Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-07 / 101. szám

DELM AGYAROKSZAG IZEOEO. SrarkeutS»««; Somogrl »¿i. L em. Telelőm 23-33.- Kiadóhivatal, kaiceOakttnyvUr Jegyiroda: Aradi ucca a. Telelőn* 13-06. - Nyomda: LOw Llpól neca 19. Telefon: 13—OO. . lavlrnll t* le*61clm: IHlaagyaronzda Szeoed. Kedd, 1935 május 7. Ara 10 fillér XI. évfolyam, ÍOI. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3.20. vidéken e* Budape*lea 3.80, kUHOIdttn • 40 pengd. — Egyes íztm Ara hélttOznap ÍO, vaidr- es Ünnepnap 16 1111. Hlrdeiétek telvétele tarifa szerint. Megjehétie rflvéleiéval naponta megrí. Személyes kérdésekben A májusban majd észrevétlenül kimúlt áprilisi közgyűlés nem sok vizet zavart. Nagyon siethettek a városatyák. Majdnem olyan naryon, mint amennyire akkor sietnek, amiCor bejelentik az igényüket a — városatya•ágra. A munkásságban való részvételért már nem olyan nagy a — sietség. Tapasztalhattuk megint. S ebben az intencióban a közgyűlési tagok egy részével ugyancsak találkozik az elnökség olyankor, amikor — sietteti a napirend elintézését. Egy délután végezni a leggazdagabb tárgysorozattal isi Csak röviden! Minél kevesebb felszólalás! Minél bénultabb kritika! Minél száguidóbb gyorstalpalás! Csak az akaratoknak gyorsvonati sietésben való ez a találkozása szolgáltathat magyarázatot ahhoz, hogy ebben a mi személyeskedő közéleti légkörünkben megfeledkeztek felszólalni — személyes kérdésben. Dettre János volt az egyik kivétel. Ahhoz a javaslathoz azonban, amelyet előterjesztett, hozzá kell füznünk valamit. Az, hogy az uj kéményseprő kerületeket minél előbb fölállítsák és hogy az egyikbe minél előbb kinevezzék Körmendy Mátyást, nemcsak a közgyűlésnek, hanem Szeged egész lakosságának kívánsága. Azzal kapcsolatosan, ami ebből az egész elgondolásból és aktusból a közéleti morálra tartozik, nekünk igazán nincs se felelősségünk, se kötelességünk. A választás alatt — tehát nemrégen — elmondtuk már véleményünket a kisiparosvezér elhelyezkedési, agitálási és cselekvési érdekeiről és kötelességeiről. Azon, amit akkor fejtegettünk, nincs változtatni valónk. De nincs változtatni valónk azon a képviselőválasztás alatt kifejezésre juttatott felfogásunkon sem, hogy erkölcsi kötelesség körülbástyázni annak a kisiparosvezérnek az egzisztenciáját, akit egyre jobban engedtek eltávolodni a szerszámtól, akinek megnyitották az utat méltóságokhoz és képviselőségekhez s akinek széles alapúra kiépített közéleti pozícióját leszerelték helyi jellegüre. Kőnig Péter a népszerűségben és sokoldalúságban folyton emelkedő Shvoy Kálmánban talált meleg hangú méltatóra. De Gáspár Ignác nyugdíjazásánál senkisem emelkedett szólásra — személyes kérdésben. Senkinek sem volt mondani valója arról a közel négy évtizedről, amelyet ez a csendes beszédű, de gyors cselekvésü ember orvosi hivatásának fáradhatatlan gyakorlása közben a város szolgálatában eltöltött. Közel másfél évtizedes kifogástalan gyakorlat után került be Várostanyáról. A szivek megnyerését, ha akaratlanul is, folytatta az aszfalton is a szigorú, de igazságos ellenőr, a pontos adminisztrátor, a fáradhatatlan gyógyító s a jó és figyelmes ember. Azt az időt, amikor a város szolgálatába lépett, korok választják el attól az időtől, amikor nyugdíjba vonul. De kiváló képességei, köztük kedves egyszerűsége és szerénysége, nem változtak. Legfőjebb finomodtak. Hűségesebb sáfárja annak, amit rábíztak a közkincsből, senkisem lehet. Legfőképpen ezért kell, a közgyűlési emelvény és padsorok mulasztását pótolva, szólásra jelentkezni s a jó orvost és jó embert szivünkről leszakadt néhány meleg szóval ajánlani a városi egészségügytörténetének Nemcsak személves kérdésben emelünk szót és nem a közgyűlésen mulasztottak pótlására, amikor szükségesnek látjuk lándzsát tömi Back Károly első indítványa mellett. A helyes városrendezési politika, amihez hozzátartozik az okszerűen megállapított sorrend is, régi hiánya közéletünknek. Ezt a hiányt csak kis részben pótolta a közgyűlés, amikor a Mars-tér rendezésének elsőbbsége mellett döntött. Nem szabad azonban elhomályosulni hagyni, hogy a Mátyás-térnek, a Valéria-térnek és a Szent István térnek kell következnie. Back Károly az ipari és kereskedelmi előretörés zászlóvivője. Elveihez marad hű, amikor egyik piacterűnket akarja rendeztetni. Személyes kérdés rimén szabadjon felemlíteni, — a közgyűlésen más módon ma még ugy sem lehetne —, hogy a tanyai vasút reggel még mindig öt perccel a pesti gybrs