Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-25 / 140. szám

DELMAGYAROKSZA sas SZEbEO. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. cm. telelőn: Z3.33..Kladóhlvatol, kHlcsOnkSnyvlAr és legylroda: Aradi ucca S. Telefon: 13-Oe. - Nyomda: LOw Upól ucca ÍO. Telelőm 13-Oft. . lavlrall es leveleim: DélmagyaronzAa Szeged. Kedd, 1935 junius 25. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 140. ELÖEIZETES : Havonta helyben 3.ZU, vidéken es Budapesten 3.00, kUlfUldttn O 4Ü pengd. — Egyes szám Ara t&etkttz­nap 1«, vasár- és Ünnepnap Itt 1111. Hir­detések lelvételc tarifa szerint. Megle­Isnlk KétUl kivételével nnponln reggel. Aratás előtt Nyarat jelez a kalendárium, de jóformán csak a naptárból tudjuk, hogy — megjött a nyár. Az időjárás szeszélye leszoktatott airól, hogy az időjárás alakulásából tartsuk számon az évszakok alakulását, hiszen mostanában éltünk meg kemény telet a naptári tavaszban, hűvös őszt a nyárban. Most is a tavasz szol­gált nyári kánikulával és a nyár inkább kora tavaszi időjárással indult. Máskor ilyenkor már élesitették a kaszákat, itt-ott vágták az őszi árpát, mindenki készülődött a nagy be­takarításra. Ki beszél most még aratásról és ha emlegetik is az aratást, csak azt mond­ják róla, hogy az idén alig aratunk, az idén nem ad kenyeret az aratás sem a gaz­dáknak, sem a mimkásnak, sem a többi fog­lalkozási ágnak, amely szintén a nyarat szok­ta várni, hogy hozzájuthasson az évközben kiadott hitelekhez. A szegedi határ felében a jég aratott, a másik rész terméskilátásait is erősen meg­rongálta a kedvezőtlen időjárás. Nem lesz hangos a határ az aratók vig dalától, csak fogjuk hallani a cséplőgép bugását, amely a megnyugvást, az életet, a munka diadalát és becsületét hirdette. Szomorú a nyár, pedig ez a legvidámabb évszak még annak ellenére is, hogy a legne­hezebb munkát kívánja. De ezt a nehéz mun­kát mindenki jó kedvvel végezte, mert ez a munka adta a kenyeret, a nyugalmat a kö­vetkező nehéz évszakokra. Most sok helyen elmarad a nehéz nyári munka és elmarad a többi évszak kenyere. A nyár máskor a töb­bi évszak gondjától szabadított meg bennün­ket, az idén már a nyár elénkhozza az az­után jövő évszakok keserves gondjait,.. És ezeket a gondokat a nyáron kell eldön­teni, hogy mi lesz az ősszel, a télen, a tavasszal. A természet megtagadta a tradíciót és a törvényt: nem gondoskodik az ősztől újig való kenyérről. Az embereknek kell magukra vállalni most a természet köte­lességót és az embereknek kell keresniök a segítséget. Az embereknek kell munkát adniok, keresetet biztositaniok, az emberek­nek kell előteremteniök a mostoha természet helyett a jövő évet biztosító vetőmagot. Az emberek közül azonban csak keveseknek adatott meg a hatalom, hogy pótolják a ter­mészet mulasztását, tehát fokozott köteles­ségteljesítés vár ezekre a kevesekre, akik most a sorsunkat a kezükben tartják. A ha­tóságoktól, a kormánytól várjuk a segítséget, a természet helyett való intézkedést, a mun­kának, a kenyérnek a biztosítását. A napok gyorsan telnek, bennejárunk a nyárban és csak a nyár alkalmas a gyors se­gítésre, a pótlásra, az előrelátó gondolkodás­ra. Nem szabad eevetlen napot sem elveszte­getni. A segítségre várók minden készülődés | nyújtandó alkalmakat. Várva-várja minden­nélkül is készen vannak, hogy dolgozzanak, ! ki, milyen alkalmakat kapunk sorsunk irányi­megragadják a természeti hiányok pótlására tóitól. Itfen (árnyalásai Rómóban ünssollnivcl Elmarad! a hétfő déFuláni megbeszélés, meri „nem akarták a tár­gyalási elhamarkodottan folyjam*" — Kedden az abesszin-problémát vifaiiák meg Róma, junius 24. Eden lord a párisi tárgya­lások után Rómába utazott, ahová vasárnap este érkezett meg. A pálvaudvaron Suvich külügyi államtitkár fogadta. A fogadás meg­lehetősen hidegen folyt le és a pályaudvaron megjelent közönség megsem éljenezte az angol főpeesétőrt. Az első tanácskozás Mussoli­ni és Eden között hétfőn délelőtt volt a Pa­lazzo Veneziában. A megbeszélésről a következő közleményt adták ki: „Olaszország miniszterelnöke ma délelőtt a Palazzo Veneziában fogadta Eden angol mi­nisztert, akivel szívélyes megbeszélést folyta­tott. amely több, mint két óra hosszat tartolt. A megbeszélésen szóbakerüli a