Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-29 / 144. szám

1935 funlus 29. öetMÄGYÄRORSZXG II SZEGEDI SAKKÉLET Milyen a sakkélet Szegeden? Hát bizony elég gyenge, az ország második városátél sokkal többet lehetne várni. Dehát mi ennek az oka? Talán a sakkhan volna a hiba? Talán nem eléggé élvezetes, szórakoztat? Nem! A sakk már évszázadok óta diadalmaskodik, mint „a királyi játék." Nem a sakkban van a hiba, azt valahogy máshol kellene keresni. Nem akarom megbántani a Szegedi Sakk Kör vezetőségét, de valahogy ugy érzem, hogy ők lettek volna íegjobban arra hivatva, hogy ezt a hibát észrevegyék (észrevették) és kiküszöböljék. Nem vádolom a vezetőséget, hiszen arról nem Tehet, hogy nincs köztük két-három olyan tag, akik időt, fáradtságot nem kiméivé, erös akarattal és kitartó szorgalommal látnának hozzá a propaganda nehéz, talán nem a legháládatosabb munkájához. Mikor a Sakk Kör megalakult, száznál is többre rúgott az olyan tagok száma, akik nemcsak tagok voltak, hanem játszottak is. így annakide Jén. mikor egy-egy háziversenyt rendeztek, osak 2—3 csoportban tudták megrendezni a résztvevők sokasága miatt. „Rég volt, igaz se volt talán," — a mai helyzethez képest, amikor ott van az-a tiztizenöt játékos, akik évek óta kitartanak és résztvesznek a versenyeken, de ezek mellett alig hallani valami uj nevet, sőt nem is hallani. Nincs utánpótlás! Ez a nagy baj, Ez az oka annak, hogy a szegedi csapat, az utóbbi időben a versenyeken igen gyengén szerepelt. Mert őszintén szólva, nem tudja pótolni azt a pár játékost, akik visszavonult^ a sakktól, mint Burger, Szántai, Becker, Soókv Gábor, Soóky András, Lőwinger, Köves és még néhányan. Csak akkor van egy kis sakkélet, ha valami verseny van, az pedig elég ritkán van és olyan nehezen indul el, szinte azt hinné az ember, hogy direkt súlyt helyeznek rá, hogy mi cimen halászszák el... Nem ugy ment nem is olyan régen, amikor Weisz Imre látta el a titkári teendőket. Nézzünk utána: mit lehetne tenni, hogy életre rázzuk a közömbösséget, ami látszólag körülveszi a szegedi sakkozók kis szigetét. Meggyőződésem, hogy azért nem orientálódnak sokan a Sakk Kór felé, mert gyöngének találják magukat és abban a hiszemben vannak, hogy a Sakk Körnek csak erős játékosokra van szüksége, esetleg ugy érzik, hogy ott talán nevetségesek lennének játékuk fogyatékossága miatt. Habár ez nem igy van, ezért azt ajánlanám, rendezzen a Sakk Kör díjmentes sakktanfolyamot, amelyen a legelemibb kezdőtől kezdve a már haladottabbaknak is teljesen ingyenes kiképzést biztosítson. Szeged legjobb játszói a legnagyobb készséggel állnának a cél szolgálatába. A mai nehéz világban a legszebb és legolcsóbb szórakozást lehetne népszerűvé tenni Szegeden, hiszen szép számmá! vannak, olyanok, akiknek nincs alkalmuk játszani, éppen partnerhiány miatt. Ezeket összehozni és kiképezni: ez volna a cél, akkor nagyobb kilátásai lennének ugy a körnek, mint a szegedi sakktársadaloannak. Utólag még egy pár intézkedést kellene sürgősen tenni, ugyanis csak napok választanak el a Pálfy-kupa mérkőzéstől, amely a Békéscsabai Kör birtokában van és ha most nem sikerül viszszaszerezni, akkor azt hiszem örökre bucsut mondhatunk neki. A legnagyobb hiba az, hogy sem értesítést nem kapnak a játékosok, sem pedig olyan intézkedés nem történik, ami alkalmat adna a játékosoknak egy kis komolyabb játékra. Csak annyit szeretnék figyelmébe ajánlani a csapatkapitánynak, hogy a legsürgősebben össze kellene hivnd a csapatot és legalább egy-egy komolyabb partit játszani. Meg kelleme