Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)
1935-05-05 / 100. szám
T935 máfus 5. DÉLMAGYAR ORSZÁG 5 IDEGEN TÁRGY, MAGYAR TÁRGY, HAZAFIAS TA'RGY Irta TONELLI SÁNDOR Azt mondja egy ügyvéd ismerősöm a napokban, hogy nyolc esztendő óta rendszeresen olvassa az én vasárnapi cikkeimet és őszinte örömmel állapította meg, hogy húsvétkor, — első ízben az ó emlékezése szerint, — magyar történelmi és hazafias kérdéssel is foglalkoztam. Azok számár*, akik nem olvasták volna, vagy nem emlékeznének, megemlitem, hogy ez a cikkem a szabadságharc tábornokairól szólt. Felvetette egyúttal illető ügyvéd ismerősöm a kérdést, hogy miért nem irok gyakrabban ilyen tárgyakról. Mielőtt a felvetett kérdésre érdemben válaszolnék, csupán a históriai igazság kedvéért a nyilvánosság előtt némi helyreigazitással kell szolgálnom. Az idén tizennégy, vagy tizenőt vasárnapi cikkem jelenhetett meg. Az én <anlékezésem szerint ezek közül egy Attila évfordulójáról, egy Kossuth Lajosról, a legendák hőséről és egy, amelyre már fentebb utaltam, a szabadságharc tábornokairól szólott. Azt hiszem, ezek eléggé történelmi és eléggé hazafias tárgyúak. Két cikkem szegedi vonatkozású volt, egykettő pedig általános magyar kérdésekkel foglalkozott. A többi egyveleg volt mindenféle olyan kérdésekről, amelyek felkeltették az érdeklődésemet s amelyekről feltételeztem, hogy kisebb-nagyobb mértékben mások érdeklődésével is találkozhatnak. Ezeket a cikkeket én bizonyos mértékig széljegyzeteknek tekintem az ember, az ország és a világ dolgaihoz. Tiszta véletlen, hogy mikor tudok otyan témára ráhibázni, amelyik sok embernek az érdeklődését váltja ki. Ebben a tekintetben ugyanis a közönség egészen különleges. Négy vagy öt hete például olyan nyomtatványok és könyvek alapján, amelyeket a kenyai és ugandai idegenforgalmi hivataloktól kaptam, Belső-Afrika átalakulásáról és az ottani v a d á s z-p aradicsomokr ó I irtam s egy-két napon belül meglepó sokan reflektáltak cikkemnek egyik vagy másik sorára. A jáger-szenvedély, amely idehaza nyúl, fogoly, fácán, esetleg őz és szarvas puskázásában kénytelen kielégülést keresni, fellobbant, amikor afrikai bivalyok, zsiráfok és oroszlánok jelentek meg a képzeletében. Ezt azonban csak közbevetőleg jegyzem meg annak illusztrálására, hogy a közönség érdeklődése mennyire sokoldalú és változatos lehet. Fontosabb a kérdés, illetve kívánság, hogy írjak gyakrabban magyar történelmi és hazafias témákról. Bocsánatot kérek attól az ügyvéd barátomtól, aki meginterpellált és bocsánatot kérek minden olvasómtól, akinek ezek a sorok a kezébe kerülnek, ha azt felelem a felvetett kérdésre, illetve kívánságra, hogy ilyen megkülönböztetést én nem ismerek. Én előttem nincs idegen tárgy, nincs magyar tárgy és nincs külön hazafias tárgy: minden tárgy egyformánmagyar és egyformán hazafias, ha magyar szemmel nézzük a dolgokat. Teszem fel, arról a politikai háborúról irok, amely Amerikában játszódott le a szesztilalom fenntartása, vagy megszüntetése körül. A színhelyét ennek a háborúnak egy elég nagy árok. az Atlanti óceán választja el tőliiuk. Mégis a felvetett probléma egyszerre magyarrá válik, ha azt vizsgálom, — aminthogy ezt meg is cselekedtem, — hogy az uj rendnek milyen hatása lehet a magyar borértékesítésre és a magyar fizetési mérleg alakulására. Hitler és Mussolini nemzeti szempontból nekünk idegenek, egyiket a németek, a másikat az olaszok vallják magukénak. A róluk irott cikk azonban röglön magyarrá válik abban a pillanatban, mikor azt mondom, hogy ők világáramlatoknak a megszemélyesítői, világáramlatok hatása alól pedig mi sem vonhatjuk ki magunkat. Irok egy cikket Ausztriáról, közelebbi meghatározás szerint Krems városáról, ahol tavaly nyáron néhány napot töltöttem. Földrajzilag a cikk kétségtelenül nem magyar. De magyarrá válik, mert van benne két apróság. Az egyik a városkapu fölirása, mely szerint Frigyes császár leghűségesebbnek nevezi Kremset a Mátyás ki, rály elleni harcokban tanúsított kitartásáért, a I másik pedig egy epizód, mikor a kremsi bor! termelők fellázadtak, mert valamelyik császár olcsó magyar bort mert beengedni az ő privilégiumos városukba. Nem tudom, elég világosan