Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-05 / 100. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1935 május 5. di GymzzoNii Cipőt HBC könyvre HA-HA mban vegyenS OlXIéi RÁDIÓ clpőkUlőnlegesaégek egyedávusliáta. han bizonyosra veszik, hogy rövid időn belül igen fontos pozíciókban is változások következnek be. Hire jár annak is, hogy Rakovszky Iván helyébe Bessenyey Zénót nevezik ki a közmunkatanács elnökévé. Ez a terv azonl«an még kormánykörökben sem találkozott osztatlan helyesléssel annál is inkább, mert Rakovszky tudvalevően nem veszi fel fizetését, mig Bessenyey kinevezése jelentős költségtöbbletet jelentene az állami büdzsének. Politikai körökben mindenesetre érdeklődéssel tekintenek a kulisszák mögött megindult tárgyalások elé. mellett állást foglalni. Máris örömmel jelenthetem, hogy a festékkereskedók szakosztálya (amely eddig a 7 óra mellett volt) a napokban egyh. -gu határozatot hozott és a 6 órai járás mellett döntött. Ne feledkezzenek meg a kereskedők arról, hogy az elmúlt év sötét és hideg 6szi és téli hónapjaiban milyen súlyos gondokat okozott a fűtés és világítás. Szólok most azokhoz is, akik a múltban a 7 órai zárás mellett fogl-ltak állást Jöjjenek táborunkba, ahol szeretettel fogadjuk őket. Kérjük, legyenek megértéssel és támogassák a 6 órai zárórát. Soha nagyobb szükség nem volt, mint most egy olyan erőre és összetrtásra a kereskedői társadalomban, amely teljes összhangba hozza a közö érdekeket és Id tudja küzdeni a jobb jővőt. A napokban városi tisztviselők fognak üzletről-üzlrtre járni, akik egy szavazócédulát adnak át: Erire a cédulára azt Írjuk rá: „A 6 órai zárást kivánam". Tisztelettel: A hatámi blokkban tömörült ke. reskedök revében, Nemecz Dezső. |Molykár ellen megóvást olcsón és pontosan v&llalnak M£hea é> PriTln-r y párlat dlyataztlosök,Kállai A. (H d) u I. I Az Üzletek esti zárórája (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn dönt • szegedi kereskedőtársmdalom az esti záróra ügyében. Reggel 8 órakor kezdődik a szavazás, még pedig olyan módon, hogy a városi tisztviselők karszalagos altisztek kíséretében végigjárják a kereskedőket, akik a tisztviselő perselyébe dobják be szavazócédulájukat. A két párt: a 7 órai zárást kivánók és a 6 órai zárás melletti tábor, erősen agitálnak. Mindkét tábor részéről érkezett szerkesztőségünkbe levél, amelyet alább közlünk. Végre talán végérvényesen határozhatunk belvárosi kereskedők a zárórakérdésben. Szándékosan írom a belvárosi megkülönböztetést, mert nagyon jól tudjuk, más a mi érdekünk ezügyben és más lehet a körúton kívüli kereskedők érdeke. Ha mi arra alapítanánk érveinket, valamit megtakarítunk fűtésen és világításon, akkoT ,-án délben is be lehetne zárni. Hivatkoznak a személyzetnek. vagy saját maguknak az egy órával több pihenésre is. Ez sem elfogadható érv, mert bármelyik fizikai munkás többet dolgozik, mint mi, kereskedők. Ezek volnának a hangoztatott érvek a korábban zárás mellett. Most nézzük az érem másik oldalát. Mi, belvárosi kereskedők nagyon jól tudjuk, hogy a vevők 90 százaléka 6 és 7 óra között megy, vagyis mehet bevásárolni, mert részben addig a házi teendőkkel, hivatalokban. műhelyekben van elfoglalva. Mivel mi va• gyünk