Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-05 / 100. szám

T<T55 mains 3. DÉLMAGYARORSZÁG 9 DIVATCSEVEGES I0S5 stranddivatja Legyünk ezúttal optimisták és merjük hinni, hogy majd csak végre mégis eljön a nyár, mikor strandolhatunk, evezhetünk és csokoládéhamára süttethetjük magunkat — és mindenkit megelőzve, számoljunk be a stranddivatról. Itt fekszenek előttünk a legú jabb párisi modellek és kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy sok változás történt tavaly óta, amik bizony a feltűnni akaró hölgyeknek nem nagyon fog konveniálni. Ugyanis a kivágások jóval szolidabbak lettek és szinekben is inkább a sötétebb tónusokat kedvelik: a feketét és a sötétkéket, mint a felsőruhákban. Látni négyszögletes. ovális, szivalaku kivágásokat, a jóalaku hölgyek ezekben a dresszekben is nagyszerűen érvényesülhetnek, mert raffinált vonalaikkal a teljes alakot kimutatják. A tavalyi kétrészes trikóknak, ahol egy kis nadrág és egy melltartó alkotta az egész strandöltözetet, az alkonyát kell jelentenünk. A dupla, diagonal-kötés helyett a sima trikóanyagot választották az idei dresszek anyagául, ami szintén arra szolgál, hogy néhány centivel soványabbaknak lássanak. Volt alkalmunk látni kevésbé szolid strandtoiletteket is, amiknek láttára néhányszor összecsaptuk kezeinket, hogy vájjon fognak-e akadni olyanok is, akik ilyeneket viselnek ma jd? ... Ilyen volt például egy fehér alapú imprimé szerű trikó, amelyre a virágok ugyancsak trikó anyagból nagyszerű összevisszaságban voltak ráaplikázva. Fantasztikus színösszeállításokkal is találkoztunk. Sárga-barna gombokkal, vállakkal, méregzöld trikó aranysárga felsőrésszel, fehér-sárgával és stb. Volt egy pár gyönyörű fehér és sárga trikó. A sárga általában roppant favorizált szín lesz lesz a strandon is. Láttunk továbbá sok pettyes dresszet is, amihez nagyon bájos volt a világos alapsi ugyancsak pettyes gummisapka és cipő. Az uj gummisapkákat gyönyörű, finom gummikból, egészen a fejhez tapadva viselik, rendszerint a ruhával harmonizáló szinekben. Egyszóval megállapíthatjuk, hogy az idei strandtoilettek között mindenki megtalálhatja az egyéniségéhez illőt, csak persze legelőször azzal kell tisztába jönnünk, hogy milyen egyéniség vagyunk... I>r. Dévainé Erdős Böske. DIVATPOSTA. Barna¡ány. Zöld ruháját csináltassa fehér piké garnitúrával, vagy zöld transparente gallérral. Ibolya. Szürke szövetruháját fehér gallérral és j piros virággal, esetleg piros övvel díszítheti, de I piros kalap már sok lenne hozzá, viselje szürke kalappal, piros szalaggal. Ozletnagyobbitás miatt vásárolhat csillárt, állólámpát mossági oikket METEOR muAmszegedi fiókjánál, KáráSZU. 11. catöérSfítl K5S5!Telefon: 33-76. Négy lángú modern ebédlöcsillár P lö.— Állólámpa modern P Villamos vasaló ötévi jótállással P 6.90 Kérte most menteden« ArteqyztkBnfce«. — Szeretőknek árengedméay. A tüzesszemü ember Abbaziában nteleoi tengert gyógyfürdők a i RESIDENZ" penzióban mind a négy emeleten kaphatók ldő«ebb uraknak és hölgyeknek, szívbajosoknak. asztmátoknak, valamint elmeszesedésből eredő betegségeknél nagyon fontos. hogy 9 HESIDENZ nem fekszik maga«aton óriási előnye még. hogy az ö^zes előirt diéták pontosan betarthatók A BESl DENZ ben m'nden kényelem és az össze modern komtort megtalálhatók; lift. központi vizfü'é« 22 fokos meleg, tengerre né ző napo« 'oggiá« és erkélve« «zobák. kényelmes ágyakkal A RESIDENZ egészen a tengerparton fekszik é® nem a tengerpart, tal szemben. ELSŐ KATEGÓRIA KHfinő konyha. Folyó hideg és melegviz