Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-26 / 141. szám

& DÉLMAGYAR OR SZAG 1935 június 20. Df Horváth SZUI^fÓritim BblOZ^ Pcn95henflzethe,ő olcsó penzió ár. Hideg, meleg viz, központi ftttés Orvom! előírd* sxerlntl meleg tengeri fUrdöU é* orvosi felügy elet matti dlélált dlfmenlesen - Felvilágosítás : lift,kitűnő magyar konvha, központi fekvés közvetlen a tengerpartján Nemzeti HléeUnéézei, l*%p0Tyt£rol\ «karja akadályozni, hogy a jövőben Anglia a haditengerészeti megállapodáshoz hasonló egyezményt kössön Németországgal. A lap ar­róí is tud! Eden biztosította a franciákat, hogy ez a megegyezés csak kivételes volt, ejzt nem fogják töbpé megismételni. Laval szeretné, hogy ez az angol ígéret írásban lenne hírtokár ban. Székely Mózes revizionista, irredenta~fázftásl pere Kolozsvárott A hadbíróság félévi bOrtönre fféllé az iról Kolozsvár, június 25. A hadbíróság kedden tárgyalta T> ;i d a u Lórántnak, irói neveu Székely Mózesnek, a „Zátony" szerzőjé­nek bűnügyét. Székely Mózes bűnösségét határozottan ta­gadta és hangoztatta, hogy müveinek megírá­sánál kizárólag irodalmi szempontok vezérel­ték. „Zátony" rimti müvét egyébként a tria­noni szerződés megkötése előtt irta és az akkori hangulatot adta vissza. A bíróság ezután hozzáfogott a vádira' fel­olvasásához. .Ve ügyészség államellenes izga­tással, lázitással. irredentizmussal é* revizio­nista propagandával vádolj» Székelv Mózesi és art állilja Hogy a hivatalos Magyarország sny nyira értékelte Székelv Mózes müveinek pro­pagandisztikus erejét, hogy azokat több idegen nyelvre lefordíttatta. A vádirat felolvasása után Székely Mózes hangoztatta, hogy a terhére rótt bűncselekmé­nyek távol állottak tőle és ó müveiben az iró jogán csupán kritikát gyakorolt. Vajda Sándor volt miniszterelnök vall»« másában kijelentette, hogy irói hirálatát tár. gyilagosnak tartja, amit annál is inkább tekin­tetbe kell venni, hogy a vádlott mindet elvesz­tett, niég pedig ugy egyénileg és mint a ma­gyar nemzet tagja. Hangoztatta, hogy a to­rnán pártok sem riadnak vissza a kritikául és hasonló kritikát, mint aminő Székelv Mózes müveiben olvasható, bármely politikai gyűlé­sen elhangzanak. — Nekem — mondotta Vajda Sándor -=• Szé­kely könyvei pedagógia tekintetében sokat je­lentenek és ha tehetném, lefordítanám román­ra, hogy lássuk, miképen Ítélik meg mások a dolgokat. Én az irót nem büntetném meg. Mü­veiben tükröt tart elénk, amelyben megláthat­juk saját hibáinkat. , Hosszas tanácskozás után az elnök kihírdd te az Ítéletet. Székely Mózest bűnösnek mond­ták ki a terhére rótt bűncselekményekben és hathsvi börtönre Ítélték. Székely Mózes megnyugodott az Ítéletben, mi« az ügyész a büntetés swlvosbitésáért fel­lebbezett. Erdélyi magyar körökben általában meg­nyugvással fogadták az aránylag enyhe ítéle­tet, amelyet Vajda volt miniszterelnök vallo­másának tulajdonítanak. Rákóczi emléke a képviselőház keddi rövid ülésén Megválasztották a 33-as bizottság tagiait — Eckhardt válasznyilatko­zata a titkos választójogról (Budapesti tudósítónk telelő«jelentése.) Eck­hardt Tibor vasárnap éles twpadást intézett Gyu­lán Gömbös Gyula miniszterelnök ellen. Idézte a felsőházban elhangzott azt a kijelentést, hogy „az a miniszterelnök, aki ígéretét nem tartja meg, bukott ember". Gömbös