Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-02 / 123. szám

T935 iunius 2. DÉLMAGYARORSZAG 3 TISZTÁBAN VAN ÖN— azzal, hogy fehéreipőmodclleink vezetnek Tekintse meg kirakatainkaí. Hagy választék bocskor és szanáálcipökben. ti ízléses szegedi pipucskölönlecjesséqek. — ARC tagja HA-HA cipőáruház S A vasárnapi szegedi idegenforgalom M osztrákon az ipari vásáron Két halálos itélel Salzburgban Salzburg, punkra i. A salzburgi esküdtszék) Poschacher Antalt és Spie'mann Pétert kötéláltsili halálra Ítélte. Az elitéltek, akik tagjai voltak a nemzeti szocialista pártnak, Rerlinbőt fegyvereket és robbanóanyagokat csempésztek Pingau helységbe. Utazási kedvezmények a sinautóbuszon (A Délmagyarország munkatársától.) A Máv. szombaton rendeletet adott ki, amely szerint a Budapest és Szeged között közlekedő sinautóbusaon lehetővé tette az utazást azok számára, akiknek különféle igazolványok és bérletjegyek vannak birtokukban. A rendelet szerint fé'árn jeggyel utazhatnak a sinautóbuszon a közszolgálati alkalmazottak, érvényesek a körutazási jegyek, az éves féljegybérlelek, a vasutasok igazolványai; az éves, féléves, negyedéves és havi törlesztései bérletjegyek, a kedvezményes bérletjegyek, a képviselői jegyek, a hivatalos vasúti jegyek és a kereskedelmi minisztérium igazolványai. Az utazáshoz kiilón még 1 pengő 50 filléres, illetve 1 pengős pótjegyet kell váltani. A rendelet junius 3-án lép életbe. (A Délmagyarország munkatársától.) A pénteken Szegedre érkezett osztrákok szombaton délelőtt testületileg megnézték az ipari vásárt. A vásár kapujában a vezetőség fogadta a látogatókat, akikhez dr. Landesberg Jenő inté/.ett meleghangú beszédet. Az üdvözlésre Raáb államtanácsos válaszolt. Közölte, hogy Stockinger osztrák kereskedelemügyi minisztert képviseli a vás-íron, Ausztria kereskedelemügyi minisztere me'eg üdvözletét küldi Szeged kézmíii|>arosságának. Az osztiák vendégek közel két órát töltöttek a vásár területén és nagyobb értékű kézműipari árut vásároltak. Különösen a népművészeti tárgyak, kézimunkák, iparművészeti dolgok érdekelték őket és sokáig gyönyörködtek a székely háziipari kiállítás remekeiben is. A vásár annyira megnyerte tetszésüket, hogy délután folyamán ismét visszatértek, sok papucsot és más tárgyakat vásároltak. osztrákok vasárnap estig maradnak Szegeden. Vasárnap este 5 óra 50 perckor utaznak vissza Bécsbe. Az állomás perronján a vásár vezetősége ünnepélyes búcsúztatást rendez. Farkas Jóska szegedi cigányprímás zenekarával 5 óra 15 perctől a vonat indulásáig magyar nótákat, játszik. Vasárnap ismét többezer idegen érkezik a vásár látogatására. A filléres vonatokon kivül 700 főnyi dalárdista csojiort, valamint közel ezer főnyi vasutascsoport érkezik Szegedre. A vasutasok délelőtt 10 óra 42 perckor érkeznek különvonattal. Az állomáson ünnepélyesen fogadják őket A vásár hétfőn este 7 órakor zárul. A Katolikus Népszövetség dszközgy ülése délután 4 órakor kezdődik a városháza közgyűlés termében. A díszközgyűlésen az egyházmegye vezetői, élén Glattfelder püspökkel, teljes számban megjelennek. Vidéki küldöttségek is nagyszámban bejelentették részvételüket a gyűlésre, Elekről Reibel Miháy esperes-plébános vezetésével több mint kétszázan érkeznek a díszközgyűlésre. Szegeden is nagy érdeklődés nyilvánul meg a gyűlési irá-it, melyet erre való le'.inlettel a Széchenyi-téren