Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-26 / 141. szám

26 fi t V. V * í í y A R O P S 7 s O 1935 funius 29. nirahhendo huionieoesseoeh - Diuat sporiinoeh mm - Esőéi* - Bőráruk ii imm\ Arany és «wöst kegyszereket, Szent Teréznek fel­ajánlott feszes arany tárgyakat elvitte. A hívek ugyanis évek hosszú sora óta ai oltárra helyezik Szent Taráznak felajánlott érmeket, ékszereket, gyöngyfüzéreket. A plébánia ereket a holmikat érintetlenül otthagyja és még csak leltárt sem vfczet róluk M így azt sem tudják most, hogy rtii minden, tűnt et az oltárról. A betörő ezzel som elégedett meg. Feltört egy szekrényt, amelybon szintén ékszereket tartottak) és azt is kifosztotta. A szekrényen is találtak vér­nyomokat. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a tettes miképen jutott ki a templomból. Le­hetséges, hogy megvárta a templomnyitást és) észrevétlenül kisurrant. A' rendőrség keresi a be­törőt. ' ' Rendőrséget, telefonállomást és a házhelybérek rendezését kívánja Klebelsberg-telep lakossága (A Dél magyaron rág rnankitánatól.) Kfebeb­berg-teJep lakossága már hoeszu idő óta moz­galmat indított, hogy a telepi földek bérét egy­ségesen állapítsa meg n város. Jelenleg az a helyzet, hogy a lakosság egyrésze 2 fillért fizet a parcellákért négyszögű ¡enkint. Vannak patcellak, ahol 5 Fillér a haszonbér, legújabban pedig már 10 filléres négyszögölenkinti bért állapított meg a város hatósága. A lakosság régi kívánsága, hogy egységesen Állapítsa meg a város a házhelybére­ket. Ha közepes béreket szedne a város, Kiehels­berg-telepen nem volna üres házhely, valameny­nyinek akadna gazdája és építkeznének is a par­cellákon. Most ellenben a telep legszebb helyén sem okod bérlő az üres házhelyekre mert az ujabban megállapított io filléres négyszőgfilen­kinti árakat sokalják a telepiek. Egy házhely­hez 532 négyszögöles parcella szükséges és az­után évenkint 53.20 pengő hért kellene fizetni. A Klebelsberg-telepi házhelyek haszonbérének rendezésével foglalkozik a pénteki közgyűlés is. Kétévi fegyházra Ítélték a sikkasztó és okirafhamisitó volt dorozsmai községi ellenőrt (A Délmagyarország munkatársától.) A buda­pesti katonai fogházból vezette elő kedden dél­előtt egy katonai fegyőr főtárgyaiásra a szegedi törvényszékre Nemes Géza 46 éves volt községi fogyasztási ellenőrt. Nemes Géza éveken keresz­tül Dorozsma község szolgálatában állott. Súlyos természetű ügyek miatt került a kalonai bíróságok elé. K keddi főtárgyaláson Gömöry elnök meg­kérdezte tőle, hogy jelenleg miért van fogva, de Nemes nem volt hajlandó felvilágosítást adni. A kísérő fegyőr is azt a választ adta, hogy tilos felvilágosítást adnia. Nemes Géza ellen az ügyészség többrendbeli sikkasztás és közokirathamisitás miatt emelt vá­dat. Ezeket a cselekményeket még Dotoasmán kö­vette el, a mult év szeptemberében, azután, hogy a községnél viselt állását otthagyta. Többektől! különböző összegeket vett fel azzal, hogy azokat a községházán fogyasztási adó címén befizeti. A pénzeket azonban nem fizette be, azokat a sa­ját céljaira felhasználta és az aclókönyveket meg­hamisította. A főtárgyaláson történt kihallgatása során Nemes Géza állampénztári főtisztnek mondotta; magát. A sikkasztásokat ós a közokirathamísitá­sokat beismerte, azzal védekezett, hogy pénzre volt szüksége, azért követte el a bűncselekmé­nyeket. A bíróság 3 rendbeli sikkasztás és ugyanannyi reixibeli közokirathainisitás miatt 2 esztende fegyházra itélte. Az ítéletben az elitéit is, az ügyész is megnyugodott, így az jogerőssé lett. kedvexö fizetési feltételek mellett legolcsóbban besxerexöetök Fekete Nándor. Kosul 0 t~ «.