Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-15 / 133. szám

T935 jimius 15. öf CM AGYARORSZAG 3 ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A DÉLMAGYARORSZAG HETI MELLEKLETE Gyors iempóban folyik az u) rókusi felüljáró építése Állandóan száznál löbb Iparos és munkás dolgozik a munkálatoknál (A Délmagyarország munkatársától.) Az uj rókusi felül járó építése gyors tempóban folyik. Alig három héttel ezelőtt kezdtek hozzá a munkához, máris kibontakozik az uj felüljáró képe. A napokban hozzáfogtak a régi felüljáró elbontásához, mert ennek a földanyagát és a kövezetét az építkezéseknél fogják felhasználni. A régi felül járó eltűnik, a hosszú rámpát is elbontják és a kövezetét az uj felüljáró bur kolásánál alkalmazzák. Ez a kövezet teljesen kifogástalan, csak nemrégiben készítették. A földanyag fuvarozását csilléken eszközlik, a csilléket a meglehetős hosszú iparvágánnyal együtt a szegedi vállalkozó kölcsönkapta a várostól az építkezés tartamára. Most az alapozási és cölöpözési munka folyik a rókusi állomás mögött. Az uj felüljáró éppen ott fog elvezetni, ahol azelőtt a rókusi vasúti műhely volt, úgyhogy a műhelyépület egyrészét el kellett bontani. Arra az útra, amely azelőtt a rókusi pályaudvartól a régi felüljáróA Mars-téren egyesilik az iparospfacokat Tervek a Szenl Islván-tér parkírozására és a lerménypiac, a luvarosok elhelyezésére (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület beadványt intézett a polgármesterhez és ebben azt kéri, hogy szerte a piacokon árusító iparosokat a Mars-téren összpontosítsa a város. Ezzel az aránylag egyszerű intézkedéssel a polgármester megvalósíthatná az egységes iparospiacot. melynek tervét már régebben felvetelték Szegeden. Most az iparos piacoknak a Mars-téren való egyesítése azért is fontos volna, mert amióta a tér egyik felét kikövezlek, a piaci forgalom ide koncentrálódott és a vásárló nagyközönségnek is előnyösebb volna, ha az iparospiac egy helyen lenne. Az ipartestület megjegyzi beadványában hogyha a Mars-lér kövezésének hiánya miatt egyelőre nem lehetne egyesíteni az iparospiacokat, a város hatósága igyekezzék az akadályokat mielőbb elhárítani ennek az iparos-, valamint a nagyközönség szempontjából is fontos tervnek a megvalósítása elől. Az ipartestület kérelme dr. Katona Istcán tanácsnokhoz, az elől járósági ügyosztály vezetőjéhez került, aki szintén régebb idő óta foglalkozik már a piacok egységesítésének tervével. Tizenegy iparospiac van Szegeden, ezek beosztásuk szerint a következők: a Széchenyi-téren van a papucs, csizmadia és cipő, magyarsizabó, köteles, kefekötö, szitás, fésűs cs kézmüvcspíac, a Valcria téren az asztalos cs seprüsük, a református templom előtt pedig a kosárfonók vannak. A tizenegy piacot a Mars-tér baloldalán, közvetlen a kaszárnya előtt kényelmesen el lehetne helyezni, ¡zükséges volna azonban, hogy a térnek ezt a részét is kikövezzék, mert esős időben a sár mialt, száraz napokon pedig a nagy por mialt nem lehetne megközelíteni a piacot. Dr. Katona István tanácsnoknak a kövezésre nézve van javaslata. Arról volna szó, hogy a Szent István-tér kövezetét kellene áthordani a Mars-térre és ezzel együtt a terménypiacot és a fuvarosokat is áttelepítenék a Szenl IstváTi-térröl. Ezzel nemcsak a piacok egyesítésének a kérdését oldhatná meg a város, de megvolna egyszersmind oldva a Szenl István-tér problémája is. A Szenl István-tér mai állapotában valósággal szégyenfoltja a városnak cs rendezésével már nemcsak városrendezési, de főként egészségügyi szempontból sem lehet tovább várni. A fuvarosokat erről, a nagy épületekkel körülzárt térről mielőbb ki kell telepi leni és a Mars-téren, szabad területen jól el lehetne őket helyezni. A Szent István-tér kövezetének felbontását, illetve a Mars-tér burkolását inségmunka keretében elvégeztethetné a város és ezután ugyancsak inségmunka keretében sor kerülhetne a Szenl István-tér pari kosilásár?. i Katona tanácsnok javaslatát ¡17. érdek« itek körében örömmel fogadták, valószínű hogy ezzel