Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)
1935-05-25 / 117. szám
1935 május 25 SZOMBAT ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A DELM AGYARORSZÁG HETI MELLEKLETE 457.000 pengő kereseti adót 494.000 pengő jövedelmi adót 222.000 pengő vagyonadót fizetnek e/évben a szegedi vállalatok, kereskedők és iparosok (A Délmagyarország munkatársától.) Most készült el a városi adóhivatal a kereseti-, jövedelem- és vagyonadó kivetésekkel. Erre az évre az adóhivatal 157.000 pengő kereseti adót vetett ki. nyolcezer pengővel kevesebbet, mint a múlt évre. A kvetett jövedelemadó összege az idén 309.000 pengő, tavaly hatezer pengővel több volt. Ehhez az összeghez még 60 százalékos rendkívüli pótlékot számítanak, 185.000 pengőt, ugy, hogy jövedelemadó cinién ebben az esztendőbe'! 494 ezer pengő lesz esedékes. A vagyonadó összege 111.000 pengő, tavaly 114.000 pengő volt. A vagyonadóhoz 100 százalékos rendkívüli pótlék jön, ezen a cimen 222 ezer pengős bevételt irányoz elő az adóhivatal. Végeredményben kereseti, jövedelmi és vagyonadóból 1,17.1000 pengő bevételre számit ebben az évben az adóhivatal. E kivetésekből az állapitható meg, hogy némikép csökkent Szegeden az alkalmazottak keresete, valamint a vállalatok, cégek, kereskedők, iparosok és magánalkalmazottak jövedelme. Ezzel a visszaeséssel számolt az adóhivatal, a háromféle adóból 25.000 pengővel kevesebbet irányoztak elő erre az évre, mint tavaly. A csökkenés főként a kereseti és jövedelmi adóknál mutatkozik, az adóhatóságok megállapítása szerint a vállalatok, valamint a kereskedők és iparosok keresetében és jövedelmében tapasztalható csökkenés. A kereskedelmi utazók országos nagygyűlése Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Hol- j nap, má jus 2G-án tartják a magyarországi keíeskedelmi utazók, gyári képviselők és utazó kereskedők országos nagygyűlésüket Szegeden. A nagygyűlés tárgysorozatán a magyar utazói kar legfontosabb szakmai kérdései szerepelnek és az ezekre vonatkozó határozati javaslatokat az elnökség a kereskedelemügyi miniszter elé fogja terjeszteni. A nagygyűlés őszszehivásáuak szükségességét főleg az a kör.ilmény indokolta, hogy a kereskedelmi utaztatásnak szátnos kérdése, amely a külföldön már törvényhozásilag rendeztetett, nálunk még a bizonytalanság állapotában van, noha kívánatos volna ugy az utazók, mint az alkalmazó vállalatok szempontjából ezeknek a kérdéseknek a rendezése. Ilyen kérdés például a jutalékos utaztatás ügye és az