Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-01 / 96. szám

6 DÉLMAGYAR OR SZAG 1955 miítus T. FMiszob aüerei ideztt Tűzhelyek. Zománcedények. Permetező gépek 11 Sodronykeriíések « arga uaMáz. uj jobbágyok Ujabban némely nagybirtok kisbérlőí a régi jobbágyokénál sokkal sanyarúbb he.lyzelbe jutottak. Különösen nehéz a helyzete Szeged város kistyériöi közül azoknak, akik a város födljére telepilett beriib iik által lenyűgözve, sorsuk enyhítését oaak a város hatóságától várhatják. A város 700(10 kat. holdnyi földbirtokából 46 583 k. hold 15.537 kisbéTlő kezén van gyümölcsöztetve s e kisbérletek tetemes része úgynevezett „berohásotf bérlet, melyen a bérlJk több nemzedéken át lakóházakat, gazdasági épideteket emeltek, szólókét, gyümölcsösöket telepitettek. Ezek a bérlők 1928-ig a holdankénti egy mázsányi. vagy kevesebb gabona értéket kitevő földbért 1 «fizetve, olyan nyugodtan gazdálkodtak mintha saját, földjüket művelték volna. Ámde 1928-ban s a következiö években lejárt bérleteket a város akkori gazdasági ügyosztálya kisebb tagokra szétdarabolva szabad árverésre bocsátotta s ezzel az ideanenekült földnélkülieket rászabadította a régi — többnyire beruházott — bérlőkre és elérte, hogy a föld kat holdjának a bérét néhol 170 Pig (6—7 mmázsa gabona értékéig) is felverték. fcs a város vezetősége arra nem gondolva, hogy ilyen ki termelhet etlen bérek huaamos időn át bc nem folyhatnak, erre a jövedelemre rendezkedett be. Már 1920-ben kiviláglott, hogy e szűklátókörű bérpolitika a régi, szorgalmas, becsületes bérlő osztályt a város valóságos haszna nélkül dönti a gazdasági válságtól is fokozódó nyomorba. A bérlők panaszaira már 1929-ben lemérsékelték a 100 pengőn felüli béretet 100 pengőre s a mindinkább kimélyülő válság, a bérlők eladósodása, a bérhátralékok állandó szaporodása még két izben eredményezett általános bérmérséklést, ámde e százalékosan engedélyezett mérséklések, ámde e könnyítések mindenkor annyira lekésve és annyira a tényleges szűkség alatt érkeztek. Hogy ezek a bérlők lecsúszását már meg nem állíthatták, a gazdasági helyzetet meg nem javíthatták. Emiatt jutottak koldusbotra régi bérlő családok és emiatt kellett a városi számvevőségnek az 1932 év második feléről a bérlők 54 százalékát bérhátralék miatti peresitésre kimutatni. Bár a város utóbbi időben a beruházott bérleteket már nem bocsátja nyílt árverésre, ez a bajt meg nem szünteti, mert mindenütt akadnak szár mitani nem tudó, meggondolatlan, vagy számítani nem is akaró, rosszhiszemű árverezők, akik a beruházatlan földek bérét annyira felverik, hogy ilyen bér mellett termékeny gazdálkodási űzni nem lehet. Ezek az uj bérlök fóbbnyíre olyan vállalkozók, akik nem is gondolkodnak a képtelen magas bér megfizetésére, ők húzzák, halogatják a bérfizetést, amig csak tudják, addig a földet kihasználják s aztán tovább állanak. A beruházásaival idekötött bérlő a felemelt átlagbért fizeti mindaddig, amig valami eladnivalója akad, azután jön *» behajtási per s annak súlyos költségei, amelyek őket már odáig juttatták, ahol már csak minden harmadik, v^gy negyediknek van egy rossz lovacskája, vagy sovány lehene, de legtöbbjüknek feje felett lebeg a kilakoltatás áltamdó veszedelme. E jóravaló magyar családok nyomorba sülyedé.