Az ellenzék az Iskolai politizálásról és az egyetemi diákságról A belügyminiszter a Kenyeres-Kauffmann ügyről — „Lehel, hogy hamis okmányok bemutatása történt, de a hatóságokat felelősség nem terheli Budapest, junius 3. A képviselőház hétfő délutáni ülését négy órakor nyitotta meg Korn i ss Gyula alelnök. Megkezdték a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Szinnyei Merse Jenő előadó ismertette a tárca költségvetését. Megállapította, hogy a kiilíurcllenes hangulat megszűnt. Petrovácz Gyula volt az első felszólaló. Sajnálattal látja a képzőművészet támogatósára szánt összeg csökkentését, örömmel látja a miniszter gesztusát a Nemzeti Színházzal kapcsolatban. kérte, hogy minden téren hasonló eréllyel járjon el. Illés József: A vallást nem pótolhatja, sem tudomány, sem kultura. Keresztény demokráciára szükség van, mert cz vezet ki a váhágból. A diplomagyártást ő is elité'?, de ha a diplomások között tehetséges van. azt nem szabad inunkanélkül hagyni. Azt ajánlja a magán vállalatoknak, hogy kevesebb igazgatósági és felügvelőbizottsági tagot válass/nnak, helvettíik inkább fiftnlokat alkalmazzanak. K é t li 1 v Anna a szegényebb néposztályok szociális elhagvatottságáról szólt, amelv a közoktatásügy terén is kifejezésre jut. A költségvetést nemiogadta el. Kéthlv Anna beszéde további során n tanítói személyzet nevelésének és kiképzésének kérdésével foglalkozott, majd a felekezeti nevelés megszüntetésé* kívánta. Kelemen Kornél a sport és a testnevelés kérdéseivel foglalkozott. Vitéz Makrai Lajos rámutatott arra, hogy általános iskolaadót kellene fizetni. Meg kellene alkotni a cserkésztörvényt, mert még mindig nincs megállapítva az iskolákban a cserkészek helyzete és különösen a táborozásoknál anyagiakkal is kellene támogatni ezt az intézményt Vitéz Hadnagy Domokos a testnevelés kérdésével foglalkozott és kiemelte, hogy a leventcintézmény milyen munkát végzeit. A költségvetést elfogadta. A n d a h á z i Kasnva Béla a magyar képzőművészet kérdésével foglalkozott. Kifogásolta. hogy a művészetben és az irodalomba:! poli'ikai szempontok játszanak közre. A költségééi"!-; nem fogadta el. p • n t é r József a népművészet kérdését tetTT' szóvá. Az erre szánt összeget kevés ÍH* tart)a. A költségvetést elfogadta. Emitán Hóman Bálint kultuszminiszter számol adott az elmúlt év kultúrpolitikai eseményeiről és bejelentette azokat a terveket, amelyekkel a közeljövőben foglalkozni kiván. Miniszteri ténykedését kél nemzeti irány szab•a meg: a racionalizálás és a nemzetnevelés rendszerének tökéletessé tétele. Mindig szem előtl tartja azt a tervet, hogy nem kiván hirtelen elhamarkodott reformokat végrehajtani, hanrm óvatos tempóban kiván a haladás irányában előremenni. A racionalizálás iránvában be-