Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-26 / 118. szám

Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság 6 féle minőségben qy éri I erakal ponan WfiMnei ü PéIwagyorogi*alg —— regénye. Só Pál Uéi és fél házassága 22 A társaipás fonala odakanyarodott, ahová ezeken a férfiestélyeken rendszerint elért. Trágár viccekot kezdtek mesélni, már aho­gyan egymás közt szokták. Valóságosan ver­senyeztek abban, ki tudja túlszárnyalni a másikat. A felszolgáló ekkor hozta Pál rendelését. — Te nem otthon vacsoráztál? — csodál­kozott a gyülekezet. — Amint látjátok. •— Közel két esztendeje nem étkeztél ve­lünk, — mondta Suhajda, az italos rajztanár. — Pontosan. — Ráéheztél egyszer a korcsmazamatra, vén medve? Retek nevetett. — Tudjátok, asszonyban'is, meg a főztjé­ben is jól esik néha a változatosság — böl­cselkedett. — Már az egyszerű ember meg­mondta, hogy: nőszemélyben szintúgy, mint töltött káposztában Ízletesebb az, amelyiket nem egyvégtében használnak ... Valamennyien Só Pálra néztek, aki hallga­tásba borultan ült a helyén. Simon doktor válságkomplexumot szimatolt, félbehagyta hát a fogpiszkálók pusztítását, nem vidámo­dott barátaival, akik a finánc-fosalmazó be­mondása után azonnal egyéb felé sodródtak, hanem közelebb húzódott a hallgatóhoz és megkérdezte: — Valami baj van odahaza? — Nincs különösebb. — Az arcodon és viselkedéseden nem ez látszik. Máskor nem igy szoktál közénk jönni. Hozzászoktunk, hogy te legyél a kompánia lelke. És tudom, szivesen jársz ezekre a má­sodik péntek estékre .. — Igazad van. — Ujabban nem érzed tán jól magad kö­zöttünk? — Sőt. — Akkor a házaséletedben kellett előnyte­len változásnak bekövetkeznie. Mikor leg­utoljára találkoztunk, a fiuknak is feltűnt, mennyire levert voltál. Beszélj el nekem min­dent őszintén, hátha segíthetek. Jó szivvel ál­lok rendelkezésedre... Az asztal másik felén Suhajda a szégyen­ben maradt vendég históriájával szórakoztat­ta borozó pajtásait. — Láncospusztán esett meg az odavalósi uraságnál. A vén Tiszaháti Sándornak két gyengéje volt: elsősorban az asszony, má­sodsorban a kutyák. Az asszonyokkal való kalandjairól majd később szólok. Most ma­radjunk a kutyáknál. Fő élvezetei közé tarto­zott az öregnek, hogy dráp« jószápait szemé­lyesen tanította rendre, amiben aztán utol­érhetetlen sikereket ért el, hogy senkisem versenyezhetett vele. M(;c láthatatlan illetlen­ségekért is képes volt félholtra verni akár legkedvesebb vadászvizsláját is. Ezt a vizslát és mép három drótszőrü terriert türt mep bel­ső otthonában. Epy alkalommal vendép ér­kezett Pestről, aki nem tudott erről a neve­lési mániáról. Tiszaháti fényes lakomát ren­deztet, asztalin került mi szem-szájnak inge­re. Mép többet ittak. A kákabélű városi láto­gató valósáposan hápopott jóllakottsápában s szinte megkönnyebbült, mikor a házipazda átvezette a dohányzóba. „Na vépre." —De Tiszaháti az ajtóból visszafordult. — „Foglalj I^elyet, azonnal visszajövök, csak megrender lem a kocsit, hogy készen álljon. Emészt®«; Után kidöcötíünk eey kicsit a földekre körül­mmmmmrnmmm—m Irt a: Rutxkabányal Elemér nézni," — mondta és elment. A jóllakott ven­dég egyedül maradt hát a kutyákkal. Túlter­helt gyomorral roskadt lc az első székre, ki­használta elhagyottságát. Mikor Tiszaháti visszajött és még mindig álmélkodásban ta­lálta barátját, valami rosszat sejtett. — „Ku­tyuskáimat hova «tetted?" — kérdezte. — „A fene tudja, mi lelte őket. Egyszer csak ki­ugrottak az ablakon." — „Kiugrottak?" — „Ki." — „Csináltál valamit?" — „Nem." — „Na. Mégis?" — mosolygott Tiszaháti. Nem használt semmi huzódszkodás. A házigazda most kapott észbe. — „Te!" — combját ver­deste nevettében. — „Tudod miért szöktek meg mellőled a kutyák? összetévesztették az ipszilont az otkolonnyal. Hát ezért, féltek, hogy ők fognak kikapni." Suhajda soha nagyobb sikert nem ért még, mint ezzel az anekdotával. Retek egyszerre butéliás bort bontatott, kedvük igen magasra szökött. Csupán Simon Rudi és Pál kapcsolódtak külön. Oda se figyeltek erre a könnyű világra, hanem sorjázták tovább a maguk, illetve ke­rekebben Só Pálék gondját. — Tehát már testileg is elkülönültetek? — kérdezte a doktor. — Mordhatnám. — Kár. Nagy kár. Mindenesetre !gy nehe­zebb '»sz segíteni. — Nézd Rudi, hasztalan fáradtság lenne, Az összeragasztott porcellánból sem csinál többé senkifia ép egészet. Ugyarigy van ez velünk. —Én mégis megkísérelném. Jöjjetek fel hozzám valamelyik nap, hozdd e' a felesége­det, csak arra kérlek, előre ne beszélj neki semmiről. Hátha sikerül benneteket kigyó­gyítanom. Mert betegek vagytok mind a ket­ten. — Igazán? — Szó szerint. Beleestetek egy rögeszmé­be, gyötritek, kínozzátok egymást, mikor alapjában boldogan élhetnétek. — Sem Eszter, sem én nem tudunk lemon­dani a gyerekről. (Folyt, köv.) BABÉN bei WIEN Ausztria legnagyobb gyógyfürdőié. — A legideálisabb nyara'óheiy. — Elsőrangú szanatóriumok, szállók, penziók. — Sport, kirándulások, szórakozások, flgeiőversenyek Világhírű thermálstrandfürdő. G1ITENDRUNN SZANATÓRIUM Pormentes gyönyörű hely, hatalmas ősi park iözepén. A Kurpark és a kaszinó közvetlen kö­telében. Magyar családok évtizedes, közszere­etnek örvendó helye. A legtökéletesebb kom­'orttal. Magyar orvosok. Szórakozások, tánc a szabadban, hangversenyek, bridzs. Budapesti iroda, amely a Nemzeti Bank által engedélye­tett átutalásokat végzi: Budapest, VIII., Kisfa­ndy ncea 5, telefon 45-9-86. HOTEL BRISTOL A város szivében. Ismert kitűnő étterem és ká­véház. A legtökéletesebb komforttá! berendez­ve. Magyarok régi és kedvelt badeni szállodája. Mérsékelt árak Kitűnő konyha. Dr. LAKATOS SZANATÓRIUMA Mérsékelt pausálárak ugy a penzióra, mint az 5sszes kúrákra. Elsőrendű diétás konyha Az isszes gyógytényezők, óriási park. Budapesti iroda, amely az utazáshoz szükséges külföldi [izetési eszközöket a Magyar Nemzeti Bauk ut­ján kiigényli és az összes felvilágosításokat negadja telefonon is: Carlton szálló, telefon 88 9 70. Naponta d. c. 11—1 és d. u. 4—5 között HOTEL SIADT WIEN A nagyarok régi találkozó helye. — Kitűnő és ismert étterem. — A bárhan a híres Golz ül a zongoránál. — Mindig kellemes hangulat. — Olcsó árak. HUR CASINO BADEN bei WIEN Rulett Chemin «le fer — Trente et quarante E q é s z éves Uze m. Ot százalékkal olcsóbban élhet, ha az alábbi cégeknél a DEM AGY ARORSZAG százalékos vásárlási bélyegeivel fizet. Ba rtos Lipót, Könyv Kárász ucca 3. Könvvköté» Itj. Schmntrler Nándor, Dugonics tér 12. Létszer és fotócikkek Llebmann Béla, Kelemen neca 12 NŐI kalap Knittel Konrád. Kárász ncea 5. szalon. Feketesas ucca 16. Vilma Kalap­Női ruha Blau Andor. Tisza L körút (Püspökbazár.) Blan Ignátz, Kelemen u. 5 Müller Sámuel. Klau­zál tér 1 ördögh Ferenc, Széchenyi tér 16. Paplan Sós Lajosné, Deák Ferenc ucca S. Rádió Déry Ede rt„ Kis n 3. Markovié« Szilárd, Ti­sza Lajos körwt 44, Pollák Imre, Tábor neca. Rőfösáru Bihari Ern«, Széchenyi tér 2. Holtzer S. én Fiai, Kelemen n. 11. Kék Csillag, Széchenyi tér 15. Dr. Saigó éa Tea TextUkereskedelmi rt, Károlyi ucca. Rtívldáru Kertész Arabáz, Mikszáth Kálmán u 12. Gomb­ház, Csekonics ucca 3. Szász Vilmos, Kelemen a. 7. Koeh Imre, Tisza Lajos körút 57. Sapkakészitő Singer Ábrahám, Párisi körút 45. Óra-ékszer Reicb Mór éa Fia rt., Kelemen u. 11. Tóth Jó­zsef, Kölcsey ucca 11. M'rrcTent v£s£ro he* r Takarékossági akció cégeinél. Szappan Vigh Ferene, Tisza L. kőrút 53

Next

/
Thumbnails
Contents