hangszórók is közvetíteni fognak. Vasárnap délelőtt az alsóvárosi és a« újszeged! kultúrházban tart nagygyűlést a Katolikus Népszövetség az ottani szervezetek végleges kiépítési érdekében. Az alsóvárosi nagygyűlésen Krnszt Sándor, az ujszegedi nagygyűlésen Lendvai István mond beszédet. A délutáni diszközgyüléero Ernszt Sándor, Czettler Jenő, ötvös Lajos és l^endvai Ishán Ítészéi. A Mléres vonatok A vasárnapi budajiesti filléres vonat 9 óra 33 perckor érkezik Szeged-állomásra, visszaindul 2a óra 41 perckor. Vasárnap még egy vonal érkezik Szegedre BuBelvárosi ii»zi Vasárnap, hétfő R francia rendőrséf éílliMi Szenzációs bűnügyi riport. Imtai z?riyn* Széchenyi Miozl v^wphét« Tűzmadár ZILAHY LAJOS világhírű darabja. RICMARDÓ CORTEZ, LIONEL ATVIL. zett, az mind a szemébe futhatott. Ezt azokban még mindig nem nyitotta ki. * Altatni nem lehetett, a korára való tekintettel. Helyileg érzéstelenítettél«, öt-hat ponton. Figyelmesen hajoltak földje az orvosok az éles villanyfényben. A kés nyolc centiméter hosszu sebet metszett a bőrén. Alig vérzett. A tanársegéd mutatóujjával lassan, óvatosan belenyúlt a hasüregbe. Sokáig keresgélt ott. Kihúzta mutatóujját. Alvadt véresőmé feketedett rajta, a belső vérzés jele. Megint belenyúlt, most már mind a két ujjával s tovább kutakodott, percekig némán, a homlokát ráncolva, el-elkomorodva ..igen," mondta, inkább önmagának. Egy gyermekfej nagyságú husdaganatot talált, egy szarkómát, mely a májra tapadt s már áttevődött a többi szervekre is, ennélfogva céltalan eltávolítani, céltalan tovább kinozni szegényt. Kérdőleg pillantott rám. Én bólintottam. Hasonló esetben magamnak is ezt kívánnám. ..Morfint" kértem. „Morfint," hagyta helyben, résztvevőien és utasított mlakit, hogy hozza. ..Nem," mondtam, mert átnvillalt rajtam a gondolat. hogy az örökkévalósághoz, viszonyítva mit jelent a központi agyvelő egy villámgyors görcse, mely után úgyis a semmi következik. Ekkor a segédkező orvos már visszatért az oPótilvel, melynek üveghengerében megcsillant a sztriehniu rózsálló oldata. A tanársegéd a kutya szivét keresgélte. Elfordultam, hogy ezt mégse lássam. Intettek. hogy visszafordulhatok. Már nem élt. Zárt szemmel hevert, ahogv eddig, de mozdulatlanul Csak szervei remegtek. Azok még éltek. A beiek, melyek először érintkeztek a szabad levegővel, mióta a világon vannak, fodrosán összetúremkedtek. Láttam 3 szivet, a tüdőt. Arra gondoltam, micsoda fönhéjázás rangkülönbséget tenni élőlény ís élőlény között.,„oktalan állatról és okos emberről beszélni. Mintha az számitana. az a semmiség, hogy az egyik beszél, a másik pe<lig nem. az a buta külsőség, hogy az egyik csokornyakkendő: hord szines sávval, a másik pedig nyakörvet s nem ez számitana itt. ez a mély szertartás, >>t a rejtélyesen ősi divat, amellyel össze vannak bogozva a szervek, az élő szövetek, az idők kezdetétől fogva a miénkéhez hasonló módon, ijedelmesen azonos rendben, elkészítve életre, fájdaloijira és halálra. Porig hajtani itt a fejet. Alázatot. * „Ugy döglik meg. mint egy gutya," csöng viszsza fülembe a régi mondás. Nem, kedves barátaim, ma már a kutya se pusztul el „ugy." Kórjelzése van és kórjóslata, az irgalmas tudomány egy óráig fertőtlenít, egy félóráig mosakodik' s az ő érdekében is elkövet mindent, ami emberileg lehetséges. Könnyekig meginditó ez. De a lényeg a régi. A kutya nem pusztul el, mint az ember s az ember ugy pusztul el, mint a kutya. Mi mást tehetnek ezek a kedves, tudós és kitűnő orvosok? Mossák a kezüket. * Otthon a folyosón, ahol heverészni szokott, valamivel gyorsabban haladok át, mint azelőtt. Az udvaron nem tekintek az ólja Tele. Micsoda csönd van. Magamban beszélek. Életem egy darabja. 