-ui IS. Tel. 20—27 Halász Andor törvényhatósági bizottsági tag in­dítványt nyújtott, be a közgyűléshez, az egységes haszonbéreik megállapítását kívánja. Ugyancsak régi kérelme a telep Okosságának, hogy telefont állítsanak fel a telepen. Posta­ügynökség már van Klebelsberg-telepem, a tele­fonszolgálat is kifizetődő volna. Sok kellemet» lenség származik abból, hogy nincs telefon a telepen; ha hirtelen orvosi segítséget kell igény­bevenni, akkor a Rendezőpályaudvarról szívesség­ből szoktak betelefonálni a városba. A több mint 700 lakost számláló telepen kifizetődnek egy nyilvános automatatelefon felállítása; ha a város hozzájárul a költségekhez, a postaigazgatóság haj­landó f elszerelni az állomást. Ez a kérdés is szóba­kerül a legközelebbi közgyűlésen, ugyancsak indít­vány formájában. Végül rendőrállomás felállítását kívánják a Klebelslierg-telepiek. Mindezeket a kívánságokat dr. Pálfy József polgármester rövidesen, a köz­gyűlés után bizottságilag fogj® letárgyaltatnL A gyümölcstermelők nikotinja Ar utolsó tíz napon folyik a vita a gazda­nikotin kérdésében, amióta dr. Pap Róbert szóvá­tette az ügyet a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. Az ügyben most dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanártól, a Sxgedvidéki Gyümölcster­melők Egyesületének ügyvezető alelnökétől a kö­vetkező sorokat kaptuk: A Délmagyarország csütörtöki számában kö­zölte Szabó József közleményét a Szeged vidéki Gyümölcstermelők Egyesületének kedvezményes nikotin^akció jávai kapcsolatban. Az egyesület ve­aetősége szükségesnek tartja a való tényállást) részletesen megvilágítani, nehogy az egyesület­nek közérdekű és önzetlen tevékenységét a kö­zönség helytelenül ítélje meg. Szinhói József ugy tünteti fel a dolgot, mint hogy ha az egyesület, feltéve, hogy 80 filléres kedvezményes áron kapta volna a nikotint, a szétosztás most érvényben lévő módja szerintj haszonnal ad tul rajta. Már levele előtt nyilatko­zott az egyesület, hogy lélektani momentumok késztették az érvényben lévő szétosztási mód vá­lasztására. Arról, hogy az egyesület a Szabói ur által engedélyezett adminisztrációs költségnek felszámítása mellett nem önköltségi áron adná a kedvezményes nikotint, beszélni sem lehet. Aki az egyszeregyet tudja, az kiszámíthatja, hogy az 1/4 kg. arzola esetén a nikotinra marad 80 fillér, tehát nem marad adminisztrációs költségre semmi, móg Szabó ur számítása szerint sem. Ha valaki pedig a nikotin mellé káliszappant és mosószódái választ, akkor marad 100 fillér a nikotinra, tehát Szabó ur számítása szerint i& csupán 10 fillér jutna adminisztrációra. Állítja továbbá, hogy csak egy kartel van és azt a kereskedőknek nem kellett semmiképefl sem presszionálniok, hogy 70 fillérért adják Az ar­zolát. Ez a kartel az Agro, amely y/kilós vétel esetén 90 filléres és I pengős áron adja a^, arzolát és kizárólag az egyesület — a gazda-» érdekeltség — határozott fellépésére, a téli hó­napokban folytatott hosszas levelezés és tárgya-» lás Után volt hajkndó a 100 kilós olcsóbb ára*! érvényesítem a termelőkkel szemben. Amikor a a egyesület már megvívta a maga harcát, akkor) természetesen valamennyi kereskedőnek egyfor­mán megengedte a kartel a 70 filléres árusítást. Elhisszük Szabó Józsefnek, hogy ezért nem küz­dött, de bizonyára ő maga sem hiszi azt, hogy ezt a kedvezményt a kartel az ő vagy a