Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-16 / 134. szám

s DÉLMAGYARORSZÁG funlu* TO. WHendo mmsm - Diuat sporilngeh cs öiiei - EsfiernuöH - mm a fivni A falu tragédiája — Második közlemény. — Néztünk meg közelebbről egy falusi lakást. A nyomor és vad test vére, a tudatlanság sir le falairól. Nedv*», puszta földre állított vályogfalak. A vályogba kevert szenes anyagok bomlásnak indulva, a bűzös levegő valóságos gáztámadást inJit a benne lakók kifáradt tüdeje ellen. Az 1907-ea törvény előirja, hogy a cselédnek egy szoba és kamra kii lön és közös konyha jár l)e a törvény törvény maradt. Még ma h tíz-tizenkét tagból állá családok laknak egy szobábm. Nemek és gyermekek nincsenek elkülönítve. Hogy ez az állapot milyen erkölcsi veszéllyel jár, arról talán ne is beszéljünk. A szoba lélen megtelik az emberi ki párolgás fojtó gőzével, ételszaggal, pipafüsttel, amely nyomasztó köddé sűrűsödik. Ez a lakás nem védelem — ez veszély! Itt a halál előszobázik. Fűtőanyag nincs és igy a szellőztetéssel takarékoskodni kell. A sok ember melegiti a szoba le velőjét. Ez a legdrágább fűtőanyag s a baktériumokkal telt meleget nem lehet egy kis tiszta levegőért a nyitott ablakon kiengedni. A tahi táplálkozása egészségtelen. Abból esznek, ami otthon megterem. Amiért pénzt koll adni, arról a falu né|<óiiek le kell mondani. Főtápláléka a kenyér, a burgonya, a szalonna, húst alig esznek, kicsi a tej fogyasztás is. Az éielekből hiányzik a vitamin és a fizikai munkás ereiét F«m tartó kalória. A: ivóvíz egészségtelen. 3356 községből csak körülbelü 500-nak van ártézi vagy mélyfúrású kútja. A többi községei aknás kut, patak, vagy folyó látja el vízzel. A falusi kirt ásott gödör, liővel, deszkával, vagy legjobb esetben betongyűrűvel bélelve. A kut mellett az itató, sokszor kacsafürdő. A felesleges viz visszafolyik a kútba. Az állati termékek az amugv is rossz vizet megfertőzik s a fertőző betegségek rendeket vágnak a falu lakosságában. Az alacsony müveltség szomorú győzelmet arat még ott is, ahol a védőnő és az orvos szembeszáll a primitív falusi élet támadásaival. Az orvoshoz későn járnak. A beteg elkülönítéséről hallani sem akarnak. Az orvos és védőnő harcba száll a faluért, de sokszor szembe találja magát a bábákkal is. Hiába nyitnak magyar anyák nagy fájdalmak kapuin át uj virágot az életnek, tudatlanságuk] miatt a csecsemők 20 %-a már az élet első napjaiban elpusztul s a tudatlanság, nemtörődömség és szegénység gyereksírok soraival ülteti be a temetőt. Miből lesz a fa gyümölcse, ha már a virágban rakja le csiráit a pusztulás? Figyeljük a számokat, ékesen beszélnek. Egy járás iskola-egcszsrgügyi adatai a kővetkező szomorú képet mutálják: gyengén táplált gyermek 33 «<0 hiányosan tiszta 360/0 haj tetves 14% tuberkulózisra pozitív reagált 300/0 tuberkulotikus hajlamú további 100/0 fogszuvasodásban szenved 450/0 és hogy tel jes legyen a kép, a gyermekek több, mint 5o«/o-áiiak hőmérséklete 37 C fok felett volt. így néz ki a falusi iskola számokban. Ebből alakuljon ki a jövő generáció. A falu társadalmi alakulása sem vigasztaló. Egy közös vonás jellemzi lakosságát: a földéhség! Ebben az egy szóban összpontosulnak vágyai De osztályalkotó erő még ebből sem tudott kiváltódni. Az osztályöntudat, mely a szervezettség nyomán támad, teljesen hiányzik. Se érdekvédelmi. se jellemformáló egyesületi élete a falunak nincsen. A középosztályt a parasztság régi gyanakvással nézi, a történelmi osztály előtt meghajlik, — látszólag alázatosan, — de sohasem őszintén. A lövészárkok demokráciája sok mesterséges választófalat döntött le, de a pergőlüzek egysége sem tudta kiterjeszteni jótékony hatását a polgári életben való együttműködés területére. Nem kivételek a parasztságból kinőtt középosztálybeliek. Tehetségesek és kiváló alkotó elemeivé válnak a köznek. A primitívebbek azonban veszedelmes ellenségévé válnak származási rétegüknek. Tág lelkiismeret árán törnek felfelé, lehazudják származásuk természetes köte'ékeit és tradiciónálisabbak akarnak lenni a régieknél. Egy vágyuk elfeledtetni származásokat, természetes küldetésüket és alibit igazolni a középoszáty felé. A kaszinói erkölcs ós kaszinói ur-fogalom válik legóhajtottabb életformájukká, lefeíé gőgösek, felfelé alázatosak, elfelejtik származásukat, be]ee&* nek a cim- és rangkórság kegyetlen vágyakozásába, árulójává válnak fajtájuknak és a minden-« kori po'itika korteseivé süllyednek. Az alacsony szamárra bárki fel tud ülni, ő » felül , beszamaraz oda, ahol a kortézia eszközéül megfelelőnek tartják. Akinek a kocsijára ül, annak nótáját énekli, a lényeg nála az, hogy ur, bár nagyon jól hídja és érzi, hogy senki sem tartja annak. Ezekről sokat lehetne még beszélni. Schiffer Miklós. E P HLE T f A I ASZTALOS-ARII I PADLODESZKA | KEMENYFA-DESZKfl és PALLÓ ENYVEZETT EEIiEZ AKRCOSZLOP, LÉC. KRRO BACH I Telefon, tt - 26 Szent István lér 12. és Párisi kBruí 35. (volt Som lő telenl Az OTI-nek akarják eladni a dorozsmai gyógyfürdői Részvénytársasági tervek a fürdővel (A Délmagynrország munkatársától.) Dorozsmának egyik ismert nevezetessége a sziksós fürdő, amely gyógyitó hatásáról messze földön hires. Szegedről is sokan látogatták a dorozsmai fürdőt, utóbb azonban megcsappant az érdeklődós. Hogy mi ennek az oka? — senki sem tudja. Most egy budapesti váüalat szeretné bórbevenni a fürdőt és erről folynak a tárgyalások. A fürdő bérlete raak három esztendő múlva jár le, de a részvénytársaság máris bérbevenné a fürdőt ós kárpótolná a mostani bérlőt. Nagyszabású tervei vannak a részvénytársaságnak a fürdővel, hogy azután mi valósulhat meg a tervekből, azt megmutatja a közeljövő. A község legszívesebben eladná a sziksós fürdőt. Felmerült ujabban az a terv, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézetnek kellene ajánlatot tenni, vegye meg a fürdőt és létesítsen ott üdülőtelepet. Szegedről és a környékéről könnyűszerrel meg lehet kőzeliteni a dorozsmai fürdőt, amelynek gyógyhatását tekinlélyes szakértők is elismerik. Az OTI részére kifizetődő volna, ha megvásárolná a fürdőt és saját rezsijében tartaná fenn a reumás betegek számára. Ugy értesülünk, hogy azok, akik bérbe akarják venni a fürdőt, szintén számolnak azzal, hogy az OTI-vel együttműködjenek. Allitólag az a terv, hogy az ízlésesen átalakított fürdőt az OTI által beutalt! betegek rendelkezésére bocsájtják. Az OTI jól fel tudná használni a fürdővállalkozást. A dorozsmaiak most erőteljesebb akciót akarnak indítani a terv megvalósítása érdek ében és a képviselőjükön: Szeder Jánoson kívül fel akarják kérni vitéz dr. Shmy Kálmánt, dr. Rassay Károlyt és dr. Hunyadi-Vas Gergelyt, Szeged országgyűlési képviselőit is, hogy támogassák ezt a Sze,íredet ia közelről érdeklő tervet. 1 ¥]k 11/^ 1 •• 1 fr legtobban vAtarolhat UJN10 konyvecskere f^SSL Testvéreknél Ne dobja hl pénzét az utcára! Használja fel a OÍLMBGYARORSZÍG vásárlási bélyegeit az alábbi cégeknél: Férfi kalaP — 11 rí divat Szarvas J. József, Kállay Albert ucca. Férfi ruha BIHU Andor. Tisza Lajos körút (Püspökbazár) Blnu Tgnátz. Kelemen ucca 5 ördfin Ferene. Széchenyi tér 16. GépfavitAs Frisehmann Gábor, Kálvária u. 2b Oít^fUrd« (5 IO0/0) Wagner-türdő, Erzsébet-rakpart 2. Gőzmosoda Hattyn Gőzmosóda. Horváth M. u. 7. GyUmtitct (3<7m Rókusi Gyümölcs és ÉleImi?7»rcsarnok. Kossuth Lajos sugárut 30 (Kenyér és sütemény kivételével.) Hollltott bútor Róth Hajlított Fabutorgyár, Márs tér 13 (A viszonteladók kivételével) * Hangszer Steiner Tibor. Kelemen u 7. Megtakarítja az HHIgyfodrátz Itj. Gottsehnll János, Kölcsey u 1 Illatszertár Gáspár Illatszertár. Széchenyi tér 7. Traubermann Ernő, Széchenyi tér 15. (Márkás cikkek kivé telével.) Irodaberendezés Wirth én Rengey. Széchenyi tér 5. (író és sokszorosítógépek és az Aba-léc kivételével.) Kárpitos vitéz Dóczi Imre. Kállay Albert u 1 Fischer Ferenc, Feketesa« u. 15. Kelmetestés-vegyllszlltá* Máthé György, Tisza L. kőrút 39 és Báró Jósika ucca 22 Kerékpár é» varrógép Wnlf Péter gépáruház Híd u. 1 K épkerete z és Fréímann Miksa, Kárász ucca 10 Kézimunka Fischer „Kézimunkaház''. KŐlcsey-ucca 10. Muskátli Kézimnnkabolt, Kárász ucca 3. előfizetési dijat.