Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-01 / 96. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1935 májas I. Kerékpárt, alkatrészeket, gumit SS» Déry gépáruház Nagy favltó műhely. az uccai reklámhadjárat ehen Meg kell szQnfelni a sértő és Ízléstelen uccai reklamirozást flt DétHiagyaroraady munkatársdMt) Szefjed lassankiirt »r. Ízléstelen, szemet bántó reklámok városa lesz. AJJaadó szokássá vált. hogy a Szé­rhenyi-teret kifestett lepedókfcet, fához támasztott táblákkal éktelenitfk el. A „reklámnak" ez a faj­tája toorább tobzódik. Hetek óta mázolhatják a Jerrforgalma.'wbb nccák és terek aszfaltjára a nem túlságosain ötletes szövegeket. Ezek a rek­lámfestések nemcsak Ízléstelenek, de súrolják, ha ngyam el nem érik a tisztességtelen verseny ha­tárait. Mert például megengedhető-e az, hogy az egyik iparos a többi szakmabeli üzlete előtti asz­faltrészen reklámirozza a saját áruját? Ha ez meg­engedhető, akkor mindenki a konkurrencia előtt fog hirdetni, sőt a kirakatokat is — az ellenlábas cég előtt fogják megépíteni. A reklámnak ebben • fajtájában előljár maga a tdrcs, amely a* osz­lopokra helyezett pléh reklámtáblák bevételéből felez a hirdetési vállalattal. Ezeket n táblákat is (A Délmagyarország munkatársától.) A Ma­gyar Nemzeti Bank minden év tavaszán vas­kos jelentésien számol be az elmúlt esztendő pénzforgalmáról. Az 1935. évi jelentés egy könyvszerü füzetet tölt meg és ez tegnap érke­Költözködéshez 1 doboz „Páfcr" fémtisztitó folyadék —.1.' 10 drb vasporkup —.12 2 levél padlósárgitó —12 2 levél „Ragyogó" kályhafényesitő —.12 1 drb fém súroló csutak —.18 1 drb „Rió" padlóviasz fehér, v. sárga —.IS 6 drb bluztartó fa —.24 Klozetpapir tartó fából —.21 1 üveg bútorfényesítő —.24 1 doboz fürdőkád paszta 2} 1 drb ablaktisztító bőrfüze: - .21 Tollporoló _.24 Ruhaseprő —.24 Evőeszköz rozsdaradir —.24 Szőnyegseprő —.28 Szoba seprő —.48, —.38, —28 Klozetkefe fibriszból, v. gvftkérből —.78 1 üveg 7 deci ..Ragyogó" fémtisztitó — .88 Negyed kg-os doboz ..Rió" parketlpaszta —.68 1 vég 20 m ruhaszárító kötél —.08 Negyed kg-os doboz „Zeus" padló­fénvmáz —.78 T.ószőr partvis -»-.98 Parkcttkefe levehető résszel —.98 PÁRISI iflGY ÁRUHÁZ Rí. S~EQgO. C»KOW!CS és KISS "CM SisRO­ugy helyezték ej, valószínűleg véteti*»«, hogy sértsék az egyes kereskedők érdekelt, \ kereske. dők szerint véget kell vetni ennek az tzléstelen és érdekeket sértő .xeklámb ad járatnak". Az ügyben kérdést intéztünk Varga Mihályhoz, a Kereskedők Szövetsége elnökéhez, aki a követ­kező nyilatkozatot tette: A reklámirozásnak ezt a fajtáját a kereskedők elitélik. Különösen a mai gazdasági viszonyok mellett az volna minden kereskedő kötelessége, hogy támogassa, segítse a másikat, nem pedig az, hogy már szinte -tisztességtelenségnek számító módon rieklátn(irozja>n. De óvatosan kellene az illetőknek kezelni ezt a kérdést azért is, mert az ilyen eljárás visszafelé is elsülhet. Odáig fajulhat a dolog, hogy a kereskedőknek reklámtevékeny­sége abban fog kimerülni, hogy minél tóbb bor­sót törjenek egymás óira alá. Énnél pedig fonto­sabb feladatok várnak a kereskedőkre. zett le Szegedre, a Nemzeti Bank fiókintézeté­hez. Megállapítható a jelentésből, hogy az ország pénzforgalma a legutóbbi esztendőben lényege­sen csökkent. A Nemzeti Bank az elmúlt év fo­lyamán 31 milliárdos pénztári forgalmat bo­nyolított le. (Egymilliárddal kevesebbet, mint az előző évben.) Ugyanilyen arányban csök­kent természetes» a fiók intézetek pénztári for­galma is |934-ben a szegedi fiókinféze« pénztári forgalma 442.844.000 pen­gót tett ki, ez 84,892 000 pengős forgalom csökkenés az elő ző évhez viszonyítva Á szegedi fiók pénztári forgalma havonkint 37 millió pengőre rúgott. Horribilis szám ez, de konstatálható a jelen lesből, hogy a szegcdi fiók forgalmát frlijlmtik ta a debreceni i ahol tavaly 618 milliós pengős pénztári for­galmat bonyolítottak le, 176 millióval többet, mint Szegeden. Szeged után harmadik helyen Győr következik 403 milliós forgalmával, igen figyelemreméltó