Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-18 / 135. szám

A BÍLW&'ÍVARORSZAG 1935 funlus 18. Érdekes viták Makó hétfői közgyűlésén A piackérdés és a Hagyma ház (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Hétfőn tartotta Nikelszky polgármester elnöklésével •juniusi ülését Makó képviselőtestülete. H. Szabó Imrének a távlovngló-tura makói szereplésére vonatkozó interpellációjára kijelentette a polgármester, hogy a lovasok makói tartózkodása a városnak nem került pénzébe, mert az összes kiadások fedezetet nyertek abból az ősszegből, amit a vármegye szavazott meg erre a célra. A polgármesteri választ tudomásul vette az interpelláló képviselő, aki interpellációja indoklásában annak a nézetének adott kifejezést, hogy amig magyar testvéreink nyomorúságán nem tudunk segiteni, addig vagyonos külföldiek szórakozására közpénzből egy fillért sem fordíthatunk. Végül megjegyezte, hogy az urtovas-alkcióból horogkeresztes tüntetés lett Makón. ¿»rákig tartó vilit provokált Farkas Imrének a baromfitelepek működésének a korlátozására vonatkozó indítványa. Az indítványozó szerint a telepek működése a piac elsorvadásához vezet, de a város szem|>ontjából károsnak tartotta a telepek működését, mert Ilyen módon Igen tekintélyes helypénztől esik el a város, végül • gazdák szempontjából azz-al indokolta indítványát, hogy a nagyobb piac nagyobb konkurrenciát és igy jobb árakat is jelent. A gazdák nevében S. Bálint György a mai állapot fenntartása mellett beszélt. Domht Mihály a nagy piae megvalósítását már csak azért 1« lehetetlennek tartja, mert a makói piac szerencsétlenül épült, hogy arra a tanyai kocsik nem tudnak behajtani. Hasonló szellemben szólalt fel Kurusa András, Fried Ármin és LAwenbnrh r' • nedek, Kotroczó József S. Bálint támadását utasította vissza. A közgyűlés végül S. Bálint György indítványát, amely a kérdésben napirendretérést javasolt, dr. Fried Ármin kiegészítésével fogadta el. E k szerint a város egyelőre gondoskodik a piac megfelelő rendezéséről, tanulmányozza a kérdést és később veszi vizsgálat alá a bevásárlási telepek iparengedélyét Vita nflfcftl hozzájárult a képviselőtestület ab. hoz. hogy a na«y hűhóval, de ugy látszik kevés pénzzel megindult ószegedi ut épitési munk^t»»ba • váró« is belekapcsolódjék, ha mással nem. legalább igával. Meglepetésszerűen került a kőzgvülés elé • hagymaház ügye. A miniszter ugyanis kijelentette, hf>gv a makói kertészek pénzén és a város telkén felépült ház tulajdonjogát nem vállalja, ami más szóval azt jelenti, hogy a miniszter ebben a kérdésben a miileói városházat ellenzék álláspontjára helyezkedett. Az ügy sima elintézést nyert. A képviselőtestület vállalj» a tulajdonjogot, azzal a kikötéssel, hogy a házban elhelyezési találó három egyesület a város utasításainak megfelelő gondozásban tartozik részesíteni a házat A városi mázsa körül felmerült hibákat M. Szabó Imre Indítványa alapján vette a tárgyalás alá a képviselőtestület s elhatározta, hogy a marsa működése körül tapasztalt hibák kiküszöbölése érdekében bizottságot szervez. A délelőtti közgvülé* végül bosszú kenyérviténat zárult, amelyben H- Szabó Imre és Farkas Imre az Ínségesek mnlt évi kenyérellátásának » hibáit tették szóvá, különösen hibáztatták a hatos lisztből sütött é* emberi élvezetre alkalmatlan kenyereket. A fehérvári dülőwt kataszteri felvételével kapcsolatosan az utmenti gazdák pert indítottak a város ellen, amit meg is nyertek. A közgyűlés dr. Galambos Emil, KotroceA József és dr. K/i* Károly indítványára • pervesztes ügyet kivizsgá lás végett a jogügyi bizottság Hé utalta. Ernyőiavitás, ithuzás ás Átalakítást válla • aenunutl er-iyrtiíe»*uö,Pii*o»K llliHtKnflT«.