gazdáki szép szemének bókolva, ön-kánt adta volna meg. Abban mag nincs igaza Saabó Józsefnek, hogy otak agy kartel van. Nekünk gazdáknak bizony, ha növényvédelemről esik szó, súlyos harookafy kall vívnunk nemcsak az Agróvzí, hanem a réz­gálickaxteM, az urániazöld, a mész és a kéd forgalombehorásával foglaJkoró kartallel. Az egyesület munkásságának az eredménye,! hogy kilónként nem 58 filléres áron adják a réz­gálioot, hanem 50 fiDérért. A kartel tevékeny­ségére jellemző, ami a télen történt, amikor a szegedi egyesület országos propagandát indított} a karbolineum helyett a mészkónlé használatáért. Abban a pillanatban, amik*» álláspontunk győze­delmeskedett, az padig február havában történt — a kén fogyasztás várható növekedésének remé­nyében —, egyik napról a másikra 31 pengő­ről 36 pengőre emelték fel a kén nagybani árát. Megint az egyesület volt az árszabályozó; biztosította Szegeden a kén kicsinybem árusításéi maximálisan 35 filléres alapon. Nem hiszem, hogy a szegedi kereskedőtársa­dalomnak komolyabb kifogása lenne az egyesülői működése ellen. Köztudomásu, hogy az utolsói 3 esztendő alatt a gyümölcs faápoló szerszámok, a permetezőgépek, Irarholineum, as arzén, a kén, a mész, a nikotin, káliszappam forgalma az egye­sület tevékenysége folytán lényegesen megnöw* kedett. Három évvel ezelőtt afig 5—6 gazdá­nak volt magasnyomású permetezőgépe. Ma aa egyesület 53 gépet bocsát tagjai rendelkezéséra és legalább 60—80 gép van magántulaj donokhai> használatban. Konkrét számokat is tudunk közöl­ni. 1932-ben kapart, tisztogatott és permeteaetí gyümölcsfát a szegedi határban alig lehetett lát­ni, 1932—33-ban az egyesület 10J000 fát per­melezelt meg, 1933—34-ben 40.000 fút, az idén pedig 120.000 fát és a magánosok permetezése az idén további 40.000 fát jelent. Tárgyiiagoi kereskedők az egyesület munkáját a legnagyobb elismerésben részesilik. Egyébként az egyesület minden szerszámot, minden védekezőanyagot — kivéve az állami ni­kotint — kizárólag szegedi kereskedőknél szerzi be, sőt a legtöbb esetben tagjait közvetlenül a kereskedőkkel szolgáltatja ki. Maga a kereskede­lem sem kívánná, ha név szierint sorolnók fel, hogy az egyesület kikkel van összeköttetésben,, elég ha annyit közlünk, hogy az egyesületi tevé­kenységbe nem kevesebb, mint 20 szegedi céget vonlunk be. Aki eziránt kételkedik, az egyesület­ben a névsorról ós az egyes cégeknél elért for­galomról bármikor legteljesebb részletességgel! kaphat felvilágosítást. Az egyesület bármikor kész az egyes kereskedői szakmákkal külön-külön tárgyalni és szabályoz­ni az esetleg szabályozásra szoruló kérdéseket, mindenkor azonban legfőbb kötelességének tart­ja a gazdaérdekek szolgálatát. Semmiesetre sem kívánatos egyik félre sem, hogy a kereskedők és a gazdák közé mestersé­gesen éket verjenek. A Szegedvideki Gyümölcs­termelők Egyesülete soha nem hangolta a gazda­társadalmat a szegedi kereskedelem ellen, a kar­telellenes hangulat a gazdáknál nem vonatkozott soha sem a kereskedőkre. Az egyesület a jövő­ben sem szeretné —> még a megengedett kere­teken belül sem — a kereskedelmet károsítani) gazdaérdiekből. Végül hálásan köszönjük Szabói József urnák a pomología és zöldség- és egyéb termelésről Szóló tanácsait, ne akarjon éket verni a gyümölcstermelő és a gazdasági egyesület közé sem. Mi nem avatkozunk be Le sem a gazda­érdekeltségeknek jól kiépített mis intézményei­nek hatáskörébe, csurgásról, dürgósről is többet tudunk, mint Szabó József.

Next

/
Thumbnails
Contents