Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-26 / 118. szám

524 DÉLMAGYAR OR SZAG 1935 mfiiis 28. Nézze meg az emeleti kiállítási teremben Jöjjön cl oi Ipari Vásárra! 9W m lakberendezést Kiállítását. Üzlet : Fekelesaa ucco 13. tett és átadta nekem a lepecsételt iratot, megkér dezlrm föle: • „Tudja, mi van a boritékban?" „Nem' — felelte nekem Stark, — „nekem nem szóllak róla semmit." „Nahát akkor tőlem se kérdezzen, én se mondom meg magának." — Magammal vittem dolgozószobámba a vastag borikékot, felbontottam és julius 21-éről 22-re virradó éjjel hajnalig dolgoztam fel az anyagot. A jegyzéik mellett ott volt a nekem szóló utasilás. Mindössze pár szó. Francia nyelven. Csak annyi: a jegyzéket julius 23-án tartozom átadni a szerb külügyminiszternek. Es julius 25-ére meg kell kapnom a választ. A válaszra vonatkozólag mindösz>zc bárom szó: „litrrallrmeut á acefpter.'4 — Ami annyit jelent: nem fogadhatok el mást, Csak: a jegyzék minden betűjének szószerint való elfogadását. Hu ez nem következnék be: pakkoljuk és utazzam el Belgrádból. £n az utasításnak eleget is tettem, a jegyzéket — minthogy Pasics választási agitációs körúton Nisbcn volt — helyettesének, Pacsu miniszternek adtam át. A választ julius 2ü-ón, hat perccel hat óra előtt kaptam meg. Pasics eljótt hozzám. Komoly volt. Kivételesen németül beszéltünk egymással. Pasics nem tudott németül, a pár mondatot, amit mondott, előre betanulta. Átadta a szerb kormány jegyzékéi és ennyit mondott bucsuzóul„Számítunk önnek, mint tábornoknak és katonának a lovagiasságára." — Egy óra múlva én elhagytam Belgrádot... — Egy óra múlva már háború volt.,, A béke harcosainak tragédiája, — fis meg lehetett volna menteni még a békét? — kérdezem Elgondolkozik. Aztán szomóruan mondja: — Julius 25-én már nem. Igaz, hogy julius 25-én délben negyed egy órakor még Pasics a külügyminitérium balkóajáról a külföldi újságíróknak azt mondta, hogy „Szerbia elfogadta a monarkia követeléseit, a háborús veszély elmnlt." De 1 óra 10 perckor megérkezett a cárnak az a távirata, amely követelte, hogy Szerbia a feltételekel ne fogadja el. mert Oroszország teljes erejével és hatalmával mellette áll. A trónörökös a nemrég Mnrselllesben meggyilkolt Sándor király — a tiszti kaszinóban felolvasta a tisztek előtt a sürgönyt. Megjelentek a mosgósitási plakátok. Én fél háromkor már azt siffriroztam Bécsbe: „A követelések integréll elfogadására nem számithatunk." Fél háromkor felkeresett hivatalomban Jovanovics szierb miniszter. Szívességre kért. „A feleségem — mondta — ma éjjel jön meg Zimonyba Viohyből. Nem szeretném, ha átjönne Belgrádba, kérem: fizettessen ki neki ezer frankot, amit én most átadok önnek." Megkérdeztem: „Miért nem akarja, hogy Belgrádba jöjjön a felesége? Talán a háborús veszélytől tél?" A miniszter habozott. Bizalmasan elmondta nekem, hogy a minisztertanácsból jön és ott a monarkia követeléseinek csak egy részét fogadták el. Egy óra múlva a minisztériumok aktáit és a bankok pénzkészletét Nisbe vitték és a belgrádi helyőrség teljes hadi felszereléssel elmasirozott... — A végzet ugy akarta, hogy a háború elkövetkezzék. Tragikus véletlenség, hogy a békének négy harcosa ezekben a forrongó napokban elnémult. R a s p u t i n , aki a cárt óva intette a háborútól és aki megjósolta, hogy a háború a Bomanovok végzete lesz, egy merénylet következtében súlyos betegen feküdt Szibériában. A prokovszkojai kastélyban, Polio tábornok - Cadorna előde — az olasz hadsereg vezérkari főnöke, a hármas ssövetség meggyőződéses hive azon a napon halt, mint Ferenc Ferdinánd, Jaurést Párizsban meggyilkolták és julius 10-én az én szalonomban meghalt Hartwig Miklós, Oroszország belgrádi követe is. A béke egyetlen igaz barátja Belgrádban.. Az öreg generális szemei nedvesek lesznek, amikor Hartwigról beszél. — Ha ö életben marad, akkor nincsen hí bora... Hartwig megrögzött hive volt a békés megoldásnak. Amikor nálam volt, ugy emlékízem erre a mi tragikus találkozásunkra, mintha ma tenne, megkérdezte