Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)
1935-06-26 / 141. szám
26 fi t V. V * í í y A R O P S 7 s O 1935 funius 29. nirahhendo huionieoesseoeh - Diuat sporiinoeh mm - Esőéi* - Bőráruk ii imm\ Arany és «wöst kegyszereket, Szent Teréznek felajánlott feszes arany tárgyakat elvitte. A hívek ugyanis évek hosszú sora óta ai oltárra helyezik Szent Taráznak felajánlott érmeket, ékszereket, gyöngyfüzéreket. A plébánia ereket a holmikat érintetlenül otthagyja és még csak leltárt sem vfczet róluk M így azt sem tudják most, hogy rtii minden, tűnt et az oltárról. A betörő ezzel som elégedett meg. Feltört egy szekrényt, amelybon szintén ékszereket tartottak) és azt is kifosztotta. A szekrényen is találtak vérnyomokat. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a tettes miképen jutott ki a templomból. Lehetséges, hogy megvárta a templomnyitást és) észrevétlenül kisurrant. A' rendőrség keresi a betörőt. ' ' Rendőrséget, telefonállomást és a házhelybérek rendezését kívánja Klebelsberg-telep lakossága (A Dél magyaron rág rnankitánatól.) Kfebebberg-teJep lakossága már hoeszu idő óta mozgalmat indított, hogy a telepi földek bérét egységesen állapítsa meg n város. Jelenleg az a helyzet, hogy a lakosság egyrésze 2 fillért fizet a parcellákért négyszögű ¡enkint. Vannak patcellak, ahol 5 Fillér a haszonbér, legújabban pedig már 10 filléres négyszögölenkinti bért állapított meg a város hatósága. A lakosság régi kívánsága, hogy egységesen Állapítsa meg a város a házhelybéreket. Ha közepes béreket szedne a város, Kiehelsberg-telepen nem volna üres házhely, valamenynyinek akadna gazdája és építkeznének is a parcellákon. Most ellenben a telep legszebb helyén sem okod bérlő az üres házhelyekre mert az ujabban megállapított io filléres négyszőgfilenkinti árakat sokalják a telepiek. Egy házhelyhez 532 négyszögöles parcella szükséges és azután évenkint 53.20 pengő hért kellene fizetni. A Klebelsberg-telepi házhelyek haszonbérének rendezésével foglalkozik a pénteki közgyűlés is. Kétévi fegyházra Ítélték a sikkasztó és okirafhamisitó volt dorozsmai községi ellenőrt (A Délmagyarország munkatársától.) A budapesti katonai fogházból vezette elő kedden délelőtt egy katonai fegyőr főtárgyaiásra a szegedi törvényszékre Nemes Géza 46 éves volt községi fogyasztási ellenőrt. Nemes Géza éveken keresztül Dorozsma község szolgálatában állott. Súlyos természetű ügyek miatt került a kalonai bíróságok elé. K keddi főtárgyaláson Gömöry elnök megkérdezte tőle, hogy jelenleg miért van fogva, de Nemes nem volt hajlandó felvilágosítást adni. A kísérő fegyőr is azt a választ adta, hogy tilos felvilágosítást adnia. Nemes Géza ellen az ügyészség többrendbeli sikkasztás és közokirathamisitás miatt emelt vádat. Ezeket a cselekményeket még Dotoasmán követte el, a mult év szeptemberében, azután, hogy a községnél viselt állását otthagyta. Többektől! különböző összegeket vett fel azzal, hogy azokat a községházán fogyasztási adó címén befizeti. A pénzeket azonban nem fizette be, azokat a saját céljaira felhasználta és az aclókönyveket meghamisította. A főtárgyaláson történt kihallgatása során Nemes Géza állampénztári főtisztnek mondotta; magát. A sikkasztásokat ós a közokirathamísitásokat beismerte, azzal védekezett, hogy pénzre volt szüksége, azért követte el a bűncselekményeket. A bíróság 3 rendbeli sikkasztás és ugyanannyi reixibeli közokirathainisitás miatt 2 esztende fegyházra itélte. Az ítéletben az elitéit is, az ügyész is megnyugodott, így az jogerőssé lett. kedvexö fizetési feltételek mellett legolcsóbban besxerexöetök Fekete Nándor. Kosul 0 t~ «.