beszélni az utazást, ne az utolsó percben összekapkodni a játékosokat, akik készületlenül, minden tréning nélkül a biztos vesztésbe mennének. Mák Ernő." INGYEN KAP egy szelel piskóta-tortát, egy ílz filléres tölcséres fagylalthoz a VASS-cukrászdában, Takaréktár n. 8. — Egy szelet torta 14, egy mignon 7, egy krémespite ÍO fillér. Megnagyobbított üzletünkben legolcsóbban vásárolhat csillárt, állólámpái és minden villamossági cikket Néaylángu modern ebédJöcsilldr P 27- Vlllamosvasalé ötévi Jótállással P 6-9O Allélámpa modern P 3-98 Kérje most megjelent árjegyzékünket. Szerelőknek árengedmény Vásároljon Unió könyvecskére 6 havi hitelre. szegedi fiókja Kárász u. 11. «slllAr^fl • Telefon 33—76. vásároljon unió Konyvecssere g METEOR <.«.,GYÄR KírJUk 20 klrakelunn mcoleklnK-!»-) A VILÁG LEGNAGYOBB SZERVEZETE A SZÁZÉVES „REUTER" Trenosénteplic, julius végén. A világ kőnyomatos liirlaptudósitó váilalatainak vezetői minden két évben kongresszusra gyűlnek össze. A legutóbbi kongresszusok egyikét Budapesten tartották meg és azok a hiriapirók, akik valóban ellátják a világ hírszolgálatát, még ma is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak Magyarország szépségeiről. Huszonöt ország távirati irodájának szerkesztői és igazgatói az idén a Tátrában tartották meg a kongresszust és ezen a „Magyar Távirati Irodát" Zimmer Ferenc főszerkesztő képviselte. A tanácskozások befejezése után a rendkívül érdekes társaság Trencsénteplicre jött és nekem itt nyitott alkalmam hozzá, hogy beszélgetést folytassak Mr. W. L. Murrayvál, a londoni Reuter ügynökség vezérigazgatójával. W. L. Murray hatvan év körüli ur, de sokbal fiatalabbnak látszik. Égő vörös rózsát visel a gomblyukában, a nemzetközi társaságnak ő a legjobb táncosa. A trencsénteplici gyógypark tarka virágágyai között vagy három óra hosszat beszélgettünk és a kétségkívül egyik legtekintélyesebb angol lapvezér érdekes részleteket mondott el a Reirter-ügynökség megalapításáról, szervezetéről, munkájáról és arról a hálózatáról, amely valóban körülfogja az egész vlágot — A Reuter-ügynökséget — kezdte nyilatkozatát — egy német ember alapitotta. A Zasselből származó Reuter Gyula. Ennek most van körülbelül száz éve. Alapitóm nem volt hirlapiró, hanem egy bankban dolgozott Németország és Anglia közt abban az időben nem volt tökéletes közgazdasági hírszolgálat és pedig azért, mert Brüszszel és Aachen között nem építették még ki a sürgönyvonalat. Ennek a hiányát egyaránt rezték London és Frankfurt, Berlin és Páris, mert napokig tartott el, amig a külőnbőző tAzsdeárfolyamokról szóló jelentések ezekbe a városokba eljutottak. Reuter Gyulának, akit az angol király később bárói rangra emelt, támadt az az ötlete, hogy a németországi közgazdasági híreket sürgönyben küldje el Aachenben, innen Brüsszelig postagalambokkal továbbítsa a híranyagot is Brüsszeltől sürgönyön juttassa el párisi és londoni irodáiba. Természetesen fordított viszonylatban ugyanígy történt a hírszolgálat és a Reuter-iroda nagy sikerét voltaképen a postagalambnak köszönheti. Később Reuter báró létesítette az első közvetlen kábelösszeköttetést Anglia és Németország között, ma hatalmas londoni palotánkban a közvetlen sürgönyvonalaink száma többszázra rug. — Arra a kérdésére, hogy hány ember áll a Reuter-ügynökség szolgálatában, pontos választ se én, se a vállalat európai vezérigazgartója, --> az ügynökség más vezetője adni nem tud. Szervezetünk voltaképen a londoni központon kivül hat vezérügynökségre oszlik. Ezek a vezérügynökségek