Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-12 / 130. szám

1935 június 12. DÉL MA GYÁR ORSZÁG 5 Értekezlet a városházán a szabadtéri Játékok idegenforgalma ügyében Számolócédulák a propaganda szolgálatában (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes elnöklésé­vel a szabadtéri játékok idegenforgalmának és propagálásának ügyében népes értekezletet tartottak a városháza tanácstermében, ame­lyen nagyszámban jelentek meg a szegedi ét­teremtulajdonosok, szállodások, vendéglősök, valamint a kávéházak és a cukrászdák tulaj­donosai. Dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes meg­nyitóbeszédében vázolta a szabadtéri játékok jelentőségét és rámutatott arra. hogy a szabad­téri játékok Szeged társadalmának minden ré­tege számára rendkivül jelentőséggel birnak, mert a játékok alkalmával Szegedre özönlő idegenek olyan forgalmat bonyolítanak le, amelynek kihatását nemcsak elsősorban a szállodák, vendéglők, kávéházak, a kereske­dők és iparosok érzik közvetlenül, hanem a város társadalmának minden rétege. A polgármesterhelyettes előadását általá­nos helyesléssel fogadták a megjelentek, majd vázolták azt a nagyszabású szervező és pro­pagandamunkát, amely lázas tempóban indult meg az idei játékok nemcsak művészi, de ide­genforgalmi sikerének biztosítása érdekében- A széleskörű propagandának egyik eszköze az az akció, amelyet a gazdasági, kereskedői és fo­gaszlási élet minden vonalán könnyűszerrel be lehet vezetni a szegedi szabadtéri játékokat propagáló számolócédulákkal kapcsolatban. A külföldön mindenütt szokásos mintára szá­molócédulákat bocsátottak ki, amelyeknek kezelését a polgármester intézkedéséből a vá­rosi javadalmi hivatal intézi. A számolócédu­lákat forgalomba hozták mindenütt, ahol Te­vő, illetve fogyasztó találkozik az eladóval (vendéglőssel, kereskedővel) és igy fillérekért nagyszabású propaganda eszköz áll Szeged rendelkezésére. A számolócédulákat a javadal­mi hivatal kiküldöttei juttatják el a bollokba, üzletekbe, nyilvános helyiségekbe. Ahová még nem jutottak volna el a'kiküldöttek,, telefo­non, vagy személyesen is igényelhető megfe­lelő mennyiségű „szabadtéri számolócédula." Egymásután szólaltak fel a szállodák, ven­déglők, kávéházak és cukrászdák megbízottai, akik nagy lelkesedéssel és egyhangúlag vállal­ták a számolócédulák terjesztését és azt, hogy minden fogyasztásnál és vásárlásnál felhasz­nálják ezeket a számolócédulákat. Kifejezést adlak annak a meggyőződésnek, hogy minden ilyen számolócédula hozzájárul Szeged hiréf és h Dóm-téri játékok sikerének biztosításához. Az értekezlet azzal ért véget, hogy a meg­jelentek több, mint 10.000 darab számolócé­iulát igényeltek a javadalmi hivataltól, amely í>zon.nal kiszolgáltatta azokat. A városi java­dalmi hivatal (Tábor-ucca) minden nap ren­delkezésre áll minden igénylőnek és érdeklő­dőnek. herékpárok Olcsón vállalunk mhaiavitást, tisztítást ás fa zon munkát, reifetesas u 17. jgj Egyedül nálam kaphatók világhírű PUCH és special STEYR elsőrendű ncicngldfUR trummik és alkatrészek az ismert fi, ] érés árakban. SIMDflRD r á d i 6 kés PHILIPS w?