Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-28 / 143. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1935 funíus 28: Az Onozóne halászcsárdában lienthiromái ucca 3. Ha, péntakan kecsegét, harcsás, pontyos nagy halvacsora kivitelre is! Barátságos kerthelyiség, .Rózsa Sándor terem", jó zene I Tisztelettel PafzUsZBfl (Puzsin) MIUdt. jéo. A képviselőház csütörtöki üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház csütörtökön délután Bobo­ry György elnökletével folytatta a polgári lég­védelemről szóló tőrvényjavaslat vitáját. D u 1 i n Jenó azt hangoztatta, hogy a há­ooru veszedelme lebeg Európa felett és fel kell készülni a megfelelő védelemre. Ki kellene mondani, hogy választások idején nem lehet légvédelmi gyakorlatokat tartani. A javaslatot nem fogadta el. Friedrich István sajnálja, hogy ezúttal nem lehet szolidáris az ellenzékkel. Osztja az ellenzék Aggályait, tudja, hogy a javaslat mó­dot adhat hatalmaskodásrn. a légi védelem azonban annyira sürgős és fontos, hogy meg szavazza a javaslatot tette a mentelmi bizottság javaslatát, amely a mentelmi jog felfüggesztése mellett szól. Miután a napirendre szánt idő letelt, az elnök javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését pén­teken délután 4 órakor tartsa és tárgyal ja har­madszori olvasásban a légvédelmi javaslatol és folytassa a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalását. Az elnök napirendi indítványát vita nélkül elfogadták. Rendet teremtenek az uccai reklámok erdejében A polgármester nem engedélyezi a kltesziíet! reklámlepedőket (A Délmagvarország munkatársától.) Sze­geden az uccai reklámok körül meglehetősen össze-vissza állapotok uralkodnak és az elbur­jánzott rendszer egyáltalában nem alkalmas Szeged városi jellegének fokozására, pedig a legtöbb városban az uccai reklámok sokban járulnak hozzá a városiasság kidomboritásá­hoz. De másutt ügyelnek arra, hogy az uccai hirdetésekben is érvényesüljenek a szépészeti szempontok és szembántó reklámok alkalma­zását nem engedélyezik az arra illetékes ha­tóságok. Sokan kifogásolták már, még pedig teljes a az Javaslatot nem fogadta Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt fel ezután. Egvetért Apponvival abban, hogy az ellenzék a legnagyobb jóhiszeműséggel támad­ja nem is a javaslatot, hanem anrnk egy ré­szét, nem a légvédelmet, hanem a jogi követ­kezményeket. Már a bizottsági tárgyaláskor megállapította, hogy a magyar jogászsag tilta­kozni fog a iavaslat ellen. Olvwn mr.«szemenő felhatalmazást kap benne a kormány, amilven még eM nem fordu't és nmciv szokatlan a »ör­vénvalkotás stílusában is. Mái akkor kijelen­tette. hogy ezt elismeri és mégis benyújtja ja­vaslatát. mert légvédelemről vas szó és nem jogi kérdésről. Kétségtelen, hogv az ellenzék épít és segít bírálatával, de nem szabad a ká­kán is csomót keresni. Jól tudia, hogv a javas­lat belegázol a jogfelfogásba. Javaslata! ennek tudatában hozta és tartja fenn, mert nem akar felelősségei vállalni, amikor már ke,<5 lesz. A javaslatkeret, inkább felhatahnazá'. amelv bizalmon nvugszik. A felelősség a kormányé. Az ellenzék támadta őt, mert bizalmatlan vele szemben, ami ellen kifogása nem "hol. A tá­madás azonban az ügy érdekének rovására megy. A javaslatnak nincs katonai oldala, csak katonai vonatkozásai vannak Vitéz Csehszombatbv László azért nem fogadja el a törvénvjavaslatot, mert politikai vonatkozásokat is lehet belemagvaráwi. Horváth Zoltán kéri a miniszterelnököt, engedje magát kapacitálni. Sándor István