™ ucca (Z. Ht«(»« munka "hátralékon hfinyvdéselkel feldolgoznak, mérleget, társas elszámolásokat elkészítenek és feltllvl zsgál nak, — könyvvizsgálat esetén mint ellen szakértők érdekelt legjobban védjük meg. HOFBAUER TESTVÉREK adó és könyvszakértők 3OTRPES1. IV. MÚZEUM KM 7. !•!: W—757. A félszázéues Sándor/aha „ Tatán maid a százéves jubileumra elérjük a vasútállomási.. (A Délmagyarország munkatársától.) Sándorfalvát őrgróf Pallavicini Sándor, a hitbizomány mostani tulajdonosának édesapja alapította 1879-ben, a községnek ma már .5800 lakója van. 56 esztendős a község, a legfiatalabbak egyike a vármegyei községek között. A községalapitó Pallavicini Sándornak szobra áll a főtéren, tavaly leplezték le nagy ünnepség között. Amerre jár az ember Sándorfalván: a községházán, iskolában és egyesülelekben, két falikép ötlik mindenütt a izemébe. Horthy Miklós kormányzó és őrgróf Pallavicini Sándor képe. A községháza falában díszes emléktáblát állított a lakosság 1929-ben, a község alapításának ötvenéves fordulóján. A márványtábla a Pallavicini Sándor emlékét hirdeti. 1879-ben, közvetlen azután, hogv a nagy árvíz elvonult, létesült Sándorfalva. Az őrgrófnak az volt a terve, ho^y Algyőről erről a nedves és akkoriban a Tisza által sürün veszélyeztetett helyTŐl, máshova telepítse a lakosságot. Sándorfalvára esett a választása és kihirdette a széles környéken, hogy aki letelepszik, ajándékba kapja a házhelyet. Jöttek is seregestől az uj telepesek, Algyéről is valósággal népvándorlás indult meg, Szeged határából is sokan mentek át Sándorfalvára. melynek egészséges a környéke. De más vidékről is jöttek lelepesek. letört egzisztenciák, tönkrement emberek, akik azt remélték, hogy uj helyen, uj életet kezdhetnek. Mindenki kapott ingyen házhelyet és az őrgróf még másféle anyaggal is segítette a telepeseket, hogy mihamarább felépíthessék a házaikel. Egy év sem lelt bele, már háromezer volt az uj település lakosainak száma,, pár hónap múlva azután négyezer, de egy évvel később ez a szám hírtelen visszaesett vagy másfélezerrel: az algyői bevándoroltak egyrészc viszszalopózkodott Algyére, nagyon megszokták m;jr a nagy víz mellett, odavágytak vissza. Jöttek azonban helyettük uj telepesek, uccasorok keletkeztek, imaház épült, voltak már vezetői is a lakosságnak: a község megkezdte élni önálló életét. Nevet is adtak az uj településnek, az alapitó Pallavicini Sándor után Sándorfalva lett a neve. A községnek most 5800 lakosa van, köztük sokan élnek az első telepesek közül. THrök József községi biró is az első telepesek közül való, aféle őstelepes. Vele beszélgettünk Sándorfalva félszázados múltjáról. — Bizony gyorsan eltelt cz az ötven és egynehány esztendő, — mondja Török biró. Pallavicini Sándor őrgrófnak volt az elhatározása. hogy megalapítja ezt a községet, a házhelyeket azonban az akkori jószágigazgatója jelölte ki, ő tárgyalt a telepesekkel. Ajándékba adták a házhelyeket, csak éppen a mérnöki költségeket kellett megfizetni, de az sem volt sok. legfeljebb egy pengőforint. Tiz év sem tellett bele, a község egész területén volt már ház. sőt a felvégen egy-egy „funtuson" már két házat is kezdtek épiteni. Itt élünk a hatalmas uradalom tövében és mivel Sándor őrgróf kedveltjei voltunk, a lakosság megtalálta a kenyérkeresetét az uradalomnál. Most is így van ez. a földművesek, napszámosok igencsak az uradalomból élnek, annak dolgozik télen és nyáron. — Élnek-e még sokan az őstclcpülők közül? — Élünk egy páran, de nem sokan, ötven esztendő alatt kicserélődtek az emberek Sándorfalván. Ha jól számítom azért, az őslakókból talán még párszázán élnek, el tudnám sorolni valamennyit névszerint js, olyan jól ftsz«zeszoktunk. 