-ui IS. Tel. 20—27 Halász Andor törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott, be a közgyűléshez, az egységes haszonbéreik megállapítását kívánja. Ugyancsak régi kérelme a telep Okosságának, hogy telefont állítsanak fel a telepen. Postaügynökség már van Klebelsberg-telepem, a telefonszolgálat is kifizetődő volna. Sok kellemet» lenség származik abból, hogy nincs telefon a telepen; ha hirtelen orvosi segítséget kell igénybevenni, akkor a Rendezőpályaudvarról szívességből szoktak betelefonálni a városba. A több mint 700 lakost számláló telepen kifizetődnek egy nyilvános automatatelefon felállítása; ha a város hozzájárul a költségekhez, a postaigazgatóság hajlandó f elszerelni az állomást. Ez a kérdés is szóbakerül a legközelebbi közgyűlésen, ugyancsak indítvány formájában. Végül rendőrállomás felállítását kívánják a Klebelslierg-telepiek. Mindezeket a kívánságokat dr. Pálfy József polgármester rövidesen, a közgyűlés után bizottságilag fogj® letárgyaltatnL A gyümölcstermelők nikotinja Ar utolsó tíz napon folyik a vita a gazdanikotin kérdésében, amióta dr. Pap Róbert szóvátette az ügyet a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. Az ügyben most dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanártól, a Sxgedvidéki Gyümölcstermelők Egyesületének ügyvezető alelnökétől a következő sorokat kaptuk: A Délmagyarország csütörtöki számában közölte Szabó József közleményét a Szeged vidéki Gyümölcstermelők Egyesületének kedvezményes nikotin^akció jávai kapcsolatban. Az egyesület veaetősége szükségesnek tartja a való tényállást) részletesen megvilágítani, nehogy az egyesületnek közérdekű és önzetlen tevékenységét a közönség helytelenül ítélje meg. Szinhói József ugy tünteti fel a dolgot, mint hogy ha az egyesület, feltéve, hogy 80 filléres kedvezményes áron kapta volna a nikotint, a szétosztás most érvényben lévő módja szerintj haszonnal ad tul rajta. Már levele előtt nyilatkozott az egyesület, hogy lélektani momentumok késztették az érvényben lévő szétosztási mód választására. Arról, hogy az egyesület a Szabói ur által engedélyezett adminisztrációs költségnek felszámítása mellett nem önköltségi áron adná a kedvezményes nikotint, beszélni sem lehet. Aki az egyszeregyet tudja, az kiszámíthatja, hogy az 1/4 kg. arzola esetén a nikotinra marad 80 fillér, tehát nem marad adminisztrációs költségre semmi, móg Szabó ur számítása szerint sem. Ha valaki pedig a nikotin mellé káliszappant és mosószódái választ, akkor marad 100 fillér a nikotinra, tehát Szabó ur számítása szerint i& csupán 10 fillér jutna adminisztrációra. Állítja továbbá, hogy csak egy kartel van és azt a kereskedőknek nem kellett semmiképefl sem presszionálniok, hogy 70 fillérért adják Az arzolát. Ez a kartel az Agro, amely y/kilós vétel esetén 90 filléres és I pengős áron adja a^, arzolát és kizárólag az egyesület — a gazda-» érdekeltség — határozott fellépésére, a téli hónapokban folytatott hosszas levelezés és tárgya-» lás Után volt hajkndó a 100 kilós olcsóbb ára*! érvényesítem a termelőkkel szemben. Amikor a a egyesület már megvívta a maga harcát, akkor) természetesen valamennyi kereskedőnek egyformán megengedte a kartel a 70 filléres árusítást. Elhisszük Szabó Józsefnek, hogy ezért nem küzdött, de bizonyára ő maga sem hiszi azt, hogy ezt a