a vevőkért, nekünk kell alkalmazkodnunk 1 a vevők idejéhez és kényelméhez, azért akarunk mi a 7 órai zárás mellett maradni és ha ez nem sikerülne, legalább az esti időkben vásárló vevők tudni fogják, hogy az nem rajtunk, belvárosi kerskedőkön mulatt. Mindezeket megfontolva ajánlom összes kartársaimnak: Szavazzanak a 7 órai zárás mellett. Pollák Manó. Megvagyunk győződve arról, hogy a kereskedői társadalom az eddiginél js nagyobb számarányban és még impbzánsabban fog a 6 órai záróra As idö A Szegcdi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 14.9, a legalacsonyabb 1.2 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 769.1, este 7683 mm. A levegő páratartalma reggel 66, délben 37 százalék. A szél iránya északnyugati, erőssége 2—3. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Az éjjeli fagy gyengül és inkább csak a talajmenti rétegekre szorítkozik. A nappali hőmérséklet tovább emelkedik. Napközben, kivált a nyugati megyékben erősödik, valószinüleg a mérsékelt kelet-délkeleti légáramlás. Átköltöztünk a volt Próféta Káráiz UCClit heyfaé. izébe. Raktáramat megfeleld árban árusl. •om. A. B. C. utalványra részletre ts előleg nélkül. Aranyat, ezüstöt, ré^i pénzt, zálogjegyet ma¡ras árban veszek Ora-, éksaerjavltáa elesén, gyorsan és JflJfl I^S ~ aontnsaa ! az. (fesiGiptirváÚjaícM Cégi. Csányi Mihály KT' Készít elsőre nd ü kivitelbe n SZüiSFESIESTa bu'orfénvezés? árban 31 Libavásár Irta FARKA8 ANTAL A dohány is, a petróleum is fogytán volt már Gábor bátyáméknál a tanyán, ott a derekegyházi oldalon, ahová a kálomista templomtornya is ki piroslik, de ezzel nem sokra megy az ember, ha egyszer nincs bolt a közelben, ahol dohány is, petróleum is aknd. A dohányt Gábor bátyám r<*n mellőzheti, a petróleumot meg a jószágok az istállóban, hogy a tanyabeliekről szó sem essék. Szóval be kell menni a hetipiacra, aztán el kell adni valamit, mert a pénzmag is a petróleum meg a dohány sorsára jutott: elfogyott. Az igaz, nem is igen volt. mert miből lett volna, törje ki a nyavalya ezt a mai világot bolétájával együtt. Bolétájávnl ugyan lehet adót fizetni, de nem lehet egészen kifizetni, mert annyi boléta nem termett az idén. Szerencse, hogy Zsuzsa nénémnek van egy darab késztömésö libája. Maguknak szánták ugyan, de ha már elviszi a szükség, hát vigye Kora reggel fölkelt már Gábor bátyám Befog, fölteszi AZ Ssszefaötött szálrnyu libát a saekérderékba, aztán Zsuzsa néném intelmei közben kifordul a tanyából. Az uton előtte haladó ember nagyon for már ralakire. — Hóhal Jó reggelt sógor! Csakugyan Bálint sógor igyekszik vállravétet» | tarisznyával a városba Egy kicsit farcági ember, aki jobban kiméli a jószágot, mint a csizmáját. Fölül a szekérre és s> városig meghányják-vetik a szegény tanyai ember sorsát, miközben kijut minden rendű és rangú nagyságnak, akinek az adóhoz némi köze van. Amikor a város szélén a legelső kocsma elé érnek, Bálint sógor maga mondja a lovaknak: — Hóba! — No, mi az sógor? Kend itt akar porciót fi*el«i. — kérdi Gábor bátyám, ámbár tudia. hogy miről van szó, hiszen az 8 torkát is kaparja a szomjúság. A ffl még deres: ilyenkor nem árt egy kis melegítő. Gábor bátyám leveti az istrángot, leteríti az öreg csikókat, aztán