Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-14 / 132. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG i 1955 iunius 14. el. Ezt a vitát azonban lezárja és nem kiván ezzel többé foglalkozni. R a j n i s s Ferenc: Éljen az egységes jobb­oldal. E c k h a r d t Tibor: Éljen a titkos választó­jogi Le az árulókkal 1 Ulain Ferenc kéri a miniszterelnököt, hogy valósítsa meg a reformprogramot. Ezután azt hangoztatta, pártja részére egy ut lehetséges, tiszta és lojális politikai harc, amely módot nyujl arra. hogv a kormánv megvalósíthassa tett ígéreteit. (Taps a jobboldalon.) Felkiáltások a haloldalon: A titkos választó­jogot követeljük! len lésével, hogy a miniszterelnök kakukpoliti­Ulain foglalkozott Bethlennek azzal a kije­kát folytat. Bethlen — mondotta — hasonló módszerrel dolgozott a független kisgazdapárt­lat szemben. Itt tulajdonképen csak arról le­het szó, hogy az öreg kakukot kilökte fészké­ből — az erősebb, fiatal kakuk. Ezután még hosszasan foglalkozott Bethlen személyével és erősen támadta a volt miniszterelnököt. A miniszterelnök beszéde Ezután Gömbös Gyula miniszterelnök ál­lott fel szólásra. Kijelentette, hogv Rrthlen po­litikájáért magát is felelődnek érzi. Bár csak tárcaminiszter volt, de alelnöke is volt a párt­nak. A független kisgazdapárt és a kormány­párt viszonyáról ki jelenlette. hogv a nemzeti egység nem egy klikk politikai gondolata, ha­nem arra szolgál, hogy minél többen -satlakoz­zanak hozzá. A nemzeti egység párt ja és a többi párt között igen sok tekintetben közelsé­get lát. A miniszterelnök kijelentette, hogv az egypártrendszernek hive és egy vezért ismer el. Eckhardt Tibor: Akkor elég egv klub! Gyerünk haza! Gömbös miniszterelnök: A kélvezéres rendszer megbukott. A miniszterelnök ezután válaszolt a vita alatt elhangzott felszólalások­ra. Fiatalabb társai rohamlépésekkel akarják a kérdésekel megoldani. Ezt helvesíem. mert én az önálló férfiak szövetségét akarom magam körül látni, akik valamennyien egy nézetet vallanak. Kétségtelen, hogy egy nj világ előestéjén állunk. Aki nem vonja le ennek kövtkezmé­nveil, nem érti meg az idők szavát. Ez áll az ellenzékre is. A nemzeti állam számára készülő elvek tekintetében nem lehet vita, legfeljebb a felfogásban lehet különbség. — Eckhardt képviselőtársam — folvtatta — elismeréssel nyilatkozott a kormánypártról. Azt mondotta, hogy „Nem akarnnk fék lenni a reformok dolgában, hanem fordítva, szívesen vállaljuk a motor szerepét. Elismerem, hogv a miniszterelnöknek a mérleg" szerepét kell ját­szania. a motor szerepéi át kell adni mások­nak". Elvi kérdésekben nincs közöltünk kü­lönbség. illetőleg csak csekély mértékben. Az. hogy mi a magunk akaratát a kormányon ke­resztül képviselni akarjuk, ne tévessze, meg az ellenzéket. Ez nem mcgalománia, nem a totali­tás felé törekvés. A reforinkorsznknak évtizedeken kell érvényesülni — A kormánv építő, konzervatív politikát akar folvtatni. kukább lassan megv előre, ne­hogv elsiesse a dolgot, mert túlságosan nagy értékek forognak kockán. A kormánv politi­kájának tengelyében az öncélú magyar gondo­lat, a független magvar állam gondolata áll, amely meg kell, hogy vivja harcát a Kárpátok medencéjében, nemcsak a maga, hanem az em­beriség javára. — A nemzet? munkaterv alapján minden miniszter részletes munkatervei dolgozott ki. Tudni kell, hogy mi és mikor aktuális. A jövő programja a szerves munka. Az előkészületek és a szerves keresztülvitel. Az akadály sok. Ezek az akadályok: nincs, vagy nem volf kö­zös világszemlélet, nincs, vagy nem volt egv­séges magvar közvélemény, amely nagv kérdé­sekben automatikusan állást foglalna. A közel­múltban látta, hogv miiven nagy veszélyt je­lent, ha n kormány és pártja nem harmoni­kus és milyen veszedelmes, ha a kormánv és az igazgatás nem harmonikus. Ezért van szük­ség racionalizálásra. Kell a reform gazdasági vonatkozásban, az iskola terén, a föld terén, az értékesítés terén. Eckhardt Tibor: A választójog terén Is kell! Gömbös miniszterelnök: Kell a reform az sfkotmánvjogok terén is! A négyéves munka­terv már realizált program, kész. vagy félig kész törvényjavaslatokat sorol fel. Ezután külpolitikai kérdésekkel Farkasfalvi Farkas Géza: Ilyen nagy [ embert így piszkolni, szégyen a magyar paría- • mentre! Ulain Ferenc: önnek nagy, nekem ki­csiny! Ezután két kéréssel fejezte be beszédét. Gömbös miniszterelnököt kérte, hogv óvakod­jék attól az úttól, amely munkatársai rabszol­gává lealacsonvitásához vezet. Ulain beszédét a jobboldalon nagy tapssal fogadták. | foglalkozott. A nemzetnek érdeke, Kogv a kül­politikai vonalvezetést továbbra is a nyugalom és az a tudat jellemezze, hogv bár kicsiny nemzet vagyunk, itt a Kárpátok medencéjében hallatlan erös a pozíciónk és predesztinálva vagyunk arra, hogy jelentős szerepet vigyünk. A miniszterelnök ezután a királykérdéssel foglalkozott. Elismerte, hogv ennek a gondo­latnak nagy ereje van. de nincs akkora, mint Turv Béla mondotta. Ha a hatóerők egyeznek Tury Béla koncepciójával, akkor minden ma­gyar ember helyeselheti, de ha ütközik vele. akkor egyetlen magvar ember nem képvisel­heti és nem képviseli. — -Vágyom a nemzeti királyság után — mon­dotta a miniszterelnök —, aki tudja, hogv első i kötelessége a magvar érdekeket szolgálni és ha | ilyen koncepcióval találkoznék, én volnék a , legboldogabb. Az Árpádokat sírja vissza min­den magyar. Ez a királyság az. amelv nfán mi I vágyunk, magyar királyság után. amely kizá­rólagosan ezt a fajtát történelmi elhivatottsá­gának megfelelően vezeti. A titikos választójog 1 kérdésével foglalkozva Gömbös kijelentette, j hogy először gazdasági és szociális természetű kérdéseket keíí megoldani. Eckhardt Tibor: Ez nem akadálv! Gömbös miniszterelnök: Az a tudat aka­dályozza meg a titkos választójog megvalósí­tásában, hogy ezeket a reformokat végre kell hajtani, mert ezek a reformok a nemzet erősí­tését jelentik. Nem vagyok a nvilt szavazás hive ma sem. azonban bizonyos aggodalmaim vannak a titkos szavazás következménveivel szemben. Ugy látom, hogy a titkos szavazás egy nagy kormányzati rendszerre, azután kóaliciőra ve­zet. Ennek ellenzője vagyok. A nemzetet olyan helyzetben látom, amikor egy akarat érvényesítése a fontos. A kormánynak az az elhatározása, hogy idejekorán beterjeszti azokat a javasla­! fait. amelyek ezt a kérdést rendezik. Eckhardt: llt a legfőbb ideje! Eckhardt még ekkor közbekiáltott v?lamit, a jobboldal azonban elnyomja szavait. Eckhardt percekig kiáltozik, kivörösödve helyéről is fel­áll. de a jobboldal nem engedi szóhoz jutni. A miniszterelnök ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Míg más államok autarchiájával állunk szemben, Magyarország hiába nyújta­na segítő kezet, vagy megoldást kereső kezet. Az osztrák-magyar vámunió nem jelent tel­jes egységei. Hajlandó vagyok olyan állammal, amely politikailag nem ellenséges, egviittmü­ködni. A római egyezményről a napokban is bebizonyult, hogy jó. — Vámpolitikánk nem lehel egyoldalú ipnr­védő politika. Az iparnak a mai viszonyok mellett meg kell elégednie kisebb nyereséggel is. Az iparügyi minisztérium első feladata ép­pen az arak ellenőrzése lesz. Az irányított fi /­dálkodás mellett kell megmaradnunk azért, mert valamennyi állam megmondja előre, hogv milyen árukat és milyen kontingenst en­ged be. Á Ház nyári szünete alatt a kormány kiadja a gazdaadósságok rendezéséről szóló rendeletet. — A kartellek szellemét elitéli — folytatta a miniszterelnök —, de megakadályozni a kar­telleket nem lehet, meri akkor a külfölddel fog­nak össze. A kar téllek árupölitikáiát revízió alá kell venni és ezen a téren határozott szi­gorúsággal eljár. Megvallja nyíltan, hogy a nagybankok felesleges kapzsisággal kezelik a magyar életet és csak akkor mennek bele vál­lalkozásokba, ha a kormány ezek biztonságát zsirál ja. Erre azonban nem hajlandó a kor­mány. Ezek a társaságok kapzsi terveket sző­nek, első kötelességük az volna, hogy becsüle­tes kamatok mellett bocsássanak tőkét a ter­melő rendelkezésére. Szociális kérdésekről szólva, hangsúlyozta, hogy be kell hozni a teljes vasárnapi munka­szünetet. Helyesli a heti 48 órás munkaidő be­vezetését olymódon, hogy a kiskorúak és a nők védelmét biztosítsák. A magyar munkás­ság szintén vegyen részt a nemzetépítő munká­ban, amelyben nagy szeretettel várják őket. A' munkásságnak a tőke rabszolgasága ellen irá­nyuló mozgalmát mindig helyeselte, de nem helyesli a szocializálást. A munkásság részvé­tele nélkül elképzelhetetlen az ig«zi nemzeti egység. Az érdekképviseleti reformmal nem akarja kiforgatni a munkásságot jogaiból, hanem csak biztosítani akarja a termelés ér­dekében a munka harmóniáját. A szakszerve­zetek politikamentesen csak a gazdasági élet kérdéseivel és a munkásság szociális kérdései­vel foglalkozzanak. Végül utalt arra, hogy a pénzügyminiszter már megcáfolta azt a hirt, hogy mintha fizetéscsökkentés következne be. A miniszterelnök beszéde után szünet követ­kezett. majd Kéth ly Anna beszélt. A legna­gyobb problémának a titkos választójogot tartja. Hosszasan foglalkozott a magántisztvi­selők helyzetével. Czirják Antal hangoztatta, hogy a ma­gyar közéletnek erkölcsi problémája a titkos választó jog. Sándor István szerint ahhoz, hogy a ke­nyér élvezhető legyen, levegő is kell, ezt pedig csak a titkos választójog adhatja meg. Mojzes Sándor kifogásolta, hogy a mi­niszterelnök önmagát nevezte ki vezérnek. Ezzel a vita véget ért. A többség a felaján­lási törvényjavaslatot elfogadta. M e g a v-M e i x n e r Károly ezután szemé­lyes megtámadtatás cimén szólalt feL Okmá­nyokkal tud ia bizonyítani, hogy t5 év óta meg­szakítás nélkül lakik Gsonkamagvarországon és hogy magyar állampolgár. Valótlanságnak bélyegezte azt az állítást, hogy édesapja román katonatiszt lett volna. Mojzes Sándor válaszolt Megav-Meíxner felszólalására Megay-Meixner nem tizévé ma­gyar állampolgár és igv nem lehet képviselő. Áz ügy a közigazgatási bíróságra tartozik, amely megkezdte a tárgyalást. Az ülés 11 órakor véget ért. Japán támadásra készfii Válságos órák Pekingben Peking, junfrts 13. A japán—kínai helyzet­ben az éjszaka hirtelen fordulat következett be. Az ok az volt. hogy Saliarhan a kínai hatósá­gok négv japán lisztet letartóztattak és r.éhánv órán keresztül őrizetben tartották. H o j i n g s i n kinai hadügyminiszter várat­lanul elhagyta Pekinget és Nankingba utazott. Mini mondják, megtagadta azt, hogy válaszol­jon a japánok ujabb ultimátumára. A japán csapatok nagyobb mozdulatokat tettek Peking és Tiencsin irányában. Számol­nak azzal, hogy a japán katonai repülők hol­nap tüntető felvonulást rendeznek Peking fö­lött Peking szorongó rémületben várta az éjfélt, a japán ultimátum lejáratának időpontját A vasúti állomásokat a menekülők ezrei állan­dóan ostrom alatt tartották, a dél felé induló vonatokon az összes helyeket több hétre előre lefoglalták. A szegényebbek régimódi kétkere­kű kordékra csomagoltók sietve összes ingósá­gaikat, hogv a támadás első jelére elmenekül­jenek. A válságos óra elmúlt ugyan anélkül, hogv a japánok támadtak volna, de azért a vá­rosban továbbra is páni hangulat uralkodik. A nankingi kormánv lázasan tanácskozik a teendőkről. A többség az ellenállást pártol ia az esetleges támadásokkal szembe. Mások sürge­tik. hogy Kina szakítson a kommunistaellenes politikával és végső kétségbeesésében vesse ma­gát a Szovjet karjaiba. Egy harmadik csoport japán támadás esetén az európai és amerikai hatalmak közbelépését akarja kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents