Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-04 / 99. szám

»etVf4(iYARORSZAG 1935 máius 4. P— éa gyümölcs permetezők gyümdicsketék Keritésfonat minden gazdasági felszerelések ás szerszámok Zománcozott edény Jégszekrény Fürdőkád ego:«o jban BRUCKNER VASUDVARBAN van. Nem kérünk segélyt a gazdák részére, — mert hála Istennek, ott még nem tartunk —, hanem kíméletet kívánunk. Arra fogom kérni h polgármester urat a Tanyai Blokk nevében, hogy a gazdákkal szemben 60 napra függessze fel az adóvégrehajtásokat, zálogolásokat. Ezt a kéthónapos türelmi időt elegendőnek »ártjuk arra, hogy a gazdák némikép magukhoz térjenek és pótolják a fagy okozta súlyos hiányokat. A gazdatársadalmat ért nagy csapás városszerte izgalmat keltett. A Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, dr. Hunyadi-Vas Gergely a választmány több tagjával a város körüli feketeföldeket és Újszegedet tekintette meg, hogy a fagykárokról iá jékozódjék. Intéz kedett a választmány összehívásáról és az öszszes gazdasági egyesületek, körök vezetőinek meghívásáról, hogy teljes képet állítson össze a fagykár pusztításairól. Szombaton Szatvmazt, vasárnap pedig Alsókőzpontot látogatják meg a Gazdasági Egyesület vezetői, hogy a helyszínen tájékozódjék a károkról. Állandó ügyeletes szolgálatot teljesitenek az egyesület helyiségében, hogy a károsult gazdáknak mindenben segítségére legyenek fiz országos kár A fajMiullám súlyos károkat okozott az ország egész területén. Egyes helyeken mínusz 5, rhinnsz 7 fokra sülyedt a hőmérséklet. Eger környékéri a szőlőkben bokáig érő hó horitotta a földet. A virágzó gyümölcsfákat is belepte a hó. Szabolcs vármegye sóstói szőlőleiepén az egész növényzet csonttá fagyott. Az eddig mutatkozó fagykár elérte a 80 százalékot. Zalamegyében a zalabesnyői jegyzőség területén jelentős a fagykár. Mohács környékén a burgonya- és borsóvetemények egészen megfeketedtek. Kiskörösön a fagy nemcsak az uj ültetésű, hanem az öreg szőlőkben is igen nagy károkat okozott. Igen nagy kárt okozott a fagy a diófákban is. A fagy következtében előállott kár rendkívül súlyos. Szekszárdon az éjszakai fagy a szőlők termőrügyeit több mint felerészben elpusztította. Elfagytak a makói veteményes kertek (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Makón a kora hajnali órákban 6 fokos talajmenti fagy pusztított. Reggel jégkéreg borította a vizeket és a nap első sugarainak a hatására megfeketedtek és rongyként sodródtak össze a tegnap még viruló rügyek és friss ha jtások. A szabad földben levő szőlő teljesen elpusztult, a kertek szőlőiben 50 százalékos kárt észleltek. Nagy a kár meggyben, cseresznyében és szilvában is. Hasonlóan kifagytak a bm gonya hajtásai is, a hab, a dinnye és a tök. A babot, tököt, dinnyét újra kell fészkelni, hasonlóan az uborkát is. Áz almafáknak és általában a virágzó fáknak nem ártott a szokatlan hideg, amelynek azonban katasztrófális lehel a folytatása. A szántóföldeken is jelentékenyek a károk. Reszeli számok — szeded vagyonáról Mennyit érnek a femp'omok, a városháza, a MrMmH, a hisvasnt, a kOzufl hid, TO.OCO hold lOfd, az 52 fcliéanéter hosszú csatorna, a hotak es a százezer kilométeres nthálozaf (A Déhnagyarország munkatársától.) A város vagyonszámadása fekszik előttünk, meglehetős érdekes olvasmány ez a számok kedvelőd számára. A számoszlopok tömkelege elsősorban azt az örvendetes tényt árulja el, hogy Szeged még ma is az ország egyik leggazdagabb városa, mert a legalacsonyabb értékelcsek mellett is, a város tiszta vagyona ezidőszen'nt 81 és félmillió pengő, pontosabban szólva: 81,578.335 pengő. A FÖLD... Szeged városa 69.161 katasztrális hold földnek a tulajdonosa. Ezt a közel hetvenezer hold földet a hivatalos értékelés csupán 13,831.390 lengőre becsüli, eszerint tehát holdankint mindössze 200 pengőt ér a város földje. A valóságban termcszetesn az jóval nagyobb, legalább is ötszörös értéket képvisel, de a jó gazda realitásával a város is olyan értéket tulajdonit földjeinek, amely mellett csalódás sohasem érheti. Egyébként is belügyminiszteri rendelet kötelezi arra a város hatóságát, hogy meglehetős alacsonyra értékelje a javait. Ha reálisan becsülnék fel a város vagyonát, a 81 és félmilliós tiszta vagyon bizonyára a háromszorosára növekedhetnék. De még igy is Szeged vezet gazdagságával a vidéki városok sorában. Külön, hosszabb fejezet ezt a címet viseli a va gy on szá m ad á sban: a városi épületek. A város épületeinek a száma a belsőterületen 126, a külterületen pedig 153. Ezekben a számokban benne vannak a templomok éppúgy, mint a városháza, a bérház és a többi hivalaios helyiségek céljaira szoleáló épületek. A 1>érbeadott épületek száma mintegy félszáz, ezek