a szobákban Líra feleslege« Feltűnő olcsó penzióárak Bővebb információt nvujt Erényi Réla gyógv«zeré«z személv«-ien Budapesten, »-pg gel fél 9-től este léi 7-ig CDíana-patika. Károly-körut 5 ) Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Telefon 31 6 19 Budapest, május elején. A Karszt kietlen szik Iái között, ott, ahol egykoron lombos erdők tölgyóriásainak tövén tavaszi hóolvadáskor szerényem virágbafakadt az ibolya bimbója, azután messze Egyiptomban, ahol némán hallgató titokzatos sphinxek emlékeztetnek madárfejü istenekre, él a skorpió. Mi nem ismerjük ezt a különös állatot, amit róla a gimnázium természetrajzóráin, a tanárunk elmesélt, elfelejtettük réges-régen. Utasok, akik megfordultak e.zen á vidéken, mondjak .hogy a parasztoknak különös játékuk akad a skorpióval. Ha elfognak közülük egyei, beleteszik egy skatulyába, azután kimennek a faluszélén, oda, M.ho1 egy tisztás van, ott olajjal karikát rajzóinak a földre és a karika közepére odateszik a skorpiót. Istennek ez a szegény teromtése, megpróbál menekülni. De nem tud eljutni csak az olajkarika belső oldaláig. Az olaj nem engedi. A skorpió kétségbeesetten szalad összevissza, útját állja mindenütt az olaj. Amikor aztán látja, hogy nincsen menekvés, visszamegy a karika közepére, a farkán levő fullánkkal nyakonszurja magát és — meghal... ... Ez a skorpió öngyilkossága ... * Ezt a történetet Völgy esi Ferenc dr.., az ismert idegorvos, mesélte el, amikor azért kerestem fel őt, hogy a tragikusvégü Pethes Alfrédről elbeszélgessek. — A skorpió öngyilkosságáról — mondotta Völgyesi főorvos — szegény Petties.se! 1920-ban be saélgefctünk, körülbelül akkor, amikor ő hozzám került. A témát ő maga vetette fel és jól emlékszem még azokra a szavakra is. amikkel keserű mosollyal befejezte a skorpió tragédiájának előadását. Azt mondta. „Amikor az ember számára nincs semerre se kiút, amikor elérkezett a bajok maximumához, akkor nem marad számára más megoldás, csak ami a skorpióé, az öngyilkosság." — Negyvenhét éves volt. Az emberek rosszaságának és a tudománynak a.z áldozata. Az embereik, akik miatt meg kellett halnia, az ő részére neim csináltak mást, csak nehézségeket. Az élete, örökös hajsza volt és életének derekán eljutott abba a karikába, ahol a skorpiónak nyakon kell szúrni magát a fullánkjával. — Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt kerültem vele össze. A háborúban katonaorvos voltam és mint a budapesti és szombathelyi tüzérosztályok orvosfőnöke a Nemzeti hadsereggel együtt vonultam be Budapestre. Engem nemcsak a háborúban, hanem már a gimnáziumban is elsősorban a hipnóziskutatás érdekelt. Ez igen fárasztó idegmunkával járt és ennek következtében egész csomó hipnotizáló orvost és nem orvost próbáltam ki acélból, hogy munkatársat szerezzek bennük. Szükségem volt rendelőmben olyan emberre, amilyen a rönIgenorvos számára a röntgenkisasszony, vagy az orfhopadorvos mellett a gyógymasszőr. Olyan embert kerestem, aki irányításom mellett a munka fizikai, fárasztó részét végzi el .Nehéz volt ilyen embert találni. Az egyiknél az volt a baj,- hogy morfinista ,a másik nem volt eléggé intelligens. Schenk Jenő pedig goromba volt a paciensekkel szemben, azokra rákiabált, nem lehetett használni. A hipnózissal való gyógyítás egészen más, mint a színpadon való szórakoztató játék. Egy csomó sikertelen próbálkozás után ismer lem meg Pethest. Egy vasárnap délután láttam őt a római parton vndevezösök között. Mindenféle szórakoztató mutatv: íyt végzett. Emellett gyógyított is. Harminckét éves volt akkor, hét, később kilenc nvelve« tökéletesen beszélt, intelligens ember volt, magam mellé vettem. Éo uj területen dolgoztam. A hipnózist nemcsak idegesség és hisztéria ellen, hanem kifejezetten klinikailag beigazolt szervi betegségek eseteiben is alkalmaztam Emellett a hipnózis-gyógymód irodalmi ós gyakorlati kutatására specializáltam magam. Itt fé! munkát nem lehet végezni. Az eredmények csakhamar a fejünkre nőttek. Súlyos szervi bénaság, agyvérzések és ezek következményei, iszákosság, lámpaláz. Basedow-kór, tüdőtuberkulózis, daganatok okozta szenvedések is tökéletesen gyógyultak hipnózissal, a betegeknek olyan tömege keresett fel bennünket, hogy három hónappal előre keHett a pacienseknek magukat előjegyezni. — És ekkor történt az első elgáncsolás. Pethest feljelentették. Bemárd egészségügyi miniszter elBkelő szakkörök jelenlétében vizsgálta felül együttműködésünket és mint harmadíoku hatóéig a tisztiorvos rendeletével szemben elrendelte, hogy zar vártalanul végezhetem Fethessel együtt úttörő, gyógyító és tudományos «unkámat. Minthogy azonban a miniszter ezt a rendelkezéséit később különböző támadások hatása alatt írásban neszemre kiadni nem akarta, engem az a veszély fenyegetett, hogy közegészségügyi kihágás miatt elitéin ek és ezért kénytelen voltam PeHest alkalmaztatásából el'boesájtaai. — Ennek a zseniális embernek hatalmas akaratereje volt. Harminckétéves fejjel letette az érettségit, Bécsben megszerezte az orvosi diplomát, kösbeo azonban eltartotta magát és csládját. A legkij válobb iöegspecialistává képezte ki magát. Idehaaa még mindig, mint kuruzsló szerepelt. Nem tudta elérni, hogy mint arra jogosult orvos gyógyíthasson. A diplomája nosztrifikálása rengeteg pénzébe került. És az utolsó stációnál ujabb nehézségek merültek fel. Hátra volt még a „cselédkönyvezés." A gyakorlati klinikai működés, amely nélkül magyar orvosi diplomával még mindig nem leihet gyógyítani. Elérkezett az ember életét veszélyeztető bajok maximumához Mindenkin tudott segíteni, csak magán nem. Az élettel meghasonlott emberek ezreit tartotta vissza az öngyilkosságtól, adta vissza kedvüket az élethez, közben ő maga ei vesztette az életkedvét és saját magát megmeatoni nem tudta. — A lelki gyógymódok tudományéival ma súlyos krízis van. Élesen szembemállarak. egymással az nlkattani lelki gyógymód a tisztára lélektaai gyógymóddal. Az utóbbi, beleértve az egész pszichoanalitikus áramlatot, mindent csupán elvont lélektan alapján magyaráz és gyógyít, az előbbi, a hivatalos klinikai irányzat csupán a testet, a diagnózist és bacillusradászatot favorizálja. Mi, Petheis és én közösein dolgoztunk, a középen haladtunk <s áthidalni igyekeztünk a két irányzat közötti súlya« ellentéteket. A munkában Pethesnek nagy érde.nuri vannak. Kiváló tudós orvos volt. Hadsereget tesz ki a száma azoknak, akiket visszaadott az életnek, akiket meggyógyított. Kár érte. Ha azt kérdeni tőlem, mi volt közvetlenül oka halálának és elktr seredésének, csak azzal válaszolhatok, hogy: sor sára jutott a skorpiónak, akinek élettragédiáját <1 mesélte el nekem ezerkilencszázhuszban egy pontosan olyan ragyogó és napsütéses vasárnap délután, mint amilyenen könnyes szemekkel elkisért™ őt utolsó útjára. Lemondó mosoly játszott a szájának szélén, ezt a mosolyt magam előtt látom most is és ha egy pillanatra behunyom a szemem, arra kell gondolnom, szegény Frédi, talán tizenöt évvel ezelőtt megérezte, hogy odajut egykor ő is. az olajkarika közepére és neim lesz számára kint... Paál Jé*.