/kicsS részletre nálam kaphatók. porl" Cs gyermekkocsik olcsón. Szántó Sándor«: Megnagyobbított üzletünkben legolcsóbban vásárolhat csillárí, állólámpái és minden villamossági cikket Néqyldngu modem ebédlöcslllár P 17- ­Villamosvasaló ötévi félállással P 6'90 Állólámpa modem P 3-9« Kérje most megjelent árjegyzékünket. _ _ Szerelöknek árengedmény Vásároljon Unió könyvecskére 6 havi hitelre. szegedi fiókja Kárászu.ll csillár W Ifk Telefon 83—76. Vásároljon Unió könyvecskére 6 METEOR <.„.»,GYÁR KerlUk _•<> klrBl.nlunn meoleklnftttl 0 VII. ipari vásár erkölcsi és anyagi sikere 4z ipartestület elöljárósága mozgalmat indit az árrombolás ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipar­j testület elöljárósága juniusi értekezletét kedden délután tartotta meg nagy érdeklődés mellett. Az ipartestület vezetősége ugyanis az alapszabályokra való figyelmeztetéssel figyelmeztette az elöljáró­ság tagjait, hogy aki közülük három egymásutáni ülésről indokolatlanul hiányzik, törlik a tagok so­rából. Körmendy Mátyás ipartestületi elnök a jelen­tések során bejelentette, hogy a hetedik szegedi ipari vásár ugy anyagilag, mint erkölcsileg az eddigieknél jobban sikerült, ami a vásárrendező­bizottság érdemének tudható be és ezért a bizott­ságnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az elöljá­róság. Külön elismerését fejezte ki Körmendy el­nök Erdős Árpád hirlapirónak, a vásár vezető­jének, aki — mint mondotta — minden idejét és tudását a vásár fejlesztésének szentelte és igyeke­zett, hogy a rendelkezésre álló szűk keretek közöli az ipari vásárt országos viszonylatban is jelentőn tegye. Bejelentette Körmendy, hogy az ipartestü­let további törekvése, hogy a vásárt tovább fej­lessze. A cél az, hogy a szegedi ipari vásán kizá­rólag a kézműiparra, népművészeti, házi és ipar­művészeire korlátozódjék és a szegedi nagyipart is bekapcsolja. Vénig Gyula, Schwafz Manó és Fejős Ferenc a vásár fejlesztéséről beszéltek és társadalmi mozgalom megindítását javasolták, hogy a vásárt nz igényeknek megfelelően fejleszteni lehessen. Hosszabb vita keletkezett a nyíregyházi ipar­testület átiratával kapcsolatban. A nyiregyliázi iparosok azt javasolták, hogy foglaljon állást a szegedi ipartestület Éber Antal, a budapesti keres­kedelmi és iparkamara elnöke mellett, 'aki leg­utóbb parlamenti felszólalásában a gyáriparral szemben a kisipar védelmét sürgette. Az elöljáró­ság többsége nem kívánt áltást foglalni ebben nz ügyben. A sarkadi ipartestület köriratában az iparos közterhek csökkentését és az adósságok devalori­zálását követeli. Az elöljáróság megbízta az elnök­séget, hogy a körirattal szükebbkörü értekezleten foglalkozzon. Az indítványokat tárgyalta ezután az elöljáró­ság. Wirth István azt indítványozta, hogy a mu­lasztásért megbüntetett leventéket ne munkaidő alatt zárják le, hanem a tanoc szabadidejében. Az elöljáróság hozzájárul az indítványhoz és annak értelmében átír a polgármesterhez. Vörös József az árrontbolás veszedelmének megakadályozására nyújtott be indítványt Javas­latát a következőkkel indokolta meg: — A tisztességtelen verseny határán mozgó ár­rombolás — mondotta — veszedelmes méreteket öltött Szegeden is. Javaslatom szerint felhívás in­tézendő' valamennyi szakosztályhoz, hogy egyes szakmákban ilyen alapon működő iparosok nevei adatokkal együtt a gazdasági bizottságnak rendel­kezésére bocsájtassék, hogy alapos kivizsgálás után azokat eljárás lefolytatása végett az Ipar­testületi Szék elé tertjessze. Kívánatos volna már most az Ipartestületi Szék elnökségét olyan ha­táskörrel fe'lruhézni, mely lehetővé teszi, hogy in­dokolt esetben az ügy bírói uton nyerjen meg«?'­dást. Sajnos, ezzel az intézkedéssel a bajok gyö­keres orvoslását nem érhetjük el, mert egy hátsó, nyitva hagyott ajtó az iparigazolvány nélkül dol­gozó iparosokat egyáltalán nem érinti. A bajok kiirtása a kontárkérdést is felölelő törvénnyel le­hetséges, efilzcl párhuzamosan tehát fokozottabb erővel kell küzdeni a minden oldalról mind sű­rűbben felhangzó iparos problémák intézményes megoldása érdekében. Az elnökség olhatóirozta, hogy az tndllHiány­nak megfelelően az áirromboló iparosok névsort­nak összeállítására hívja fel az iparos szakosztá­lyokat. Több belsőbb szakosztályi ügy elintézése után 7 órakor ért véget az elöljáróság ülése. Nagygyűlésen követelte sérelmeinek orvoslását a Délvidék szabéiparossága Nyugdíjügy, a 47-ik paragrafus, továbbképző iskola és egyéb kérdések a nagygyűlés napirendjén (A Mlmagyarország munkatársától.) A kereske­delmi és iparkamara körzetébe tartozó szabóipa­rosok pünkösd hétfőjén nagygyűlést Hrtottak Orosházán, ahová Szegedről is nagyszámban utaz­tak a szabóiparosok. A látogatott nagygyűlést Né­meth István, az orosházi szabóipari szalkosztály elnöke nyitotta meg és vázolta azokat a bajokat, amelyek a délvidék szabóiparossagát terhelik. Az iparosnyugdijügy kérdésit Gubieza Sándor, az orosházi ipartestület elnöke ismertette. Köveelte az OTI és a MAB1 megszüntetését és helyette ál­talánosan az állami biztosítást és ennek keretén belül, a betegségi, baleseti és nyugdíjbiztosítás be­vezetését kívánta .Ehhez a kérdéshez hozzászólt Stefándel Károly szegedi cipészmester is, az ipa­rosnyugdijügy egyik harcosa. Szemcnyei Pál, az orosházi ipartest üilert alel­nöke a bajbajutott kisiparosság megsegítésére néz­ve nyújtott be minden kérdést felölelő határozati javaslatot, amit egyhangúlag elfogadott a nagy­gyűlés. Többek felszólalása után Keck Lajos sze­gedi szabómester tartott érdeklődéssel kisért elő­adást, amelyben a vidéki mesterképzést, tanonc­és munkásnevelés megszervezését javasolta és azt kívánta, hojjy Délmagyarország szabóioarosai szá­mára egy továbbképző iskolát állítsanak fel sze­gedi székhellyel. Az iskola célja volna, hogy a nyugati államok szakmai kulturáját a délmagyar­országi szabói párosok körében is minél szélesebb területen elterjessze. A nagygyűlés a javaslatot el­fogadta és annak érdekében felir a kereskedelmi miniszterhez. Az ipartörvény sérelmes rendelkezéseíró] tár­gyalt még a nagygyűlés és elkeseredett felszóla­lások után elhatározta, liogy a 4. és 47. paragra­fusok teljes eltörlését követeli a kereskedelmi kor­mánytól. Ehhez a ponthoz Szegedről Bari Dezső szólalt hozzá helyeslések közben. A közszállitási ügyekről, a Szabóiparosok Or­szágos Szövetkezetének megszüntetéséről tárgyalt még a nagygyűlés, amely végül elhatározta, hogy anyagbeszerző szövetkezet felállítása érdekében akciót indít. Az impozáns nagygyűlés után társasebéd volt, majd az iparosok a szomszédos Gyopáros fürdő­re rándullak át. NAGY c|t|öüzem Feketesas u. 21. Készítek modern url és nBI eWet mérték után rendelésre W J»vt««t rá Halok.

Next

/
Thumbnails
Contents