56 esztendő alatt a lakosság száma éppenhogv megduplázódott, talán már nem is leszünk sokkal többen, ahol lehetett, lakóház épült. Már munkástelepités is van. kölcsönből építkeztek. Sándorfalvának talán csak egy hiányzik: a vasútállomás: ha vasútállomása volna, gyorsabban fejlődnék. Talán majd a százves jubileumra ezt is elérheti... A Pallavicini uradalomban ugylátszik hagyomány a községtelepités. Nem Sándorfalva az egyedüli község, amelyet ujabban telepitettek. Az uradalom területén van a Baksiszőlőtelep, amelyet szintén nemrégiben telepitettek és alig pár éves telepítésű a Máriafalva is. Knrmányzósértés a nyilaskeresztesek párthelyiségében (A Délmagyarország munkatársától.) Kormányzósértés miatt került hétfőn a szegedi törvényszék Vadai-tanácsa elé Lipták Mihály 19 éves mazőhegyesi fiatalember. Lipták január 23-án több társával együtt az ottani nyilaskeresztes párt helyiségben tartózkodott. A falon ott fügött a kormányzó arcképe és Lipták ezzel kapcsolatban sértő kifejezéseket tett. Többek között csodálkozott azon, hogy a kormányzó fényképét hogyan tarthatják ott. A 19 éves vádlott a hétfői tárgyaláson elmondotta, hogy szobafestősegéd a foglalkozása, gyakran szokott a barátaival együtt • nyilaskeresztes párthelyiiégben megjelenni— Hogyan tehetett ilyen megjegyzést a kormányzóra, aki a külföld előtt is oly nagy megbecsülésnek örvend és aki a nemzet atyja? — kérdezte a főtárgyalási elnök. Azt felelte a vádlott, hogy hallott beszélni arról, hogy a kormányzó a háború alatt agyonlövette az engedetlen katonákat, azért használt« vele szemben a kifejezést. — Art 9 katonai tőrvényszék tette és nem ő, — válaszolta az elnök. A vádlott ezután kijelentette, hogy meggondolatlan kijelentését megbánta és mélyen sajnálj®, bűnösnek érzi magát; kérte, hogy a bíróság méltányos büntetést szabjon ki. A bíróság T.ipták Mihályt nyolcnapi fogházra Ítélte. /S.x olvasó rovata Mt van az OTI-épftkezéssel ? Igen tisztelt Szerkesztőség! Körmendy Mátyásnak. az OTI székház építkezését sürgető elkeseredett hangú cikkére minden érdekeltnek fel kell figyelnie és ha komoly szándéka ez ügyben az illetékeseknél közbenjárni, ugy tehetségünkhöz képest igyekszünk segítségére lenni. Miután ő nem tudja elképzelni, hogy az | ügy hol rekedt meg, egyelőre e tekintetben i nyújtok némi útbaigazítást. ; Az OTI választmányának legutóbbi ülésén | Vörös József választmányi tag — ipartestületi I alelnök — sürgetésére az elnök felvilágositoti ta. hogy az iratok az OTI hatásköréből kikerültek, mert az elnökség azokat jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez terjesztette fel. Magánúton azonban ugy hallottam, hogy ezei ket a belügyminisztérium — nem tárgyi okok\ ból —, időközben némi változtatásra visszajuttatta a feladónak és csak a sokat hangoztatott 1 jeligét, liogy: „Protekció megszűnt" felejtették le róla ... Nem kételkedem az elnök ur azon tapasztalatában, hogv a „szegedi kerületi pénztár székházának felépítése az OTI vezetőségének sohasem volt szívügye", magunk is eleget forszíroztuk hatáskörünkben —, de most még sem ott kell a késedelem okát keresni, hanem a belügyminisztériumban. Igen ió ötletnek találom, hogy országgyűlési képviselőinket is közbelépésre kérik fel; ők felvílgositáfért elsőforhen Sztranyavszkv elnök úrhoz fordulhalnának, ki bizonyára többet tud ez ügyben. Esetleg a tervezők. — kik között szegedi is van —, látnak valamit a homálvban. örülnénk, ha egvelőre némi bevilágitással előbbre vinném e közérdekű kérdést és vagyok teljes tisztelettel H. I.. macán tisztviselő.