kedvezményt a kartel az ő vagy a gazdáki szép szemének bókolva, ön-kánt adta volna meg. Abban mag nincs igaza Saabó Józsefnek, hogy otak agy kartel van. Nekünk gazdáknak bizony, ha növényvédelemről esik szó, súlyos harookafy kall vívnunk nemcsak az Agróvzí, hanem a rézgálickaxteM, az urániazöld, a mész és a kéd forgalombehorásával foglaJkoró kartallel. Az egyesület munkásságának az eredménye,! hogy kilónként nem 58 filléres áron adják a rézgálioot, hanem 50 fiDérért. A kartel tevékenységére jellemző, ami a télen történt, amikor a szegedi egyesület országos propagandát indított} a karbolineum helyett a mészkónlé használatáért. Abban a pillanatban, amik*» álláspontunk győzedelmeskedett, az padig február havában történt — a kén fogyasztás várható növekedésének reményében —, egyik napról a másikra 31 pengőről 36 pengőre emelték fel a kén nagybani árát. Megint az egyesület volt az árszabályozó; biztosította Szegeden a kén kicsinybem árusításéi maximálisan 35 filléres alapon. Nem hiszem, hogy a szegedi kereskedőtársadalomnak komolyabb kifogása lenne az egyesülői működése ellen. Köztudomásu, hogy az utolsói 3 esztendő alatt a gyümölcs faápoló szerszámok, a permetezőgépek, Irarholineum, as arzén, a kén, a mész, a nikotin, káliszappam forgalma az egyesület tevékenysége folytán lényegesen megnöw* kedett. Három évvel ezelőtt afig 5—6 gazdának volt magasnyomású permetezőgépe. Ma aa egyesület 53 gépet bocsát tagjai rendelkezéséra és legalább 60—80 gép van magántulaj donokhai> használatban. Konkrét számokat is tudunk közölni. 1932-ben kapart, tisztogatott és permeteaetí gyümölcsfát a szegedi határban alig lehetett látni, 1932—33-ban az egyesület 10J000 fát permelezelt meg, 1933—34-ben 40.000 fút, az idén pedig 120.000 fát és a magánosok permetezése az idén további 40.000 fát jelent. Tárgyiiagoi kereskedők az egyesület munkáját a legnagyobb elismerésben részesilik. Egyébként az egyesület minden szerszámot, minden védekezőanyagot — kivéve az állami nikotint — kizárólag szegedi kereskedőknél szerzi be, sőt a legtöbb esetben tagjait közvetlenül a kereskedőkkel szolgáltatja ki. Maga a kereskedelem sem kívánná, ha név szierint sorolnók fel, hogy az egyesület kikkel van összeköttetésben,, elég ha annyit közlünk, hogy az egyesületi tevékenységbe nem kevesebb, mint 20 szegedi céget vonlunk be. Aki eziránt kételkedik, az egyesületben a névsorról ós az egyes cégeknél elért forgalomról bármikor legteljesebb részletességgel! kaphat felvilágosítást. Az egyesület bármikor kész az egyes kereskedői szakmákkal külön-külön tárgyalni és szabályozni az esetleg szabályozásra szoruló kérdéseket, mindenkor azonban legfőbb kötelességének tartja a gazdaérdekek szolgálatát. Semmiesetre sem kívánatos egyik félre sem, hogy a kereskedők és a gazdák közé mesterségesen éket verjenek. A Szegedvideki Gyümölcstermelők Egyesülete soha nem hangolta a gazdatársadalmat a szegedi kereskedelem ellen, a kartelellenes hangulat a gazdáknál nem vonatkozott soha sem a kereskedőkre. Az egyesület a jövőben sem szeretné —> még a megengedett kereteken belül sem — a kereskedelmet károsítani) gazdaérdiekből. Végül hálásan köszönjük Szabói József urnák a pomología és zöldség- és egyéb termelésről Szóló tanácsait, ne akarjon éket verni a gyümölcstermelő és a gazdasági egyesület közé sem. Mi nem avatkozunk be Le sem a gazdaérdekeltségeknek jól kiépített mis intézményeinek hatáskörébe, csurgásról, dürgósről is többet tudunk, mint Szabó József.