Gyulát — mondotta Eck­hardt — bukott embernek tartom, ha cztdőszerint még be is jár a hivatalába." Eckhardt gyulai tá­madására illetékes helyen választ tettek közzé. Ebben arra történt hivatkozás, hogy a miniszter­elnök tnár a választás alatt Szegeden kijelentette, előbbrevalónak tartja a gazdasági reformokat, mint a választójogot és ha Eckhardt ekkor, vagyis a választások alatt elfogadta ett az álláspontot, most nincs jo&a -«- az illetékes hely véleménye seerint — utótag rekriniinálni. Ar. illetékes helynek erről a nyilatkozatéról líelthardt Tibor kedden a kővetkezőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Az illetékes nyilatkozatban foglalt idézet­9Ő1 1« meggyőződhet bárki arról, hogy Gömbös Gyuía a választójogi reformot választási pro­grambeszédeiben nem halasztotta el beláthntatlan Időre. Az idézett beszéd srövege azt foglalja ma­gában, hogy a miniszterelnök ur szerint a válasz­tójogi refornwiá! fonlosabh kérdések is vanjjak. K*t AB is jél tudom, de állítom, hogy »ürgő*ebb kérdés nincsen. Lényege« kölönbség van aközött, hogy mi a fontos és mi a sürgős. Az illetékes he­lyen például siirgőwk tartották most a választ, holott ez igazán nem fontos, fontos a választó­jogi reform megvalósítása, ezt vjseont illetékes helyen nem tártját sürgősnek Egyébként errGI a kérdésről igazán felesleges vitatkozni. Mielőtt ta­valy Gömbös Gyulával tárgyalásokba kezdtem, első helyre állítottam a választójogi reformot és Gömbös Gyulával éppen abban egyeztem meg, hogy még 1931-ben meg fogja a választójogi reformot valósítani. Amikor ezt — elismerem —, jórészt rajta kívül álíó okoknál fogva nem tudta teljesí­teni, éppen a választójogi reform azonnali meg­valósítása érdekében álltam ki a legmesszebhme­nően Gömbös politikája mellett. Minden válasz­tási beszédemben, Miskolcon, Debrecenben, első helyre állítottam ezt a követelésemet. Misko'con és Kecskeméten mandátumom átvételekor újból és újból hangoztattam a választójogi reform legsür­gősebb megvalósítására vonatkozó követelésemet. Felesleges dolog teliét olyan valamiről vitatkoz­ni, amit az egész ország ugy is tud. Az elfenkező­jét állítani csak rnbulisztikusan lehet. Egyébként politikai körökben nagy érdeklő­déssel tekintenek a polgári légügyi védelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása elé. Ugy tudják, hogy ugy a képviselőházban, mint a felsőházban a javaslat körül élénk felszólalásokra lehet szá­mítani. A képviselőház keddi üléséről jelentésünk a kö­vetkező: A képviselőház keddi ülését délután 4 órakor nvitotta meg Rztranví vszkv Sándor el­nök. Bejelentette, hogv Gömőr-K's-Hont vár­megye feliratot intézett a Házhoz a felsőház egyenjoffusitása érdekében. Farkas Elemér beterjesztette a polgári lég­védelemről szóló törvényjavaslat bizottsági je­lentését. A Ház ezután rétért a JI. P?kóc?i Ferenc ha­jrának 200rik évfordulója alkalmából kibo­csátandó 2 pengős érmék veréséről szóló javas­lat tárgyalására Zsindely Ferenc előadó ismertette a ja­vaslatot. Kun Béla hangoztatta, hogy a törvényjavas­lat a dicsőséges magyar múltnak a felelevení­tését foglalja magában, de nem elég az emlé­kezés, példát is kell venni a nagy fejedelem önzetlenségéről. Ezután arról beszelt, hogy mi­nél több kis egzisztenciát kell teremteni és a nagytőkének