Kairóban, Bombayben, Shanghaiban, Sidnegben, Capstadtban és a kanadai Ottaván önállóan dolgoznak abban a hatalmas világban, amely az angol imperiumhoz tartozik, nincsen olyan eldugott kis falu, ahol ne lenne Reutertudósitó. De külön irodáink vannak a nagy metropolisokbán is és például a berlini Reuter-iroda százötven tudósítóval dolgozik. Ha ön maga elé tenné a föld térképét, kezébe venne egy kést és bármilyen irányban keresztülszelné a ma]-; át, legalább négyezer Reuter-tudósítót, alkalmazottat ölne meg... — Londonban minden elsején a világ negyvennégy valutájában utalunk ki fizetéseket, sordijakat, honoráriumokat A világnak minden újságja, jelenjék meg az bár mely nyelven, közvetve, vagy közvetlenül összeköttetésben áll velünk és közű híreinket. A különböző távirati irodák megbízottai — akárcsak az udvaroknál a követek — ott dolgoznak a mi londoni palotánkban. — Hogy naponta hány kiadás készül? Ki tudná ezt megmondaná? Nálunk egy pillanatig sincsen sohasem szünet A munkaidő 1833-tól megszakítás nélkül tart. A Reuter-palota egyetlen egyszer volt csak zárva: 1916-ban, amikor a német Zeppelinek megtámadták Londont és nekünk bombabiztos cementfedezék alá kellett menekülnünk. Akkor csináltattam kulcsot a kapuhoz. Mert addig még csak kapukulcs se volt a Reuter-házon. •. — Percenként ezrével futnak be a táviratok a világ minden részéből. A sürgönyöket nyomban sokszorosítjuk és a szenzációkat külön sürgönyvonalainkon azonnal továbbítjuk a londoni szerkesztőségekhez. A kanadai winnipegi gabonatőzsde zárlata azelőtt hUmincegy másodperc alatt érkezett el hozzánk, én ezt a „hosszú" idót harminc másodpercre szorítottam le. És további hatvan másodperc alatt a winnipegi zárlatot táviratban kapják meg ama előfizetőink — ezeknek száma sokezer —, akik erre kíváncsiak. A newyorki gyapottőzsde zárlata harminckét másodpere alatt érkezik el hozzánk, — Alapítónk azt mondta száz évvel ezelőltt: „A Reuternek mindig megbízhatónak és objektívnek kell lennie. Mi vagyunk a világ hűséges tűkre." Eí az elv vezet bennünket most is. Mi vagyunk a világ egyetlen távirati irodája, amely sohasem volt „félhivatalos". Minket semmiféle kapocs nem fűzött az angol kormányh oz. — Az eredeti híranyag minden pénzt megér. A Reuter soha nem takarékoskodott Mi adtunk elsőnek hirt a jugoszláv király meggyilkolásáról. Mi közöltük elsőnek a francia—osztrák háború kitörését Solferino előtt És mi adtunk elsőnek hírt Lincoln meggyilkolásáról. Akkor hét napig tartott, amig az anyag eljutott hozzánk. Ma? Már hét perc késedelem is nagyon sok lehet A költség nálunk nem játszik szerepet. Kiküldött tudósítóink, akár az angol—'bur, akár a japán—orosz háborúk idején, akár a világháborúban úgynevezett „carte blanche"-sal jártak. Ez a carte blanche olyan hitellevél, amire a világ bármely bankja, aláírás nélkül, csak a bemutatónak korláthan összeget tartozik kifizetni. Err* a tudósítónak szüksége is van. Hiszen: a kinai háborúban a Reuter-emberek néha külön hajót béreltek ... — Mielőtt elutaztam Londonból, legutolsó dolgom volt, hogy kioktattam az Abessziniába indult munkatársainkat. Mind a négyen carte blanchesal mentek. — Miért? Talán mégis lesz hábora? Elmosolyodik. De aztán hidegen feleli: — Nem tudom... De a Reuter elküldötte mír embereit... Olyanokat akiknek a háború nem nj dolog... Akik szagoltak már lőportflstőt... Á Reuter mindig és mindénben az első... A Reutert nem érheti meglepetés... És az se baj, ha odalenn októberig kell várnunk az embereinknek... Ámbár azt hiszem, hogy három hétnél tovább nem kell várnunk.,. Padi 16b.