Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-23 / 139. szám

6 DÉLMAGYAR ORSZÁG 1935 hinlus 23. Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság Megfojtotta a mostohaanyját, négy évi börtönre itélfék ugyanazon tárgyról. Egyéni meggyőződésein szerint Babits Mihály Dante-forditása az általam ismert összes Dante-forditások között legjobban közelíti meg az eredetit, ugy, hogy méltán büszkék lehetünk rója, mégis érezzük azt a láthatatlan fátyolt, amely a magyar fordításban Dante középkorától és misztikus vízióitól elválaszt bennünket. Goethe mondja valamelyik írásában, hogy a franciák, ha mondanak nekik valamit, rögtön lefordítják a saját nyelvükre és megváltoztatják az értelmé». Ebben a szellemes mondásban sok az igazság, de nemcsak akkor, ha a franciákra, hanem ha bármely más népre vonatkoztatjuk. Lefordítunk egy fogalmat, mint például a becsület és azt hisszük, hogy pontosan visszaadtuk az értelmét a magunk nyelvében, pedig az igazság az, hogy mást értünk l>ecsület alatt, mint az angolok, németek vagy franciák és bizonyos az is, hogy mást értettek l>ecsület alatt az ókorban és középkorban, mint a mi időnkben. A hitnek megvan az egyenértékűnek látszó kifejezése minden nyelvben és mégis menpyire más az északiak hite még ugyanazon vallás keretében is, mint a délieké. Valahol olvastam, hogy a biblia eredeti szövegében a tora kifejezés hetvenszer, vagy nyolcvanszor fordul elő. Ezt a kifejezést a septuaginta fordítás a törvény kifejezéssel adta vissza. A törvény szó azonban a sepluaglnta fordításban száznegyvenszer •«erepel. Nyilvánvaló ebből, hogy olyan kifejezéseket is törvénynek fordítottak, amelyek nz eredetiben mást jelenteltek. Már pedig kétségtelen, hogy ez a szöveg értelmének megváltoztatásával jár együtt. Ezért helyes az a megállapítás, hogy a civilizáció internacionális, a kultura pedig nacionális valami, ami a nép lelkéből folyik s mindig egy népnek a sajátja. Érintkezési pontok lehetnek és vannak is, egyes korszakoknak lehetnek egyező kulturális vonásaik, mégis legszorosabb értelemben az igazi kultura egy nép és egy nemzet teriileiére szorítkozik. Azt is mondja egy német meghatározás, Hogy a civilizáció mindazon törekvések, cselekvések és intézmények ősszesége, melyek az embert a természet erőinek nyomása alól szabadítják fel. A kuliura ellenben azon törekvések, cselekvések és intézmények őss-.zesége, melyek az emberi embertársainak nyomása alól szabadítják fel. Ebben n kettős meghatározásban is sok az igazság. Minél függetlenebb vagyok a külső erőktől, a civilizációnak annál nagyobb menvnyiségével rendelkezem és minél nagyobb a lelki szabadságom, ami a tudás, művészet és kifinomultság mértékétől függ, annál nagyobb a kultúráin. Az anyagilag és lelkileg egyaránt független embernek lehet a legnagyobb a civilizációja és a kullurája. Igaz, hogy ezt a kettős meghatározást Ríesz Frigyes professzor lmrátom egy kis eszmefuttatás során oda módosította, hogy a tétel első részenek elfogadása mellett kultúrának azok-v nak a törekvéseknek, cselekvéseknek és intézményeknek összeségét minősítette, amelyek felszabadítják az embert a civilizáció nyomása alól. A 'ényegben neki is igaza van, maghatározása pedig szaliríkus éle melleit olyan jó. hogy akár Bernhard Shaw is elmondhatta volna. (A Dé'magyorország munkatársától.) Ifj. Forrás János 25 éves biharmegyei gazdálkodó a mult év Ő6zén mostohaanyját kötéllel megfojtotta, a holttestet az ajtófélfára akasztotta, hogy azt a látszatot keltse, mintha a mostoha öngyilkosságot követett volna el. A gyilkosságnak családi perpatvarok vo'tak az előzményei. Ifj. Forrás János a gyilkosság előtt hóna [»okkal megnősült) és a feleségét szülei házába vitte. Mostohaanyja nem nézte jó szemmel a fiatalasszonyt, aki szorgalmas, dolgos nő volt, varrodát tartott fenn és keresett, mert a fiatalasszony nemj volt hajlandó neki pénzt adni. A mostoha ugyanis iszákos volt, minden pénzt dívott. Ifj. Forrásné hamarosan rájött erre és nem adott több pénzt anyósának, aki emialt üldözni kezdte. A házastársak közötti vis/onyl is megliontotta, a fiatalasszony egyizben el is hagyta az urát, de később kibéküllek ismét, A mostoha azonban ifj. Forrásnét állandóan piszkálta, több ízben azt mondotta, Hogy ilyen aszszonyt a szemétdombon is találhatott volna. AS fiu végül is megelégelte a dolgot és kijelentette, hogy feleségével együtt elköltözik a házból. A mostoha ekkor összeszedte a ruháit és egy kötéldarab bal együtt odadobta neki, »ezzel pedig kösd fel magadat« — mondotta. A fiu dühös lett. »Maga nekem szánta — válaszolta —, én pedig magának adom.