rövider.en foglalkozik a polgármester, akinek légi terve, hogy a szétszórt piacokat egy helyre koncentrálja. Ugyancsak erősen támogatja a polgármester szt a tervet is, hogy a Szert István-teret végre rendbehozzák. Talán az őszi hónapokban sor kerül a piacok egységesítésére és a Szent István-lcr problémájának megoldására. ! ra vezetett, merőlegesen építik az uj felüljárót és a vilalmostelep előtt vezet majd el az uj liid rampája. A telepről a villamosok a hid alatt fognak keresztüljönni, a hidlábak már épiil| nek. Az uj hid helyét ugy jelölték ki, hogy alig lesz rajta kanyarodó, a dorozsmai útról jóformán egyenes vonalban érkeznek az autók a Kossuth Lajos-sugánjtra. Csak itt lesz egy kis forduló, de ez sem éles. Azt is tervezik, hogy az állomásépület mellett lépcsőzetes feljárót építenek a gyalogosközlekedés számára. Ennek főként az Aigner-telep lakossága örül, mert nem kell körülkerülnie a feljárón. Az uj hid építésének közel 300.000 pengő a költsége, ehhez a városnak 50.000 pengővel kell hozzájárulnia. A munkálatoknál száznál több szegedi iparos, illetve munkás dolgozik, ugy, 1 hogy számítás szexint augusztusra már készen lesz az uj feljáró, mely a transzkontinentális útvonal kiegészítéseképpen a közlekedést javítani fogja. Bőriparosok f legyeimébe. A szegedi borkereskedők üzleteiket f. hó 17-től augusztus 30-ig, a hetipincos napok kivételével dé után 3 órakor zárfák. A déli órákban nvitva tartanak.. 238 Isméi halogatják az OTI szegedi építkezéséi Irla Körmendy Mátyás v. országovölési képviselő Az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi székházának felépítése ugy látszik, megint elmarad. Ismét halasztást szenved ez a sürgős ügy és hiába várunk arra, hogy végre megvalósuljon ez a régi kívánság. A munkára éhes szegedi Iparosság nem tudja megérteni. mi lehet az oka annak, hogy ezt a munkaalkalmat ennyire elodázzák. Több oldalról fordultak hozzám, hogy szorgalmazzam az építkezésnek még ez évben való megkezdését. Ugy hiszem, az iparosságnak ezt a kívánságát külön nem kell indokolnom. Soha még ilyen nagy munkanélküliség nem volt. Az építőipar csaknem teljesen munka nélkül áll. Már most remegve gondol minden önálló iparos és munkás a hosszú télre, vájjon mi lesz vele, ha ! mosl nem tud valamely keresetei biztosítani magának. Nem keresem most az okokat, amelyek miatt az illetékesek az építkezést ismét el akarják odázni és amint látjuk, mi iparosok, további, talán hosszú időre akarják elhalasztani. Azt azonban tudom, hogy a szegedi kerületi pénztár székházának felépítése az OTI vezetőségének sohasem volt szívügye. Nem tekintette saját ügyének a vezetőségben sem a munkaadói, sem a munkavállalói érdekeltség. Tapasztaltam ezt akkor, amikor képviselőségem idején több, mint kél éven át úgyszólván hétről-hétre állandóan szorgalmaztam az építkezés elrendelését. Rámutattam a pénztár elhelyezésének tarthatatlan voltára, felhívtam a figyelmet arra a kötelességre, amelyet az OTI Szeged várossal szemben elvállalt. Amikor szükségét éreztem, segítségül hívtam az erre készséggel vállalkozó főispán, valamint polgármester urat és együttesen lettük meg a szükséges lépéseket. Állandó szorgalmazásunk eredményeként el is értük azt, hogy végre ez év januárjában az OTI elnöksége és igazgatósága a székház építését cca 400.000 P keretében elhatározta, egyben ki irta a tervpályázatot. Felszólítottak a tervpályázatra több tervező építészt és a két legalkalmasabbnak látszó terv készítőjét meg is hízták a részletes tervek kidolgozásával. A legjobb uton haladt az ügy és bizakodva vártuk a székházépítésre vonatkozó versenytárgyalás megtartását. Valami azonban ismét közbejött. Telnek a napok, telnek a hetek, sőt a hónapok, a székházépítésről ismét nem esik egy szó sem. Nem tudom, mi lehet az oka ennek az u jabb j halogatásnak. Biztos forrásból tudom, hogy ! annakidején a miniszterelnök is érdeklődött az ügy iránt és sürgette annak mielőbbi elintézését. Dacára minden sürgetésnek, semmi sem tö'-tenik. Kzul.in fordulok az illetékes intéző körök-