junius R-i an­gol—német haditengerészeti egyezmény, szó volt továbbá a légi ejr ezméivre iránvuló ter­vekről és a február 3-i londoni angol—francia megállapodás alkalmával felvetett kérdésekről. A tárgvalásokat előreláthatólag még holnap delelőtl is folytatják." Az Havas Iroda római tudósítója szerint Ró­mában nem nagyon híznak abban, hogv a megbeszélések eredményt hoznak. Edent hideg udvariassággal fogadták. Lehetséges, hogy az angol—német tengerészeti megegyezés végül is az olasz—francia kapcsolatok megszilárdulásá­hoz fog vezetni. Ami a keletafrikai kérdést il­leti, olasz részről utalnak arra, hogy eddig semmiféle közvetítő javaslat sem érkezett Ró­mába és Olaszország ncin is óhajtja egyes ha­talmak közbelépését. Mussolini és Eden között a délutánra kitű­zött tárgyalásokat kedd délután 5 órára halasz­tották. E halasztás következtében Eden való­színűleg csak szerdán utazhat el Rómából. Megbízható helyen szerzett értesülés szerint a hétfői megbeszélések során röviden érintet­ték a dunai egyezményt és a keleti Locarno kérdését.. Kedden délelőtt Suvich államtitkár folytat megbeszélést Edennel. délután 5 órakor pedig Mussolini folvtatja a megbeszéléseket. Valószí­nűnek tartják, hogy a holnapi megbeszélések főtárgya az abesszin probléma lesz. Olasz körök szerint Mussolini és Eden dél­utáni második megbeszélése azért maradt el, mert nem akarták a megbeszéléseket elhamar­kodottan folytatni, miután Eden meghosszab­bította római tartózkodását Deficit és zárszámadás &övid zárszámadási vita a képviselőházban — „Tiz millió penodv«! kevesebb jutott közmunkákra" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­visei'öház folyosóján hétfőn rendkívüli érdeklődés­sel tárgyalták a felsőháznak a legutóbbi napok­ban lefolyt üléseit, amikoris a felsőház állást fog­lalt a kormányzati rendszerrel szemben. Feltűnő volt, hogy nemcsak az ősi ellenzéki felsőházi ta­gok léptek fel a kormány politikájával szemben, hanem olyan konzervatív politikusok is. mint Berzeviczy Albert. Az alsóház folyosóján ez a körülmény élénken foglalkoztatta a képviselő­ket. A képviselőház kedden a Rákóczi Ferene em­lékére vert 2 pengős érmékről szóló törvényjavas­latot fogja tárgyalni, valószínű, hogy 27-é.n. vagy 28-án a Ház megkezdi nyári szünetét. A képviselőház hétfői üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház ülését délután 4 órakor nyi­totta meg K o r n i s s Civula alelnök. A Ház megkezdte az 1933—34. évi zárszámadás és a legfőbb állami számvevőszék jelentésének tár­gyalását. Temesvári Imre előadó ismertette a zárszámadást. Horváth Ferenc aggasztónak tartja a nagy deficitet, különösen az elmúlt évben, ha a beruházások kiadásait is számításba vesz­szük. A magasabb kategóriájú nvugdiiak rsök­kentésével a deficitet le lehet törni. Az állam­adósságok a lezárt költségvetési évben 1748 millió pengőt tettek ki, az állami vagyon pe­dig meghaladja a 4 milliárd pengőt. Ebben biztató jelt lát azirányban, hogy az állam hi­tele változatlanul fennáll. A zárszámadást nem fogadta el. Görgey István sajnálja, hogy a törvény­hozás nem szentel elég időt a zárszámadásod­nak. A kormány tekintetbe vette az ország né­pének teherhiróképességét; van ugyan defi­cit. de a jó termés sokat veszíthet. Adórefor­mot sürgetett. Meg kell valósítani az igazságos adózást. Magyar Pál aggasztónak tartja, hogy öt év óta nem vagyunk képesek sem tőke-, sem kamatfizetési kötelezettségünket teljesíteni. Kétségbe vonta azt az állítást, hogy a kormány tekintettel van az ország teherbiró képességé­re. Az alapoknál és az állami üzemeknél az el­lenőrzés erős megszigorítását kérte. Eszterházi Mórir gróf a zárszámadás bevételi oldalán kifogásolta, hogy n kimutatott 1fi milliós bevételi többletből rsak 20 millió pengő a valóságos pénztári eredmény. A cse­lekvő hátralékok az utóbbi időben nagv ösz­szegre emelkedtek. Kifogásolta az alapok költ­ségvetését. Kéthly Annn megállapította felszólalásá­ban, hogy tízmillióval kevesebb jutott köz­munkákra. A kormány nem váltotta he azt az igéretét, hogv lesz munkaalkalom. A jelentést nem fogadta el. Fabinvi Tihamér pénzügyminiszter vá­laszolt ezután a felszólalásokra. A szónokoV helyeslőleg emelték ki. hogy a kormánv ide-

Next

/
Thumbnails
Contents