« Ezzel a mostoha nyaka köré csavarta a kötelet és megfojtotta. A holttestet azulán felakasztotta az ajtófélfára. A gyilkos fiu a csendőrség előtt beismerte a tettét, de a törvényszék előtt tagadott, tat állította, hogy a mostoha tényleg öngyilkos lett A törvényszék erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek ós ezért 2 esztendei börtönre Ítélte. Aa ité'ötábla K'oiví'-s-tanácsa szombaton foglalkozott az üggyel és ifj. Forrás büntetését 4 esztendei börtönre emelte fel. Nem érzi a kánikulai h ha szobáját, irodáját, vagy műhelyét villamos őségét ventillátorral liiiti Minden nagyságban méltányos árért kapható: Kárász u. 7. Telefon 18—71 írencsénteplic gyógyfürdő két évsjázados rayltra tekinthet vipsz»: rheuma, köszvény, ísehiasz, neuralgiék és viwzérgyulladái utáni fájdalmak gyégyítá' >án4). Világszerte ismert gyógyeredméoyeit a századok során kialakult speciális gyógymódja ma(?ysráz«a. Információk a Fürdőigazgatóság utján. c Mzz olvasó rovata Az adóbehajtás Tekintetes Szerkesztőség! At>ban a reményben, hogy közérdekű ügyet tárok a tek. Szerkesztőség elé, olyan ügyre hivom fel a figyelmét, mely ügynek az anyagi része az adófizető polgárok zsebét érintvén, feltétlenül a nyilvánosságra kívánkozik A nyilvánosságra kívánkozik pedig azért, mert csak annak feltárása után válik érthetővé az adófizető polgárok előtt az a fokozott szorgalom, amelyet az államiadók behajtása körül az adóhivatal tisztviselői és alkalmazottjai kifejtettek és a jövől>en ki fognak fejteni^ De nyilvánosságra kívánkozik azért is, mert csak annak megismerésében tud magának fogalmat alkotni minden adófizető polgár arról, hogy az illetékes közegek közül ki és milyen tevékenységet fejtett ki az adóbehajtások körül, mert annak megismerése nélkül tovább is abban a tévhitben élhetnének sokan, hogy a behajtási eljárás túlzott szorgalmazása, kizárólag a végrehajtók és becsüsök akciója és igy kizárólag tovább is őreájuk hárítanák minden igaz, vagy vélt sérelem ódiumát. Hogy pedig ez elkerülhető lehessen, az adófizető polgárok tudomására kell hozni, hogy az 1927. évi «00—P. M. r. 160. szakasza lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha az évi előjrás 00 százalékát meghaladó összegű állami adót hajt be a városi adóhivatal, akkor a behajtott összeg 1 százalékát kapja jutalék cimén, ami azután az adóhivatali alkalmazottak között, a behajtás körűi kifejtett tevékenységűk arány;')han osztandó fel. Ebből, valamint a logika törvényeiből következtetve, mjnél fokozottabb, minél eredményesebb tevékenységet fejtett ki valaki, annál nagyobb összegű jutalékban részesül, vagy fordítva, minél nagyobb összegű jutalomban részesül vajaki, annál eredményesebbnek kelj tekinteni az illető behajtási tevékenységét. Már pedig ha a logika törvénye érvényesül és ez a következtetés helytálló, akkor nyivlánvalé, hogy az adófizető polgároknak a végrehajtók és becsüsök ellen megnyilvánuló ellenszenve nem helytálló, mert a logika törvényével ellenkeznék, ha a végrehajtó túlzott ténykedésének tudnák be azt, amiért mások kapják a jutáimat. Erről pedig felvilágosítani az adófizető polgárokat nemcsak joga, de kötelessége is, minden közérdeket szolgáló polgárnak. Tisztelettel: Adóalany^^^^^^ Házszámok Tekintetes Szerkesztőség! Több ízben közölték már, hogy Szegeden a házszámozás talán ! legelhanyagoltabb az országban. Napról-napra előfordul, hogy ugy a belváros területén, de különösen a külvárosokban a házszámtáblák vagy egyáltalában nincsenek, a meglévők pedig teljesen olvashatatlanok mert közönséges bádoglemezre ákom-bákom betűkkel van az uccanév irva, a számok pedig teljesen kivehetetlenek. Nem is csoda, ha a vidékiek nem ismerik magukat ki, mert rozsdás bádoglemezen a festés fél év alatt teljesen tönkre megy. De különös figyelemmel kell kisérni az uccakeresztezéseknél levő házakat, hogy azokon habár a város annakidején elhelyeztette az uccajelző táblákat, azonban a házrenoválás következtében nem helyezték vissza még a házszámot sem. A háztulajdonos azt mondja, ő tudja, hogy hol lakik, a végrehajtó meg úgyis megtalál ja... A házszámtábla: közérdek; ugy a közigazgaI tás, a közrendészet, a rendőrhatóság és az idegen, valamint postaforgalmi szempontjából is; a kérdés nagyon fontos, mert táblák hiányában még a saját lakásunk számát sem tudjuk a bejelentő hivatalba bejelenteni... Az uj telepeken de különösen Fodor-telepen jól megoldották a kérdést — egyforma zománc-házszámok vannak, amelyek hófehér alapon ol! vasható betűkkel vannak ellátva; de nem ' csak ezen a telepen van ez igy, hanem a R o thermer e - telepen is. A táblák tiszták és a szembetűnő számoknál fogva bárki könnyen eligazodhatik. A házszámokra van is egy rendelet, mely kimondja, hogy minden háztulajdonos köteles házát, portáját számmal megjelölni. Tisztelettel; Régi előfizeti.