teljesíteni kell szociális köteles­ségét. Megemlékezett a tóts^gról és ruténségről s rámutatott arra, hogy Sídor képviselő nem fogadta el a cseh parlamentben a felhatalma­zási javaslatot, mert bizalmatlan a cseh kor­mány iránt, miután a tót népet cselekvő sza­badságában gátolja. Ezzel kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy Bákóczi kurucai között nagy számmal voltak tótok és rutének. A tótok min­dig kitartottak a magyar nemzeti eszme ápo­lása mellett és magyar állam eszméjéhez min­dig hűek voltak. Kijelentette, hogy ez nem akar csalogatás lenni, sem a csehek, sem a tó­tok, sem a rutének felé, Ezek történelmi igaz­ságok megállapításai. A tótok soha sem voltak az árulók között, sohasem voltak a magyar nemzeti ügynek elárulói, mindig ott álltak őrt a magyar nemzeti igazság és a magyar fegy­verek becsülete mellett. A tótok itt voltak Bá­kóczi kurucai és Kossuth honvédéi között. Ezek a testvéri kötelékek ma sem szakadtak el. Ami­kor hamvait hazahozták, a tótok fáklyákkal álltak őrt Bákóczi hamvai mellett. A Ház ezután a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta, majd a Ház a 33-as bizottságba megválasztotta a képviselőház 22 tagját. A megválasztottak a következők: Bud János. Csizmadia András, Eckhardt Ti­bor, gróf Eszterházy Móric, Gyömörey Sándor, Hegedűs Kálmán, Ivády Béla, Kenéz Béla, La­katos Gyula. Lányi Márton. Marton Béla, Ma­ver János, Mecsér András, Pesthy Pál, Petró Kálmán, Boményi SchnelLer Lajos, Bonkay Ferenc, Schandl Károly, Temesv£ry Imre, Ulain Ferenc, Wolf Károly és Zsindely Ferenc. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését hol­nap délután 4 órakor tartja és annak napirend-* jére a ma letárgyalt törvényjavaslat harmad­szori olvasását és a légvédelmi törvényjavaslat tárgyalását tűzi ki- A Ház ülése háromnegyed 15 órakor ért végei. Szerdán délelőtt hirdeti ki a tábla az ítéletet a Matuska-perben Maíuska a % ulolsó szó fogán Leóról beszélt Budapest, junius 25. Matuska bünperének tíb* lai tárgyalását kedden délelőtt folytatták. Matue. ka ma sokkal idegesebb, mint tegnap volt, bi­lincseit fekete kesztyűkkel takarta el. A pestvidéki törvényszék 32 rendbeli gyilkos­ság bűntettéért és 14 rendbeli gyilkosság büntet-« tének kísérletéért összbüntetésfil kőtéláUall halál­ra, múlt mellékbüntetésül 10 évi hivatajvesztésra Ítélte Matuskát. A délelőtt ae iratok ismertetésé-« vei telt el. A délutáni tárgyaláson eJhangaottaW a perbeszédek. A főügyész a törvény teljes szi­gorának alkalmazását kérte. Az utolsó szó jogán Matuska hosszabb beszédei mondott. — Kérem — mondta —> Schweinitzer tani-« csos ur is megmondta, hogy Leó... igen.),« igen ... a Leó ... a Leóval nekem kapcsolatomé van. A Leó az én árnyékom. A predesztináció a* én bitem, a Ijeó egész életemen átvonult. Élénken gesztikulálva folytatja egyre zagyviHbál v^ló beszédét, — Igen, esett az eső... össwiztam- H» ww» lett volna eső, pem áztam volna njflg. KQjőflben — fejezte be szavait hirtelen fordulattal — ,,. el­múlt Na polcon, a moflfoj kinok dicsőság«. ai fáraók hire... különben a fáraók nem multak el... Matuska ekjcor kimerülten lerogyott Msékéb«. Megtörölte izzadt homlok á, majd Káílay elnök enunciálta, hogy az ítélőtábla szerdán dél­előtt 11 órakor hirdet Ítéletet.

Next

/
Thumbnails
Contents