elindulása után érkezik be n városba. Ugy látszik, arról a reményről egészen !e kell mondani, hogy más menetrend politikát inauguráljon — a tanyai vasút. A Máv. igazgatóságához kellene tehát fordulni. Ha ott nem érünk célt, akkor a kereskedelmi miniszterhez. Ha ott sem érünk célt, az iparügyi minisztériumot kell igénybe venni. Nem szabad visszariadni a miniszterelnökségen való instanciázástól sem. Keresztül kell vinni, hogy menetrendjének megállapításánál alkalmazkodni legyen köteles a Máv. a — szegedi tanyai vasúthoz. A pénzügyminiszter expozéja a képviselőház hétfői ülésén A gazdasági helozef, 9.8 millióval főbb a költségvetés niáríjfli — 15 mihlös beruházási Kölcsön - „A társadalmi es gazdasági eleinek nyugalomra van szOksene" — A munkaprogram Budapest, május &. - A- —képviselőház \ 'fői ülését délután egynegyed öt órakor nyitotta meg Sztranyavszkv Sándor elnök. Bemutatta a közigazgatási biróság átiratát, amelyben azt közölte, hogy Debrecenben megválasztott Lázár Andor, Festetich Sándor, Győrky Imre, valamint a pacsaji kerületben megválasztott Huszovs z k y Lajos és a szabadszállási kerületben megválasztott Váry Albert megválasztása ellen panaszt nyújtottak be. Napirend előtt Baross Endre a fagykárok ügyében szólalt fel. — Hiteles jelentések alapján megállapítható — mondotta —, hogy a szőlő- és gyümölcstermésnek 75 százalékát tette tönkre a fagy. Kérte a kormányt, hogy siessen a szőlősgazdák segítőére. Mózes Sándor indítványt terjesztett elő, hogy utasítsa a képviselőház a földművelésügyi minisztériumot, hogy 3 napon belül fagvkarsegélyakeiót szervezzen. Miulán az indítvány nem volt házszabályszerü, nem tették fel szavazásra. A felszólalásokra Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter válaszolt. Csak a hét végén, a jelentések beérkezése után lesz abban a helyzetben, hogy áttekinthető képet kapjon és nyújthasson az okozott károkról. Akkor a kormány a lehetőség határain belül meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. L é t a y Ernő beterjesztette a gazdasági bi-< zottság jelentését a képviselőház 1935—36. éli költségelőirányzatáról. A jelentéshez Bassav Károly szólt hozzá. Kifogásolta, hogy a jegyzők állását szaporították. Nem fogadhatja el a volt elnök számára megszavazott 15 ezer pengős kegy dijat sem. Ángyán Béla, a volt elnök tiszteletdijának' inegálianitását elvi álláspontjánál fogva he* lyesli, de különben is e kérdésben a Ház már határozott és itt további vitának nincs helye. A pénzügyminiszter beszéde Ezután F a b i n y i Tihamér pénzügyminiszter nyújtotta be az 1935—36. évi állami költségvetést, majd kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy a világgazdasági helyzet alakulásától a kis országok nem függetleníthetik magukat. Bár a világgazdasági válság gyógyulásának elemei fennállanak és ható erejük sem szűnt meg, a nemzetközi politikai helyzet megfelelő tisztázása nélkül az általános gazdasági helyzet gyökeres változtatásában javulás nem várható. Az elzárkózási politika fokozottabb fejlődését kell észlelnünk ilyen körülmények között. Kicsiny és gazdasági javakkal mostohán ellátott országnak a legmesszebbmenő óvatossággal kerülni kell minden az ország gazdasági erejét meghaladó kockázatot. Keresni kell az együttműködést a többi nemzetekkel és ott, ahol meg, értő hajlandóság van, még jobban ki kel'^ sze; lesiteni a regionális egyezményeket. Belső vonatkozásban a nemzeti munkaterv célkitűzéseinek megfelelően a haladó reálpolitikát kell követni. Ezeknek az elveknek ficvelembevételével készült el az n j állami költségvetés, amelynek tételeit részletesen ismertette. Az állami közigazgatás összes kiadásaira 766 és fél millió pengőt, összes bevételeire 748 millió pengőt irányoztak elő, ugy, hogy az állatni közigazgatás hiánya 18.5 millió pengőt tesz ki. Az állami üzemeknél az összes kiadások előirányzata 409.6 millió pengő, az összes bevételeké 352.2 millió pengő, ugy. hogy a hiánv az állami üzemeknél 57.4 millió pengő. A költségvetés hiánya tehát összesen 75.9 millió pengő, vagyis 9.8 mil: lió pengővel több, mint az előző évi költségvetési előirányzat hiánya. A költségvetésben az állami közigazgatás kiadásai 19.9 millió pengővel, bevételei 7.4 millió pengővel, az állami ütemek kiadása 5.5 millió pengővel, bevételei 8.2 millió pengővel, vagyis végeredménvben az egész költségvetés kiadásai 25.4 millió pengővel, bevételei pedig 15.6 millió pengővel emelkedtek a tavalyt költségvetéshez viszonvitva. Az állami