kijelentette, hogyha ideje­korán és kellően előkészítve hozza a kormánv a javaslatot, a nemzeti összefogás legteljesebb példáját lehetett volna vele produkálni. Buch inger Manó azt fejtegette, hogv a szociáldemokrata párt a fegyverkezés elleni álláspontját következetesen minden országban kifejezésre juttatja. Az önvédelmet természe­tesnek tartja pártja is. A javaslat azonban jogfosztásra is alkalmas. Ezután az elnök a vitát bezárta cs a Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. detlegesen megfestett szövegükkel éktelenked­nek a platánok között. Ha véletlenül erősebb szél fuj, gyakran megtörténik, hogy ezek a ki­feszitett lepedőreklámok összecsavarodnak, ciszakadnak, de senki sem gondol eltávolítá­sukra. Sokan kifogásolták, szintén teljes joggal az! is, hogy az utóbbi időben az aszfaltfelületekre mázolnak rendszerint rosszul, ötlettelenül és magyartalanul megszövegezett reklámföliráso­kat. Ezek az aszfaltreklámok szintén messze állnak attól, hogy az emberi szem szépérzékét a legtávolabbról is kielégítsék. Dr. Pálfy József polgármester most elha­tározta, hogv rendet teremt ebben az összevisz­szaságban. Erre az elhatározásra az adott al­kalmat, hogy az egvik cég engedélyt kért ar­ra, hogy a híd fölött is kifeszítsen egy rek­lámlepedőt. A polgármester kimondotta, hogy az engedélyt nem adja meg, ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy a jövőben a korzón sem en­gedélyezi reklámlenedők kifeszitését. A hirde­tők figyelmét ezzel szemben arra hivja fel, hogv alkalmazzanak olyan reklámokat, ame­lyek városiasabhak, szereljenek fel az arra alkalmas épületek tetejére transparenseket. A város ebből a célból szívesen rendelkezésükre bocsájtja a megfelelő helven fekvő városi épü­letek, köztük a Zsótér-ház tetejét is. flz ügyvédi kamara szakértekezletel 'ártott a gazdaadésságok rendezésérül (A Délmagyarország munkatársától.) Az igaz­ságügymiriisrter a Szegedi Ügyvédi Kamarához leiratot intézett, amelyben a gazdatartozások tár­gyában kiadott rendeletek alkalmazása során szer­zett tapasztalatokról, az esetleges kiegészítések­ről, módosításokról kérte a kamara véleményes jelentését. Ezév októberében lejár ugyanis az) alaprendelet szerint két évben megállapított vé­dettségi határidő. Az ügyvédi kamara, tekintettel a kérdés köz­érdekű voltára, csütörtökön délután értekezletre hivta meg az érdekeltek és pedig ugy a hitelezői, rmnt a kereskedő- és gazdaérdekeltségeket, hogy jelentésében a kérdés minden vonatkozására ki­terjeszkedhessek. Megjelentek a törvényszék, a kereskedelmi és iparkamara, a Kereskedők Szö­vetsége, a gazdaegyesület és a bankok képviselői, akik részletes felszólalásaikban kitértek az igaz­ságügyminiszter által feltett minden kérdésre. Az értekezleten dr. Pap Róbert elnökölt, az elő­adói tisztet dr. Grüner István látta el. A kér­déshez hozzászólt: dr. Marosváry Ferenc törvény­széki tanácselnök, dr. Tonelli Sándor, Korom Mihály, May Gyula, Telhisz György, Gál Miksa, A rimnél Eckhardt Tibor hangsúlyozta, | dr. Kertész Béla, dr. Bodnár Géza, dr. Gróf hogv a javaslatnak legfőbb hibája, hogy a leg­nagyobb rélt hibásan szolgálja. Tla a minisz­terelnök a javaslatot bizalmi kérdésnek tekinti, ugv korlátozza időtartamát. Gömbös Gvula miniszterelnök erre kije­lentette. hogv célszerűségi okokból nem korlá­tozhatja a tőrvény hatályát egy esztendőre. Van olvan lelkiismeretes, hogyha hiányokat állapit később meg, azok kiküszöbölésére ja­vaslatot tesz a Háznak. Ha azt látná, hogy a javaslattal visszaéléseket követnek el, első