tőlem: „Mondja meg nekem, mint igaz barátjának ,mi a tervük Szerbiával? Mi a szándé kuk Szerbia integritásával?" Megnyugtattam: „Mi Erzsébet királyné haláláért nem vontuk felelősségre se Olaszországot, se Svájcot. Szerbiával se akarunk mást, csakhogy a bűnösök elve©ré.k mél tó büntetésüket. De Szerbia integritásához hozzá nyúlni nem akarunk. Ez senkinek se áll szándékában." Felállt, melegen megrázta kezeimet és azt mondta: „Hálásan köszönöm önnek baráti nyilatkozatát. Nagy hálára kötelezett le vele és nagy kő esett le most a szivemről." Aztán újra leült a díványra, utolsó szavai ezek voltak: „Még egy kérésem lenne önhöz..," De tovább nem folytathatta, szemei lecsukódtak, feje lehanyatlott és lefordult a földre. A két perc múlva előhívott orvos csak a halálát konstatálhatta. Súlyos szivbajos ember volt. A lábai már meg voltak dagadva. Az orvosi vélemény szerint szinte a csodával határos, hogy addig is élt. De ha az isteni gondviselés az életét még két héttel meghosszabbítja, akkor nem tör M a háború. Legalább is nem 1914-ben. Mert hogy eljótt volna: e tekintetben megegyezik mindenki vélemény«.. a Paál Jób. ^TINNISZMO propaganda! junius 3-ig. Mindenki „MATI3" lennlsztllővel Játsszon. GREEN rLA$n;,rÄ 980 f| FC 7 rétioa tenniutttő, való-!! • IL,1 francift h*llinrr»i 19*50 Csekonlcs n. S. Kaghaté: ÜOHDIIAZ, Mrter Rudolf, Klauzál tér S. STEINER Kelemen u. 7, Sszprinne! megmérgezte magát a tanítóképezde! hallgató, mert megbukott az utolsó vizsgán (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap este a mentők beszállították a belgyógyászati klinikára Szarvak Pál 21 esztendős ötödévei tanító" képezdei növendéket, aki öngyilkosságot kísérelt ineg. A fiatal diák 15 darab egy gramos aspirint vett be és rövidesen olyan rosszul lett, hogy elvesztette eszméletét. Ugy találtak rá az intézetben. Értesítették a mentőket, akik S»árvákat * belgyógyászati klinikára vitték. Megállapították, hogy állapota súlyos ugyan, de nem életveszélyes, néhány napi kezelés utáni elhagyhatja a klinikát. Szarvak Pál elkeseredettségében alkart megválni az élettől. Az utolsó évfolyamba járó növendék a most folyó osztályvizsgák során egy tárgyból elbukott és igy javítóvizsgát kell tennie. Amikor Szarvák értesült az osztályvizsga eredményéről, rendkívül elkeseredett, kijelentelte barátainak, hogy ezt nemi éli tul. Aspirint szerzett és azt bevette. Több búcsúlevelet irt és ezekben azzal indokolta tettét, hogy a bukás elvette kedvét az élettSl. Kintvagyunk az ipari vásáron! OKVETLEN KERE4TEN FEL BENNÜNKET CSŰRI FERENC órás és toronyóraspecialista KARASZ UCCA 1«. SZ. Félegyházi Endre villanyerőre berendezett finom, fehér és házi ken vér sütödéje. — CSÁKTORNYÁT U. 4. Kovács Latos épület és mülakatos és kéménytoldó ipartelep, VASPALYA UCCA 13. Reicn Móres Fin rt. aranyműves KELEMEN UCCA Spltzer Sándor miiasztalos Marnit ucca 12. A Körös Jfizst sodronyüzem, TTILA UCCA S. ¡1 sz. Deufsch Albert villanvszerelésl és világítási vállalata KARARZ UCCA Freimann Miksa festmények, képkeretek, keramia, ólomkristály. KARASZ UCCA 10. 9x. LACHER borondos KARASZ UCCA. Rosner József villan yazerelőmester TISZA LAJOS KÖRÚT 3». SZÁM. SzaiMry Ferenc m f kádármester Árva ucca 14. m SzWep »es. DenigepMaz kerékpár gumm¡gyártás kerékpár alkatrészek.. Izsák József rt. regyéaiatí gyir fiókja Tisza Ulis Urat 42 Léderer Lafos és Tószegi MIjrbtnBMtwsk KtSlesey ucce 5. sí. Telefest 25—St. Schworfz Adolf bútorasztalos, — KOSSUTH LAJOS SUG ÁRUT 10 ác Rákóczi tár sarok. Szedresi Lajos M kárpitos in SZENTMIHALY U. í. re (Fodor ucca sarok.) firth t. Renner 5gép (* Irodai bendezők, SZÉCHÉNYI TÉR 8. SZAM. Fekete Nándor viave/etét szerelő KOSSUTH IJAJOS SUoARtrr ía szam. 'ieretd hot • piros 1 Legtöbb mesei odahív! Kerékgyártó 8DebrecenMU m emeleten von. markovics sztiam gépészmérnök Tisza Lajos körút 44 SING ER varrógép rt KARASZ UCCA Varga Mihály kenderkikészitő, kőtél- fo gyár, mechanikai há- ri íogyar, ARADI U. 4. Bl WIPLA gtechníkai laboratoum KALLAY ALBRT UCCA 1. SZAM.