bemegy Bálint sógorral az ivóba. Kezel Jakabbal, a korcsmárossal, akivel együtt őriztek hidat a világháborúban. — Mit adjak, komám? Bálint sógorra néz Gábor bátyám. hi«zen ő volt a bűn recsá bitó. — Valami megfelelőt — parancsolja a sógor. Jakab tudja, hogy a megfelelő alatt a legöregebb szilvórium értendő. Van ^ra, az igaz, de van aromája, Ize, meg hatása is. Gábor bátyámék a zöld kerekasztal mellé tele pednek, miután már állva behajtottak egy-egy deci megfelelőt. Lassankint megtelik az Ivó ismerős tanyaiakkal, városlakkal. Alig győz az ember kezelni, kérdezni, felelni. Néhány féldeci a kerek asztal mellett ls lecsúszik Rendel a sógor, de Gábor bátyám se marad hátul, hiszen nem éppen kell azt megtudni Zsuzsa nénémnek, hogy mit adtak a libáért. A sógor kipakol a tarisznyából. Gábor bátyám is behozza a magáét, miközben megnézte a jószágokat, a libát. Rendben van minden Megfrüstökölnok. A Jakab megfelelője ugyancsak mesdiozta ám az étvágvukat. — Abból az uj borból, Jakab koma. Bor kerül az asztalra. Erős valami, ami hamar elállja az embernek az egész testét az eszével együtt. Meg a pajtáskodás, a régi, jó világ fölemlegetése. a háború. a rendőrkapitány ur, a finánc, az adó, fene a tövit! Gábor bátyám észbe kap. — Várion kend, sógor. Kiszaladok a piacra, eladom a libát. Bálint só^or nem akar maga maradni. A kurázsi is ágaskodik benne. — Nem adja kend! Annak n libának én vagyok a gazdája. Adok érte öt pengőt. Itt van! Ki is vágja a nagy pénzdarabot az asztalra. Gábor bátyám nem tud ellenállni, zsebrevágja. (A fene mászkáljon azzal az egy szál rongyos libával. Legyen a sógfcré!) Milyen jó lenne egy kis meleg pörköltet «oall Ugy csiklandja a szaga az orrukat. Arra csak jobban csúszik ez a csongrádi kadarka. A sarokban három szál cigány cincog. Mért ne cincognának? Hetipiac van: nagy a sokoldalon. A szegény tanyai magyarnak jólesik egy kis muzsika. Különösen Bálint sógornak nagy a kedve, merthogy a muzsikások egy-kettőre eltalálták » nótáját. Az a vége, hogy Bálint sógor már könyékig vájkál a zsebekben, de nem tud előkaparáiszni semmit Jakabhoz támolyog, a fülébe sug. — Van egy hízott libám a kocsin. Vegye meg koma Most vettem a sógortól öt pengőért. — Láttam a vásárt, de a libát még nem. Kendnek látatlanból is adok érte hatot. Bálint sógor örül a pénznek. Minek Is volna neki üba? Egy pemgőt még keresett is rajta. — Ieyúnk hát! Futja a liba ára. A cigány se h*lhat éhen. És isznak, muzsikáltatnak. Itt i«, ott Is elu«zl* a liba ára. A cigányok Is kaptak, Jakab Is kapott, aki egyszerre csak az Iddogáló sógorokhoz szalad. — Komák, hát hol az én libám? A liba már nem volt a kocsin: valaki elemelte. Jakab Bálintra, Bálint sógor Gábor bátyámra néz és egyszerre jogászi elméket kifárasztó vita indul meg. hogy tulajdonképpen most kinek a libáját lopták el: a Gábor bátyámét a Bálint sógorét vagy a Jakabét? A vége az, hogy a Jakab krétája Ír. a két sógor még összeborultan dalolva ha itta az éhe« Jószágokat a derek egyházi tanyák felé. (3íbor bátyára a nóták végén gondolkozni kcjzd: birkózik az értelemmel. — Hosv a fenébe van ez, sógor? fin ts eladtam a libát, kend is, aztán se pénz, se petróleum, se dohány... No, majd otthon Zsuzsa néném megmagyarázza.