<ét teljesen csak ugv értihrljük meg, ha sorsukat összehasonlítjuk <*z 18-1« előtti magyar jobbágyság sorsával. A hajdani jobbágy átlagosan 30 hold főidet művelt, aminek termésén kívül még faizási. legeltetési, nádvágási stb. járandóságokat is élvezett. Fjekért szolgáltatott földesurának (érméiéből egvkílenced részt, mint dézsmát és hetenként egy igás, vagy e helyett két gyalogom napszámot, mint robotot. Ennek a szolgáltatásnak holdmkénti, mára átszámított éréke: dézsma búzára átszámítva 06 kg á 16 f. = P 9.(50 robot 3.37 nap (ínségmunkabéren számítva) P 5.20 a szolgáltatás összes értéke tehát mondjuk kikerekítve holdanként tizenöt prngci. A mai bérlő fizet (feketeföldeken) 43-tól 60 P-t, amihez hozzájön még a közinazepitási költség, az adók, sőt a legtöbbjüknél hátralékának több évre elosztott törlesztési részlete, ugy, hogy a bérlőt holdanként és évenként 60-tól 70 P bér és járuléka terheli. Ez a tedier a hajdani jobbágy szolgáltatását általában háromszorosan, sokheiyen négyszeresen, sőt ötszörösen is felülmúlja, nem is szólva azokról a szerencsétlen ékről, akiknek síz első időkben való bérfizetési fennakadásuknál sikerölt kölcsönt felvenni s most e kölcsön snyos kamatterheit is viselniük kell! Ha ma egy 10 holdba« városi bérlő földjeitek bé rét (mondjuk kereken 500 P-t) robottal akarná leróni, akkor az 1.50 pengős inségmunka bért véve a lapul, a földbérért 333 napot kellene földesuránál robotolnia, mig saját gazdasága munkájára a 300 minykanaipos esztendőből semmi sem maradna. De ez esek az alapbér, hol varnak még a járulékok? A regi jobbágy ennek a felét sem volt szolgáltatni köteles. Egy 30 holdas (egy jobbágytelkes) bérlő csak évenkénti 1000 nappal tudná .a földbert leszolgálni. Ezekből minden hozzá nem értő is megállapíthatja, hogy a mai bérletrendszer igy tovább fenn nem tartható, hacsak jóravaló magyar bérlő atyánkfiait végleg kipusztítani nem akarjuk Aki valamely betegségen át nem me.nl. annak fogalma sincsen annak kínjairól. Ezért nem tudják aszfalton élő felebarátaink és tőrvényhatósági bizottságbeli potgártársaink megérteni a bérlőtársadalom feljajdulásait! Tájékozatlanoktól hallani az á'llitást, hogy a bérlők makacskodásból, vagy spekulációból nem Ismeretes, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar városok és a magyar turisztikai helyek forgalmának a vásár tar la ma a'alt való fellendítése érdekében már hónapokkal ezelőtt nagyszabású akciót indított, amelynek ikere érdekében a nagyobb magyar városok vezetőségeivel tárgyalásokat folytatott es megállapodásokat létesített oly értelemben, hogy a Nemzetközi Vásár tartama alatt a nagyobb magyar vidéki városok látványos idegenforgalmi napokat rendeznek a vásár látogatói számára. Most arról értesülünk, hogy a Máv. a vásár vezetőségével történt megállapodás alapján a vásár tartama alatti két vasárnapon május 5-én és J2-én öt nagy városba fog külön vásárvona•okat indilani. amelyeken a vásárigazolványokkal ellálott látogatók Budapestről 75 százalékos kedvezménnyel utazhatnak: Debrecen, be. Szegedre. Pécsre. Szombathelyre és Kőszegre. A Máv.-nak és a vásár vezetőségének ezekkel a beállított újszerű vásárvonatokka! az a cél ja, hogy a külföldi idpgenjárás idején egyidejűleg a belső vándorforgalmat is előmozdítsák és a Nemzetközi Vásár által teremtett hatalmas idegenforgalomból megfelelő részi biztosítson a vidéki -árosok idegenforgalma és gazdasági élele számára is. A Máv.-nak cs magyar városoknak a Nemzetközi Vásár kezdeményezésére lelcsitetj ez az akciója nemzetközi szempontból is igen nagy jelentőségűnek tekintendő, mert ilymódon a vásár tartama alatt úgyszólván fillérekért módjában foe állni a dunántuli kereskedelem és fizetnek. Ha tudnák ezek a könnyen Ítélkezők, hogy mennyire akarnának fizetni, ha volna miből! Ennek meggyőző bizonyítékát mutatja a Baktói Bérlők Gazdakörének egyik kérelme. Ezek télutón azt kérték a város hatóságától, hogy engedje meg bérfiátralékaiknak inségmunkával való tórtlesztését deákként, hogy .a fele munkabért legrzükebb táplálékuk beszerzésére (mert már semmijük sincsen) a hét végé® mindenkor készpénzben fizessék ld és csak a másik Felét számolják el bérhátna-lék törlesztésre. A hatóság az inségmunkáv«! való hátralék törlesztést — kivételesen — ugyan megengedte, de a féle napszám kifiaetését — fedeaet hiányéban — megtagadts. Valószínűleg a megtagadásnál az a« elgondolás sem hiányzott, hogy n engedelynefc nem sok értelme lenne, mert egy hármmholdas bérWS másféléves 225—050 pengős hátraléknak 75 filléres alapon való törlesztésére 300—333 nap, egy 10 holdasnál 1000-től 1200 nap kellene, amihez néhány hétig tartó inségmunka keretében hozzákezdeni érdemes Íme, igy áll a bérlők mai helyzete, akiknek ..sswbad költőinködési joga" éppen ugy nincsen még. mint a hajdani jobbágynak, hiszen csak ugy mozdulhatna innen el, ha mindenét veszendőbe hagyná itt Kossuth Lajos lánglelke felébresztette a rendek lelkiismeretét s azok egyhangúlag olvasztották a nemzet testébe a jobbágyságot. Akad-e nemes lélek, aki felszabadítsa a réginél sanyarúbb helysetfi mai bérlő-jobbágyot. 8zigyárté Albert iparnak a tiszántul gazdasági életének raegfcw merésére és viszont a Tiszántúlnak és a Duna— Tfsza-közének a dunántuli városok kultúrájának megismerésére. A magyar városok programja szines, eredeti és valamennyi különböző, de mindegyik izigvérig magyar. Szeged „Szegedi Nap"-ot rendez gyöngyös bokrétával, balászversennyel, orgonabangyeTsennyel és a hun-avar magyar népvándorláskori gyűjtemények megtekintésével. Debrecen a maga eredeti magyar levegőjével és Hortobágy felejthetetlen látnivalóival fogja szórakoztatni vendégeit. Kalauzolás mellett fogják bemutatni a híres debreceni egyetemet és a nagyhírű Déri-muzeumot. Kőszeg a magyar vitézségnek festői fekvésű városa, a vásár lartama alatt rendezi meg az ifjúság és a virágok hetét. Május 12-én ezertagu énékkai közreműködésével országos ifjúsági napot rendeznek 800 éves ősi virágzó gesztenyefák alatt, sportversenyekkel és az ősi Jurisics vár. Bencés-templom .városháza és muzeum megtekintésével. Május 12-én a virágzó Mecsek alján rendezik meg a pécsi napot ipari bemutatóval, pezsgő, és borkóstolóval, a mecsekvidéki hire* fürdők és az abaligcti cscppkőbarlang megtekintésével. A 75 százalékos kedvezményes vásárvonalokra már a vásárigazolványok váltásával egyidejűleg az IBUSz vidéki menetjegyirodáinál lehet helyet foglalni. Csak a vidéki előjegyzések után fognak a budapesti előjegyzések sorra kerülni. n vasárnapi sétahajózás egypengös jegyei elővételben 80 fillérért csak a Oélsnagvarország jegyirodájában kapható Vásárvonalok indulnak Budapestről öt nagy magyar városba a Nemzetközi Vásár idején