Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-09 / 103. szám

T955 máfus 9. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A hét szenzáció ! SzŐkQ Szakáll legújabb sziporkázó viqiátéka j JJj ¿J||SZtrÍaÍ HlcKBVBf Pccüci ember szcrcncscte (kirándulást szervez =»«'ntek BELVÁROSI ndóförlésf, mélfányos behajtást és állami támogatást kérnek a fagykárosult szegedi gazdák (A Délmagyarország munkatársától.) Az a súlyos kár. amely a magyar mezőgazdaságot érte a májusi fagy következtében, csak most kezd kibontakozni a maga kataszrófális mére­teiben. Szerdán délelőtt felsőtanyai küldöttség járt a polgármesternél. A küldöttség egyik tagja magával hozott néhány rozskalászt. A kalászokon megdöbbentő módon mutatkozik a pusztító fagy hatása. A kalászokban, amelyek most hajtottak ki a fagy után következő me­legben, egyetlen szem termés sincs. Az aggo­dalmak jogosultnak bizonyultak, pedig a gaz­dák reménykedtek, hogy a rozs, amelyet vi­rágzásában ért a fagy, még magához tér. A Domaszéki Gazdakör szerdán kérvényt in­tézett az adóhivatalhoz és tekintettel a súlyos fagykárra, amely tönkretette a gazdák minden termését, méltányos elbánást kért az adók be­hajtása terén. A gazdakör a kérvény másolatát eljuttatta a polgármesterhez az alábbi bead­vány kíséretében: „Az adóhivatalhoz intézett kérelmünkkel kap­csolatban azt a tiszteletteljes kérésünket tolmá­csoljuk, hogy a kormánynál a gazdakör tagjai ré­szére segélyt kiutaltatni méltóztassék. A gazdakör egyes tagjai a fagykár miatt olyan katasztrofális helyzetbe kerültek, hogy nemcsak családjuk és ma­guk fenntartása vált bizonytalanná, hanem birto­kuk és az azon levő évelő szőlőtőkéjük, vagy fá­juk, is tönkremegy. Ennek megakadályozása céljá­ból arra kell kérnünk Méltóságodat, növényvédel­mi szereket díjmentesen kiutaltatni méltóztassék körünk tagjai részére, miután a termés nemléte következtében ezeket beszerezni körünk tagjainak nem áll módjában, viszont hogy ha a szükséges fertőtlenítéseket és ápolásokat nem fogják elvé­gezni a szőlőtőkékben és a gyümölcsfákon, akkor azok termőképessége több évre megszűnik, miért is állami és gazdasági érdek, hogy ezek megmen­tése érdekében az ápolásukhoz szükséges szereket körünk tagjai számára kiutalják. Méltóztassék a kormányhoz felirni, hogy az el­adósodott és védett birtokosok kötelezettségeik teljesítését a fagykár következtében, az esetben, ha fagykárukat igazolják, az 1035. gazdasági évre felfüggeszteni rendelje el, mert a fagykár követ­keztében a maguk és családjuk fenntartása körünk tagjainak elegendő gondot okoz és a fagykár kö­veteztében még a védettségi rendeletben előirt cse­kély kötelezettséget sem tudnák teljesítem. Kérjük ezért, hogy ugy kérelmünk érdekében, mint az adó­hivatalnál, illetőleg Pénzügyigazgatóságnál a régi adókra vonatkozó behajtási eljárásnak a fagykár termési évének idejére való felfüggesztését, a fo­lyó évi adók törlését és fenti segély kieszközlését keresztülvinni szíveskedjék." L ba-uáőak a városi ho/ostó körül (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén tár­gyalták le a város multévi zárszámadását, meg­lehetős érdeklődés nélkül. A zárszámadási vitá­nak csupán két szónoka volt. Az egyik szónok figyelemreméltó észrevételeket mondott el tárgyi, lagos beszédében, a vita másik szónoka pedig rendkívül éles támadást intézett a város fehértói tógazdaságának név szerint ímeg nem nevezett vezetője ellen. A felszólalás nem keltett