1 Emlékek rohannak meg mindenünnen. Naponta eltársalogtam vele. Mégse tudtam, hogy mi lakozik benne, hogy milyen nyavalyát hordoz magában. Szenvedett? Az állatok olyanok, mintha mindig szenvednének. Miért élt?Evctt-ivott, aludt, vágyakozott a szeretelre. Nemrégilvi egy kölyökkutya jár! nálunk. Hátára hemperedett szájába harapott egy ga'yat s vihogó fogai közül mutogatta neki. Nagy sikere volt. 0 szegény — a vén fejével — megirigyelte fiatal vetélytársát. Bukfencezni kezdett, elkapta a ¡jalyat s pontról-pontra utánozta azt, amit látott, ahogy egy medve utánozhat egy niliangót. Egyébként »»k mindent tudott. Lábait egvmás után emelgette, azzn] kért enni. Nem nyúlt a tilalmas ételhez, inkább a falra bandzsított s vakaródzott. Később, amint vénült, különccé vált, akár a magányos agglegények. Voltak egyes rigolyái, melyeket nem értettem. Ha cigarettára gyújtottam megugatott. Nem helyeselte. Halálosan félt a tükörtől, de minden nagy vsigv kis tárgytól is, me lyet feléje tartottak, egy kefétől, sőt egy fogpisz I kálótól is Bizalmatlan lett a kiismerhetetlen, anyagi világgal szemben, mely körötte forog éa hánykolódik s nem tudni, milyen tőröket, cseleket tartogat számára. Bizonyos szobáinkba se jutalomra, se fenyegetésre nem volt hajlandó belépni. Ezek közé tartozott az én dolgozószobám is. * Az, hogy szenvedett, talán csak abban mutatkozott meg, hogy ujabban szeretett mellettünk lenni. Nappal is bekéredzett, kétségbeesetten nyílt, ha kizártuk. Lehet, hogy közelünkben némi biztonságot érzett. Mult vasárnap délután egyedül Írtam a dolgozószobámban. Egyszerre nyilt az ajtó ö lökte be az orrával. Elámwltam. Egészen köze) jött hozzám, az Íróasztalomhoz, ott megállt, rámbámult és lihegett. Ez is egyik öregkori, bolond szokása volt. Évekkel ezelőtt, egy rekkenő nyáron .amikor hosszu nyelvét kilógatva lihegett, mulattunk rajta, észrevette, hogy ez. nekünk tetszik » azóta még csikorgó télben is lihegett, ha kedveskedni akart vagy kért valamit. Enni ad'nn neki. OHiagyta. Friss vizet öntöttem táljába. Nem ivott. Ajtót nyitottam, hogy kieresszem az udvarba. Nem ment ki Folyton követett. Csak bámult rám és lihegett-lihegett. Talán ekkor akarta közölni ezt: „Segits, kérlek. Velem valami borzasztó történik. valami kimondhatatlan. Visznek és tolnak oda, ahova iszonyat elmenni. Segits." Nem értette meg. r>e mit tehettem volna, ha megérteni'' Magunkon se hidunk segiteni. * Hol vagy most, kilobbant idegcsomó? Mindegv, akárhol, én is oda tartok, ahol most te vagy. Ez az egy bizonyos. De ha egyszer a holdban vagy valahol másutt mégis találkoznék az. eltűntekkel s szeretteim között, akiket már őrjöngve megöleltem és már össze-vissza csókoltam, téged is meglátnálak, a te ismert, feledhetetlen fejedet, annak ugy örülnék, hogy sirva fakadnék. « Hagyjuk ezt. Nem illik hozzám. Meg kell szokni. Fgvetőre az ebéd-vacsorák a legszomorubbak. Csontok esnek tánvéninkba, sajthéjak. Tegnap még becses csemegék Ma értéktelen hulladékok. Vigyék ki. dobják a szemétbe. Ezí sokáig nehéz lesz maid megszokni.