fejeztem-e ki magamat és nem tudom, sikerült-e az olvasót meggyőznöm annak a felfogásomnak a hei lyességéről, hogy akármilyen Írásnak a magyar és hazafias volta nem azon múlik, hogy milyen témakörből meríti a tárgyát, hanem ezt í kizárólag a felfogás és intenció | dönti el, amely szerint Íródott. És ha már ideáig eljutottam a fejtegetésel imben, akkor elárulhatok még egy műhelyj titkot is. Igenis, sokszor van célzatosság a i témáim megválogatásában. Nem véletlen, ha tárgyakért elmegyek Amerikába és Afrikába, nem véletlen, ha angol könyveket ismertetek, amelyek a nemzetiségi kérdéssel, vagy a világ mai zavaros gazdasági állapotaival foglalkozj nak és nem véletlen, ha néha olyan fizikai és kémia' lehetőségeknek a vázolását kísérlem meg, amelyek valamely idegen tudós társaság tárgyalásainak során szerepeltek. Ez nálam egy mélyen meggyökerezett meggyőződésből folyik és kapcsolatos ennek a kicsiny országnak és népnek egész nemzetközi elhelyezkedé! sével. Egy rövidre szabott újságcikk nem elég ennek a tételnek teljes kifejtésére s igy, amit elmondok csak vázlatos és elnagyolt lehet. A léj nyeget azonban a következőkből talán meg le; het érteni. Bethlen Gábor korától kezdve a magyarságnak nem volt nemzet, közi élete, holott minden nép történelme és élete csak függvénye más népek s az egész emberi társadalom történelmének és életének. Az egész magyar politikát pusztán a Bécshez való viszony determinálta s a nagy nemzetközi összefüggések iránti érzékét a magyarság, egy-két gigászi kivételtől eltekintve, elveszítette. A magyar társadalom is túlnyomó részben csak befelé fordította a teMájus havi Jubileumi slágerünk: Modern szines nagy virágváza több sz nben és formában, három nagyságban 78, 98, 1"28 P. Nézze meg kirakatainkat m mmm SZEGED, Tisza Lajos-körűt 38. sz. kin te tét és aránylag nagyon kis mértékben vett tudomást arról, ami odakint történik. Ebből következtek a néha meglepően naiv nézetek, mikor az országnak akár gazdasági, akar kulturális, akár pedig politikai helyzetét kellett megítélni és erőviszonyait kellett lemérlegelni. öt vagy hat esztendeje politikai államtitkár ajkáról hallottuk a kifejezést: F ütyülünk Európára! Nos hát, a trianoni önállóság sajnos módon megtanított bennünket arra a keserű igazságra, hogy nem fütyülhetünk. Ezer meg ezer anyagi és kulturális érdekszál fűz bennünket a világ többi országaihoz és népeihez és sohasem tudhatjuk, hogy a tőlünk legtávolabb esőnek tetsző probléma is melyik pillanatban válik a szó szoros értelmében vett magyar kérdéssé. Mikor Kanadában száz kilóméterrel feltolják a buza termelőterületét a hóhatár felé, a magyar gazda is megérzi a búzamennyiség megnövekedését a világpiacon. Mikor bicskát vásárolok a hódmezővásárhelyi piacon, nem | tudom, hogy az árában nem fizetek-e adót az amerikai vas- és acéltröszt fejedelmeinek. Mij kor Angliában egy választás eltolja a régi pártok számarányát, azt kell vizsgálnom, hogy ez milyen hatással lesz a brit világbirodalom kontinentális politikájára és a magyar kérdés alakulására. Mikor a hollywoodi filmek inváziója árasztja el határainkat, ennek kétségtelenül hatása van a mozikat látogató sok százezer ember, különösen a fiatalság világképének kialakulására. Mikor az uj külföldi eszmeáramlatokat ismertetjük, vele a magyar horizontot tágítjuk és ami idegen volt, magyar erővé alakítjuk át. Mikor valaki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, de magyar szemmel nézi mindezeket a változatos, változó és váltakozó jelenségeket, akkor alázatosan szolgálja * maga kicsiny országát. Ezért merem mondani, hogy sohasem a tárgy a fontos, hanem a szempont és a meglátás. Ezért merem vállalni a felelősséget a tárgyaim megválasztásáért és megírásáért a jövőben is. Oszi is Cell rheumaknrák Sít. Gellért GQógQfiirtfG fó Szállóban BUDAPESTEN A szállóban egy heti teljes pensio (lakás, reggeli, ebéd, vacsora) 100 peng«. A sryógytényezök árából aszátlótakóinak ielentös árengedmény. csőiül M igazgatóág- Budapest XI. Kel«nhaqyl ut 4. nlm. j DIVAT-ÖLTÖNYÖK, BURBURRY RUGLBNOKI TRENCH-COATSOK - BŐRKABÁTOK Divatos s Eabás. GUMMIKÖPENYEK Nagy választék. Olcsó árak. » MERTÉK UTÁNI URI FÖLDES IZSÖ — KLAUZL TÉR