valami nagy érdeklődést, a városatyák legnagyobb része kivonult a bizottsági termekbe és vidám dohány­füst-tengerben vitatta meg a politika aktuálitásait. A szónoklat közben rendületlenül tartott, számok, adaitok, vádak végtelennlek tetsző gomolylagban röpködtek a levegőben és csolk naf-ritkán akadt valami derűsebb momentum- a sok élesen támadó mondat között. Végül a polgármester bejelentette, hogy a felsorakoztatott vádak tisztázása érdekében szigorú vizsgálatot rendel el. Ebben a felszólaló is. a közgyűlés is megnyugodott. Dr. Pálfg József polgármester valóra vá-ltotta igéretét. A zárszámadás szónokának súlyos vád­jairól részletes feljegyzéseket készitett, a vádakat csoportosította és kivizsgálásukkal a közgyűlés után dr Katona István tanácsnokot, az előliáró. siechevFj! fio^t Ma uto'Jára ALKONYIK VIHAR Társadalmi dráma. ELISA LANDI éj F'flNt MOQGAN. ANGOL és FRANCIA női d!vaf'erspe*ne* megnyitottam Takaréktár ucca 1. szám alatt, dr. Kovács-házban Vállalok elsőrendű kivitelben minden alkalomra: uocai, délutáni, estélyi ruhákat, eredeti angol kosz­tümöket, köpenyeket stb. a legmagasabb igénye­ket is kielégítő izlés szerint. Araim a nehéz gaz­éasájci viszonyoknak megfelelőek. Araczkv Erzsi. Szegedre sági ügyosztály vezetőjét bizta meg. A vizsgálat azóta megindult és egyik-másik vádpont ügyében már konkrét eredményt is produkált. Az egyik legsúlyosabb vád az volt, hogy a tó­gazdaság vezetősége megszegve a szigorú tilal­mat, valóságos libatenyészetet tart a Fehértó partjain. Allitása szerint kétszázötven libából áll ez a farm, amelynek fenntartása súlyos károkat okoz a városnak. A libák ugyanis állandlóan a halastavakban úszkálnak és kipusztítják a drága pénzen vásárolt halivadékot, amely kedvenc cse­megéjük. Ez az oka annak — állapította meg a szónok —, hogy a tógazdaság vezetősége lénye­gesen többet költött a múlt évben is a halivadé­kok beszerzésére, mint amennyit szabad lett vol­na. A libatartási tilalmat a város hatósága viszont éppen azért állította fel és terjesztette ki a tó­gazdaság körüli gazdákra és bérlőkre is, hogy megmentse a tógazdaság halállományát. Dr. Katona István tanácsnok először ezt a vá­dat vizsgálta meg és a helyszínen tartott vizsgá­lat eredményét szerdán közölte a poigámesterri'l. Bejelentette, hogy a tógazdaság egész területén nyomát sem találta n libának. Dr. Pálfg József polgármester ezzel kapcsolatban a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A vizsgálat most tovább folyik a többi vád­pont tisztázása ügyében. Az eredmélnyt tiermé­szelesen előre nem tudhatom, állásfoglalásommal nem is kivánok elébe vágni a dolgoknak, de őszintén szólva bízom benne, hogy a vádak alap­talanoknak fognak bizonyulni. A halászati üzem vezetője, akit a zárszámadási vitában felszólalt bízottsági tag hévszerint nem nevezett meg, igen használható embernek bizonyult. Az üzemet szak­szerűen és szép eredményekkel vezeti, ugy. hogy a halászati üzem ma egyike a város legszebben működő vállalkozásainak. .Elipnerés illeti azért is, mert komoly piacot teremtett a tógazdaság hal­termése számara a külföldön is, hiszen köztudo­mású, hogy az üzem exportált már Németország­i ba és AnsUába is. (A Délmagyarország munkatársától.) Piek .Tenfl kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag érdekes értesítést kapott az Ausztriai Magyar Kereskedelmi Kamarától. A kamara május 29. és junius 3-ika között magyarországi kirándulási szervez