között szerepel a Zsótér-féle ház 400.000 l*engő értékkel, a püspök-téri bazárépület 200 ezer, a Kiss-uccai vcít Tóth Péter-féle ház 175.000 pengő értékkel. A hivatalos becslés szerint az Oroszlán-uccai városi bérpalota 700.000 pengőt ér, a Szentháromság-ucca 4a, számú bérháznak 250.000 pengő az értéke. Az ujsze • gedi vígadó és a tánckörönd 80.000 pengőre vannak értékelve, de viszont közel 84.000 pengő évi jövedelmet hoznak. A város szükséglekásai 350.000 pengős értékeléssel szerepelnek. Érdekes, hogy a városházit félmillióra értékelték, a bérház értéke 400.000 pengő, a tűzoltólaktanya 220.000 pengőre, a Stefániái várrom 10.000 pengőre van értékelve, tekintetnélkül a muzeális értékére. De még érdekesebb, hogy a kultúrpalota a szinte felbecsülhetetlen muzeumi értékekkel együtt csupán 400.000 pengős értékkel szerepel a vagyonszámadásban, ezzel szemben a szinházat 2 000.000 pengőre értékelik. A gőzfürdő a mélykuttal együtt 800.000 pengő értékeléssel szerepel a kimutatásban. A közvágóhíd 600.000, a köztisztasági telep ugyancsak 600.000 pengőre van értékelve. A Berlinikörúti szeretetház értéke 300.000 pengő, a hajíégtalanok menhelyének értéke 70.000, a sinyiódók otthona 25.000 pengő értéket képvisel. Igen érdekes a templomok értéke. A fogadalmi templomot 3,250.000 pengőre becsüli a város. A rókusi templom ériéke 500.000 pengő, usjzegedi templomé 120.000, a lápéi templom 41.000. az alsóközponti 120.000 és ugyanennyi a felsőkőzponti 'emplom értéke is. A Rozália-kápolna 30.000, a kálvária kápolna 10.000, a röszkei templom 120.000, a szatymazi 6O.GOO pengős értékeléssel szerepel a kimutatásban. A belvárosi plébánia épülete 400.0ÖU pengőre van értékelve. A közkórhaz értéke 800.000 pengő, a gimnázium és kegyesrendi táisház 1 milliós értékeléssel szerepel a vagyonkimutatásban, ellenben a női kereskedelmi épülete 342.000 pengőre van értékelve. Szerény értékek is húzódnak meg a milliós városi paloták mellett Ilyen például a juhászkunyhó a fehértói szigeten, amit csak 100 pengőre becsül a város. Ez a legkisebb összeg a 81 milliós városi vagyonszámadás sokmilliós tételei között. A KISVASÚT ÉS HIDAK.Nem lehet az sem érdektelen, hogy a kisvasi utat 3 millióra értékeli a város, a közúti hid értéke 3,361.000 pengő, a tiszai rakodópart 5,684.000 pengős értékeléssel szerepel a szám: adásban. 52 KILOMÉTERES CSATORNAHALÓZAT. A csatornahálózatunk hossza 52 és félkilonicler. Sajnos, ez a szám alig emelkedett a múlt év folyamán, mert 1934-ben mindössze 207 méter uj csatorna épült. KOCSIÚT: 10 MILLIÓ PENG«. A kocsiút burkolat területe 675.000 négyzetkilométer és ennek értéke 9.730.000 pengő. A kocsiút területe az előző évhez viszonyítva 32.695 négyzetméterrel növekedett. A járdaburkolat 43.180 négyzetméter, értéke 693.770 pengő, az átjárók burkolata pedig 33.740 négyzetméter és 337.400 pengőre vannak értékelve. A járdaburkolat 1359, az átjáróké 1965 négyzetméterrel növekedett egy év alatt. A kövezetek, csatornák összes értéke 12,367.654 pengőt képvisel. Érdekes, hogy egy négyzetméter kocsiút a vagyonszámadásban 14 pengő 40 fillérre van értékelve átlagosan számítva, holott jól tudjuk, hogy sok kocsiutja van Szegednek, ami jóval kevesebbet ér. A kiépített törvényhatósági utak 109.391 kilométer hosszúságúak. Ebből makadám burkolat 92.000 kilométer, közönséges terméskő 4162 kilométer, idomított terméskő 6996 kilométer, végül kiskőburkolat, amelyet ujabban vezettek be, 3036 kilométer hosszúságú. A kiépített utak értéke 2,788.873 pengő. A ki nem épített tőrvényhatósági utak hossza 216.990 kilométer, ebből szikéit 82.000, szikeletlen pedig még ma is 134.000 kilométer. A SZOBROK.A városban 99 szobor van, ebben a számban persze a Nemzeti Emlékcsarnok emlékmüvei is benne vannak. Ezek a szobrok azonban nem képezik a város tulajdonát. Az a tizennyolc szobor, amely a városé, 467.400 pengőre van értékelve ... A kutakkal külön fejezet foglalkozik, meg is érdemlik, hisz több, mint másfél millió az értékük. Az ártézi uktak, a csőhálózat és az ejectoros kifolyók értéke 1,286.569 pengő, az uccai kifolyók felszerelésének érteke 330.931 pengő. Valamennyi állatállományát a város 82.549 pengőre értékeli, az erdei anyagok értéke 53.311 pengő. Külön fel van tüntetve a Szárszámadásban az is, hogy a város 197.345 kéve rőzse felett rendelkezik és ennek értéke most kévénkint 8 fillért számítva, 15.794 pengő és 80 fillér. Ilyen miniciózus számítással és leltározássá! készült a város vagyonszámadása, amely azónban még nem reális, mert a milliós értékeknél: a földnél és épületeknél a legalacsonyabb értékeléssel számoltak. A számok arról bcrzcluek, hogy Szeged még ma is az ország egyik leggazdagabb városa. H. M.