a békéscsabai fiók intézet pénztári forgalma. Békéscsaba e tekintetben a negyedik helyet foglalja el a huszonegy vidéki város között, 360 milliós pénztári forgalmával. Szeged tehát alig 82 milliós pénztári forgalommal multa fe­lül Békéscsabáét. Kecskemét, a gyümölcs vá­rosa 225 milliós forgalmat bonyolított 1« Érdekes a szegedi fi ók intézet váltó-forgalma is. A Nemzeti Bank szegedi fiókja tavaly 55,205 darab három hónapon belül esedékes váltót számitolt le 36 millió pengő értékben. A szege­di fiók a legnagyobb küldvényforgalmat ter­mészetesen a budapesti intézettel bonyolította le, ezután következett Miskolc, majd Kecske­mét, Békéscsaba, Pécs, Baja és Debrecen. A sze­gedi és gyöngyösi fiókintézet közti küldvény­forgalom volt a legkisebb a mult cvben, a két város fiókja közölt 1 kfildvcny volt forgalom-, ban 200 pengős értékben. A szegedi fiókintézet giróforgalmát kfllőn statisztika teszi szemléltetővé: Készpénzbefizetés volt 1934-ben a szegedi fi­óknál állami természetű 35 millió pengő, egyéb befizetés 11 millió pengős értékben történt. Készpénzkifizetés állami 4,838.000 pengő, egyéb 2,795.000 pengő. Átutalás a bank más intézetei­hez, állami 35 millió, egyéb természetű 9 millió pengő. Kézizálogra adott kölcsön Szegeden mindössze 400 pengőt tett ki, devizák, valuták vétele, illetve eladása 640.000 pengő értékben történt, bankutalványok, értékpapírok bizomá­nyi vétele és eladása, szelvények beváltása, gi­ró és egyéb üzletek forgalma a szegedi fióknál 390 millió pengőre rúgott. A fiók nyers jövr­dclme 1934-ben 261.735 pengő volt, ebből 1« kell számítani a kezelési költséget és egyéb ki­adásokat: 135.374 pengőt, úgyhogy a szegedi fiókintézet tiszta nyere­sége 1934-ben 126.361 pengőt tett ki. (Csökkenés az előző évhez képest 44.019 pen­gő.) A debreceni fiók tiszta nyeresége ezzel szemben 321.000, a békéscsabaié 148.000, a győ­rié 110.000, a kecskeméti fiók nyeresége pedig szintén jelentős: 103.000 pengő volt. Külön fejezet foglalkozik végűi az ország myhesztendei pénzforgalmával, amely azért érdemel figyelmet, mert nagyjában ma is ugyanilyen keretek alkotják a pénzforgalmun­kat. Ezekszerint 2472 darab ezerpengős van forga­lomban, 2.051.809 százpengős. 797.494 ötvenpengős, 3,275.984 huszpengős és 6,831 662 tizpengős papírpénz. A papírpénzek összforgalma 381,363.900 pengő. A szegedi fiókintézet fejezeteinél feltűnő kö­rülmény az, hogy a fiók pénztári forgalma, egyéb műveletei és a nyeresége is jelentősen csökkent az elmúlt esztendőben. A csökkenés okáról Takács Antal, a Nem­zeti Bank szegedi fiókintézetének főnöke az alábbi nyilatkozatot tette munkatársunk előM: — A Nemzeti Bank főintézeténél, valamint az összes fiókjánál csökkenés mutatkozott a mult év folyamán ugy a pénztári forgalomban, mint egyéb müveleteknél is. Ez arra vezethető vissza főként, hogy a fővárosi bankokban meg­lehetős sok a pénz és a pénzintézetek vidéki fiókjai nem a Nemzeti Banktól, hanem főinté­zeteiktől veszik igénybe a szükséges pénzősz­szegeket. De a mutatkozó csőkkenés másrészt a gazda védelmi rendeletekkel is kapcsolatba hozható. A vidéki pénzintézetek a hitelezések­nél túlságos óvatossággal járnak el, nemigen mernek hitelezni. A pénzforgalom mindamel^ lett meglehetős erős, az állam igyekszik mi­nél több aprópénzt is forgalomha hozni­Megkérdeztük Takács Antal fiókfőnökö» azokra a híresztelésekre nézve, amelyek egy eretleges infláció bekövetkezéséről ¿zólnak. A fiókfőnök szerint, ezeknek a bireknek semmi alapjuk sincs, az inflációtól nem kell tartani, merj ennek szükségessége a legtávolabbról <em mutatkozik. FSlfwW kelmefestő, vegytlsxtitó Felelőséggel, Eái" W , 3 legolcsóbban fest, tisztit úrié« »őt • lAh ruhákat. Mérev ucca 6/b. • fflf JMSr SC mm. rokonai na k, barátainak, üzletfelcinek ilülúfon féláru utazásra togosttó igazolványt! Igazolványok a DÉLMAGYARORSZÁO JEGYIRODÁBAN kaphatók. Debrecen pénzforgalma az elmúlt évben 176 millióval nagyobb volt, mint Szegedé Érdekes számok a Nemzeti Bank jelentésében

Next

/
Thumbnails
Contents