és erre meleg hangon invitálja meg tag­jait. A programban szerepel Szeged is. A terv szerint az osztrák vendégek május 31-én este érkeznek Szegedre, ahol hivatalosan fogadják óket az állomáson. Másnap megtekintik a szegedi ipari vásárt, utána a strandon töltenek néhány órát, ahol népünnepély lesz és ennek keretében bemutatják a vendégeknek a szegedvidéki Gyön. gyösbokrétát. A következő nap a Dóm-terei, és a fogadalmi templomot tekintik meg a vendégek. Ezalkalummal tiszteletükre orgonakoncertet ren­deznek a fogadalmi templomban. A bö és érdekes program befejezéseképen tiszai hajókiránduláson vesznek részt és este elutaznak Szegedről. Pick Jenő levelet intézett a kamarához és le­velében az összes érdekeltek nevében is köszöne­tet mondott a kirándulás megrendezéséért. Annak a reményének adott kifejezést levelében, hogy az osztrák érdekeltek személyes érintkezése meg­erősíti azt a jóbarátságot, amely az osztrák ég magyar kereskedő-, iparosvilág között régóta fennáll. Gino Cucchetti előadása az olasz költészetről (A Délmagyarország munkatársától.) A Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesülete ren­dezésében szerdán este az egyetem aulájában Gino Cucchetti „Az olasz költészet fejlődése" címmel tartott nagy érdeklődéssel kisért olasz nyelvű előadást. Dr. Iványi Béla egyetemi tanár üdvözlő szavai után tartotta meg Cucchetti előadását. Hangoztatta, hogy az irók nem azzal a szándék­kal alkotnak, hogy valamilyen csoportba osztas­sanak, hanem művészi célzattal és csak később osztják be őket egyik, vagy másik csoportha. Ha az iró a közönség igényéhez alkalmazkodik — mesteremberré válik. Nem igaz az az állítás, hogy egyes irók teljesen kikapcsolódnak a tradíció hatásából. Olasízorszagban a fiataloknál feltétle­nül tapasztalható a tradició hatása. Ebből az kö­vetkezik — hangsúlyozta az előadó —; lehet épí­teni anélkül. hogy a tradíciót lerombolnák. A IX. század nagy olasz költői közül Leopardit, Carducc.it és D'Annunziót emiitette, mint olyano­kat, akik mindig hűek maradtak a tradícióhoz. Leopardi Dante után Olaszország legnagyobb köl­tője.még csak most kezdenek neki igazságot szol­gáltatni. írásait melankólia jellemzi. Ellenfeleinek az az állítása sem igaz. hogy Leopardi ellensége a mai kulturának. Carducciról, mint a falu köl­tőjéről szólott Cucchetti. D'Annunziót — folytatta — érzékinek mondják a mai fiatalok. D'Annunzió gondolatának csúcspontján mindenkor Itália állt; igaz fia hazájának. Az uj kor nagyköltője — mondotta végül Cucc­hetti — még nem született meg, ez azonban nem jelenti a költészet halálát. Ila a költészet meg­halna, ez azt jelentené, hogy napunk lenyugvóban van. Az előadó felsorolt néhány uj olasz költőt, akik szintén hűek a tradícióhoz. A tolmácsoló Ivánvi professzor itt megemlítette Gino Cucchettit, aki egyike Olaszország legna­gyobb költőinek. Dr. Dr. Iványi igv jellemezte Cucchettit: ,,már sok tavasz hatása alatt áll, de szivében még mindig fiatal". Előadása közben Cucchetti elmondott több ma­gyar tárgyú költeményéi: ,,ííj a pusztán" és ,,filét a Dunán" cimü versét. Az előbbit Feleky Sándor, az utóbbit Falu Tamás forditolta magyarra. Cucc­hetti a legnagyobb sikert „Csikós" cimü rapszó­diájával aratta. Ezt a költeményt Bán Aladár fordította magyarra. A nagyszámú közönség melegen ünnepelt« Cucchettit, akinek dr. Iványi Béla mondott kö­szönetet értékes előadásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents