Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-16 / 134. szám

DÉLMAGYAR ORSZÁG T935 iunlui Ifi. oy«nyörü Vásznak ÉS sifonok - Fehfrnemiiek készen és rendelésre - Férfi divatkalapok im^rl naev választékban, legolcsóbban PoIIák Testvérek' né 1, Csokonics ucea. részéért) könyveket vásároltam a zsíbpiacon — igy gyarapodott a könyvtárain egész évfolyam \ick Carleix'kkel, meg a (¡röf Monté Crislo né­hány kötetével, — (a villamospénz máák része l>ólu/>oiinák és forinthuszns pisztoly formájában teljesitette vélt hivatását) — hanem az elköve­tett komoly, valóságos bűnről, az első könyv­lupásomról. * Ta'án harmadikos koromban történt, ugy tan­év \c^e felé, amikor az iskolai erkölcsök ment­helet'eiiül meglazulnak és a tarátok vakáció-vágya is lépten-nyomon kiütközik. Valamelyik tanárom fölküldőlt a má-ötlik emeletre valamiért. A fo­lyosón hatalmas szekrény állott. ajtaja félig nyit­va és a keskeny résen keresztül — persze, be­ktikius' á lam — láttam, hogy a szekrényben köny­vek vannak. Sok könyv, egész könyvsorok. Mind­egyiken fehér cédula, a cédulán tintával irt szám. l'iroskölésüek, kék kötésüek, barnák, sárgák, aranybetűs fölirásuak. Reszketni kezdtem és tudtam, hogy most mind­járt lopni fogok. Reszkető kézzel nyitottam ki jobban a szekrény a ¡tót, szemem mohón ölelte át az egész könyv regi mentet és megakadt egy l»i>, piroskőlésü vaskói könyvön. Nagyon izgatott voltam, de a könyv cims kiinoshataliánul bele­égeti a tiidaloiuba: Taine II. .1.: 1 lüveszet Böl­cseleti Előadások. Még a könyv könyvári számára is emlékszem: 348. A kis kötetei a zseliembe dugtam, ott szoron­gattam az órák végéig, ha felelni szólított vala­melyik tanár, biztosan beszekundáztam végtelen izgalnKuniban. Aztán hazavittem a krönyvet, be­dugtam a könyvtáramba és csak napok, vagv hetek multán mertem előszedni, |>cxlig solia. sem­mi ugy nem izgatott, mint ennek az e!ső lopott könyvnek a tartalma. Szent csudák lehetnek ben­ne: müvészctböleseleti előadások. Nagyszerű dol­gok. Milyen jó lesz, ha elolvasom azokat az elő­adásokat. Művészetről, l)ölcselelröl, pláne müvé­szettólcseletröl nagyon kevés fogalmam lehetett abban az időben. A szerző nevét, Taine II. A. urét sohasem hallottam előbb. Csak később tud­tam neg, hogy a II llioj <1 it'>t. az \dolfot jelent. A 11 ipfiolitol még akceptáltam, de az Adolftól idegenkedtem és azóta Ls, ha Taini>r3I hallok, a new mindig ugy visszhangzik a fü­lemlien: TENHÁA. A/.tán mégis előszedtem a könyvel, igyekeztem eltávolítani róla a könyv tár jelleg nyomait, a gim­ná'.iuni tanári könyvláráiuik a körpecsétjól. Nem fogta a gumi, pedig tinlaradirral is kisérleleztem. \ papir elvékonyodott a sok dörzsöléstől, végül kiszakadt. Erre ollóval kivágtam az áruló része­ket. Szóval birtokomlm vettem, tulajdonommá tet­tem, még a nevemel is beleírtam igen sok he­lyen. Izgalmas munka volt ez az átalakítás, so­káig, na|K>kig tartott, de megérte. Most már ugy kezdhettem a könyv olvasásához, mintha csak a sajátomat olvasnám. Hogy mennyit olvastam be­lőle. azt nem tudom. Nem hiszem, hogy. tizen­három éves fejjel végigvcrgödlein volna mind a négy egybekötött előadáson, de az előadások cí­mére emlékszem. »Az eszmény a művészetben, volt az első előadás címe. Gyönyörű, sokat Ígérő, titokzatos cim. A másodiké: »A németalföldi mű­vészet bölcselete.« Az a gyanúm, hogy itt már abbahagytam az olvasást, inert a dinnek is olvan gimnázium-szaga volt. \ negyedik előadás cime »Ai olasz művészei bölcselete« volt. Máig semmi­esetre sem jutottam el. Azóta eltávolodtunk mindenképen TENHAA-tó és bizony, lievalloiii, az akkor elmulasztottak;! I máig sem )>ólollaiu. Pedig a könyv most is meg van, ta'án egyetlen darabja hajdani első könw­láramnak, rendületlenül viseli magán lopott jel­legének áruló nyomait. l)e — talán é.p|>en ezért - nagyon szeretem. Nem válnék meg tőle semmi pénzért sem. Ha valamikor nagyon boldog le­szek. vagy nagyon tóldogtalan, el fogom ol­vasni. Ezzel tartozom TENHAA-nak. Ha már elloptam szegényt. A maiik lonott kunwem a — Zarathuslra. Ez is szabályszerű jogtalan el tulaj doni Lás utján ju­tott hozzám. Negyedikes lehettem. Költözködtünk. Lij la ká.-tii ukból a régi lakó még csak részijén hurcolkodott el. A bútorokat elszállították ugyan, de sok apróság ott volt még az előszobában, ami­kor mi megérkeztünk az uj honfoglalásra. Edé­nyekkel, ruhafélékkel telt kosarak álltak nagy összevisszaságban ós egy hatalmas ruháskosár, tele kötött és kötetlen könyvekkel. Ebből a kosár­tól loptamr ki Nietzsche munkáját, hogy miért éppen azt, nem tudnám megmondani. Sem a szerző nevét, sem a könyvének címét nern ismer­tem. De talán ez a furcsa hangzású ^ cim fogolt meg. Ezen a könyvön nem volt korrigálni való, nem volt benne sem név, sem szám, sem pecsét. De azért najiokig dugdostam ezt is és csak jó­val később mertem belekezdeni az olvasásába. Először az előszót olvastam el, azt hiszem, Fényes Samunak, a fordítónak az előszavát. Olyasfélét olvastam belőle, hogy nagyon érdekes könyv az a Zarathustra, mert aki poézist keres benne, az filozófiát talál, aki filozófia után kereskedik, annak poézisl nyújt. < Sohasem tudtam eldönteni, hogy mit keresek Nietzschében, poézist-e, vagy filozófiát és azt hi­szem, ez az oka annak, hogy a Zarathustrát, szé­gyellem, de bevallom, ha már vállaltam az el­tol vaj lá sál is, máig sem olvastam végig. Ott tar­tok valahol a harmadik harmadában. Szerény könyvtáramnak ez a könyv is egyik féltve őrzött kincse. A kötetlen könyv címlapja légen lehámlott, elveszett, hetedikes koromban' magam rajzoltam hozzá uj boritóla|X)t. Most is ezt a tőlem kapott, általam szabott gúnyát viseli. Loptam ón azóta is könyvet, mintafiogyan lop­tak tőlem is, de ezek a lopások színtelenek, jelen­téktelenek annak a kél első könyvlopásaak jelen­tőséghez képest. Magyar László. Nem érzi a kánikulai ő s é g e t ha szobáját, irodáját.' vagy műhelyéi villamos veníilláíorral hűti Minden nagyságban méltányos árért kapható : DEUTSCH ALBERT & MAGYAR KINCS! MELYNEK SEHOLPÁRJANINCS! a budapesti 9 thermál fürdő, 60 rádiumos gyógyforrás (23 74 C fokig) és 200 glaubersós forrás. Fáradt? Beteg? Kimerült? Gyógyulni akar? Üdülni vágyik? Ne vigye pénzét költséges külföldi fürdőkbe! Vária Ont a Duna Királynőié, a föld­kerekség legszebb, legolcsóbb helye: Budapest-fürdőváros! Fürdőidény egész éven átl Olcsó pausál árak! Részletes felvilágosítást ad levélben, vagy szóbelileg díjtalanul a Gyógyhelyi Bízottság Budapest, V. Vigadó tér 3. Tel- 812 80.

Next

/
Thumbnails
Contents