lesz, aki az orvoslás iránt intézkedik. Bródv Ernő szerint az ülnöki rendszer va­ióhan helves, de ugv. hogv ne az ülnökök le • gyenek többségben. Horváth Zoltán után, aki hasonló érte­lemben szólalt fel. Gömbös Gvula miniszter­elnök kijelentette, hogy az eredeti szöveghez ragaszkodnia kell. A Ház a szakaszt az elóadó módosításával fogadia el és a további szakaszokat változatla­nul. Ezzel a javaslatot részleteiben is letár­gyalták. . Erődy-Harrach Tihamér a birói és ügyészi lavaslatró! terjesztette be a bizottság jelentését, majd Krüger Aladár Andahá­»i-Kasn.ya Béla mentelmi ügyében ismer ­György, dr. Palócz Sándor, dr. Lehel Pál és dr. Weisz Márton. Több pénzintézet és érdek­képviselet írásban nyújtotta be észrevételeit. Az értekezleten úgyszólván egyöntetűen az a nézet akkuit lei, hogy a mai gazdasági viszo­nyok mellett a gazdatartozások rendezése csak fokozatosan építhető le, továbbá, hogy az alap­rendeletben még 1933-ban emiitett magánegyes­ségi eljárás lehetőleg mielőtt bevezetendő és e tárgyban kilátásba helyezett rendelet mielőbbi ki­adása volna szükséges. A felszólalók egyértel­mű kg hangoztatták, hogy a védett adósok, kőzött az egyéni elbírálás szükséges és más intézkedé­sek foganatositandók azokkal szemben, akik ed­dig egyáltalán nem tettek eleget a rendeletben előirt kötelezettségeknek. Ezekkel szemben Dkvi­dációs eljárás volna bevezetendő. Azokkal szem­ben, akik kötelezettségeiknek pontosan eleget tet­tek, a rendelet továbbra is hatályban tartandó, hogy ezeknek gazdálkodási lehetősége, egziszten­ciája továbbra is biztosítva legyen mindaddig, mig ezek a nagy horderejű kérdések végleges rendelkezése bekövetkezhet. Többen azt az egé­szen uj nézetet hangoztatták, hogy a vedettse®. kérdése ofyképem volna véglegesen megoldható, hogy a gazdaadósoknak bizonyos földterület, amely a megélhetésre föltétlenül szükséges, te­hermentesen biztosítandó, mig a többlet-területei a hitelezők közös egyetértéssel értékesítenék, ezt a létminimumot 100 holdon alóE gazdáknál 8-— 15 százalékban állapították meg. Egyöntetű eoít a vélemény arra nézve is, hogy a kőztartozáiwv kat a védett adósoknál enyhítsék, főleg a régi adóhátralékra vonatkozólag. Az a kívánság i9 felmerült, hogy a kincstár az újítási váltók fHe* tékmentességét biztosítsa, végűi, hogy a bírósá­gok által tőrölt védettségek az adós és a hite­tező egyöntetű kívánságára újra visszaállít hatóit legyenek. Az érdekes felszólalásokat a kamara összegyűjti és jelentésében az igazságügyminiszternek hala­déktalanul felterjeszti. II magyar vivók győzelme Lausanneban Lansa-nne, junius 27- Európa 1935. évi kard­csapatbajnoka Magyarország 3 győzelemmel' 2. Olaszország 2 győzelemmel, 3. Németország 2 győzelemmel, 4. Franciaország 0 győzelem­mel. Dollfuss halálának első évfordulója Bécs. junius 27, A hivatalos Ausztria gyá®*' szal üli meg Dollfuss kancellár meggyi'' kolásának julius 25-iki első évfordulóját A® összes középületekre kitűzik a fekete zászló5 s a sötétség beálltával gyertyákat gyújtanak ablakokban. Julius 25-én délelőtt kilenc óra­kor gyászmisét tartanak a Szent István kesegvházban, amely körül katonaság, csend­őrség, rendőrség és nemzetvédelmi alakulat0* állanak diszőrséget. Tizenegy órakor Mik]*5 elnök koszorút helyez a meggvilkalt kancd'áü nak a Seipel-Dollfuss-kápolnában 'evő s»D*' ra. Délután 3 óra 20 perctől 3 óra 22 peréig 7. 9 kancellár halálának időpontjában — az ege> országban megállnak a vasutak és minden" beszüntetik két Dercre a munkál.

Next

/
Thumbnails
Contents