Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-03 / 98. szám

4 »eCMAíiyARORSZKG 1935 május T Rövid kisgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délután ült össze Bárányi Tibor főispán eb n öklét évei a törvényhatósági lcisgyülés, hogy letárgyalja áprilisi napirendjét és előkészítse a szombatra összehívott közgyűlést. Az előadók először a közgyűlés tárgysorozatára felvett javaslatokat ismertették. A kisgyűlés elég gyors ütőmben végzett ezekkel ar ügyekkel. Vita először a közigazgatási gyakornoki állá. »ok megszervezésére vonatkozó javaslat körül keletkezett. Dr. Detfre János szerint átminősítéssel csakis akkor lehet állásokat betölteni, ha a város egyidejűleg a régi állásokat megszünteti. A javasoK formában a határazatot nem igflti hagyhatja jóvá a belügyminiszter. A főispán ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy « kérdést letárgyaltét a belügyminisíférlummal, amelynek er ellen a megoldás ellen kifogása nincs. Dr Menyhárt Gáspár, dr. Pap Róbert, dr. Tőrök Bék felszólalása után a ldsgyülés hozzájárult a javaslathoz bizonyos stiláris módosítással. A zárszámadásokat látatlanba átengedte a VI»gyülés, úgyszintén az alapok számadásait is, az indítványokon pedig hozzászólás nélkül siklott ke. resztül. Az előterjesztés pontosan hat óráig tartott, a kisgyűlés akkor kezdte meg saját napirendjének tárgyalását. A városi tűzoltóság ruh»szükségletének szólítására a Gyarmati-testvérek cég kapott megbízást. A Holt-Tisza halászati jogának bérletéért csak egy pályázó. Bitó Antal jelentkezett, aki 500 pengő évi bért ajánlott fel érte a legutóbb fizetett 3000 pengő helyett. Kiss Ferenc megállapította, hogy a város imu lami titkot kartellel került szembe, éppen ezért azt javasolta, hogy a város vegye házikezelésbe ezt a halászatot is. Az indítványt a kisgyűlés egyhangulag elfogadta. Ezután aprojceeprő ügyek következtek, főid. bérhátralékleirások. fizetési haladékok iránti hérehnek. köztérhaszmálali engedélyek, dtekfőldeladások. Vita nem keletkezett és mire a toronyóra elütötte a félhetet, Bárányi főiapán mér he is zárta az ülést. •y f JUft rokonainak, barátainak, üzletfelcinek KnldiOII Klári utazásra siSEfiá fotfosltó Igazolványt! laazolványok a PfetMAGYARlRSZAO JFGYtRO!)ABAM kaphatók. II Az ember azért lesz 80 éves, mert — nem politizál" Beszélgetés a nyolcvanéves Bokor Pállal (A Délmagyarorazá* munkatársitól.) Bokor Pál nyugalmazott polgármesterhelyettes csütörtökön reggel, amikor — mint ötven év óta minden nap — elkészítette a reggelit és felköltötte vele fiát, <tr. Bokor Pál ügyvédet, ezt kérdezte tőle: — Tadod-e fiam, miért lesz ai ember nyolcvan éve»? A választ nem is várta meg, mindjárt hozzátette a kérdéshez a feleletet: — Mert nem politizál. A feltett és megválaszolt kérdésnek aktualitást az adott, hogy a város köztiszteletben álló, nép szerű Pali-bácsija, pénteken tölti be nyolcvanadik esztendejét. Ez a nyolc évtized nem látszik meg rajta. Pontosan olyan ma is, mint tíz, vagy husz vagy harminc évvel ezelőtt volt. A tartása délceg, arcán alig vun ránc .tekintete nyugodt, szeme fénylik, a keze erős és nyoma sincs az ujjaiban a reszketésnek. Ha azt mondaná, hogy most készül ötvenedik születésnapjára, hát el kellene hinni neki. Mert fiatal ember, tele egészséges erővel, jó kedvvel, frisseséggel. Frissebb, fiatalabb, erősebb nagyon sok mai fiatalnál. Tegnap malacot vágott és a délelőtti órákban, amikor becsöagettem Feketesas-uccai lakisába, éppen a konyhán foglalatoskodott. Főzte a malar paprikást. Csak később került eiő, vidáman, mosolyogva és bevallotta, hogy mindig nagyon szeretett konyhai dolgokkal bíbelődni, a legjobban az az étel Ízlett, amit maga készített el. 11a más csinálná a reggelijét, talán nem is tudná megenni, annyira megszokta a tuagafőzte kávét, ötven év óta gyakorolja a reggelifőzés jogát. Ezzel tölti el .1 korareggeli órákat, mert ma is öt óra körül ébred ós az ágy kiveti magából, ha már nem aliilk Fényképet mutat ötven éves korából. Szép, szakállas férfiember képe. Tomaszdresszben Kar. iwiai félelmeden dudorodnak ki. Most is büszke az erejére Talán erre a legbiisz kébb. Büszkén mutatja a karját. A szövet alatt acélosan feszülnek az izmai. — Nagyon erős ember voltam mindic. tornásztam, birkóztam sokat. Egyszer, még fiatal tisztviselő koromban a juhászunkkal keltem birokra. Hires erős ember volt az is. Nem akart velem kiállni, félt, hogy nagyon megfog és még kárt tesz bennem Aztán mégis összeölelkeztünk és ugy megtaláltam ölelni, hogy a karjaim közt elájult. Ugy locsolták fel szegényt. Akkor megfogadtam, hogy soha többet két kézzel nem birkózom, csak eggyel Be is tartottam a fogadalmamat. Evekkel később tőrtént, hogv Erdély blrkozóbajnoka kei-ült Szegedre. Később valahol megyei főjegyző lelt, lehet, hogy már nem is él. Esti poharazgatás után kimentünk a tanyánkra. Olt volt Balogh Károly, Ta schl e r Endre is. meg még néhányan. Másnap reggel addig okoskodott Balogh Károly, amig birokra keltünk. Akkor ts csak félkézzcl birkóztam. A jobbkarommal kaptam el és egyetlen pill anat alatt két vállon feküdt a földön. Aztán újra kezdtük. Most már keményen védekezett és ¡-.ehezebben birtam vele, de csak letettem, még pedig olyan keményem, hogy összezuzódott a válla. Akkor aztán megfogadtam, hogy egykézzrl sem birkózom többet soha... Nem is birkóztam Erejének hire akkor terjedt el. amikor kezdő városi tisztviselő, községi biró volt. Egy reggel beá'litott hivatalába Pálfy Tóni, a hires tanyai vezér, Rupa és megkérdezte tőle, hogy igaz-e az erejéről szóló hir. Pálfy Rupát tartották akkor".ijt a legerősebb szegedinek. - Azt ajánlotta, bogv mérjük össze az erőnket, ott, mindjárt, a hivatalban. Hiába szabódtam ellene, nem íágitott^ Azt ajánlotta, hogy buzzunk ojj»<. Én az asztal mögött álltam, ö az aszta! előtt. Hát összeakasztottuk az ujjunkat, de nem bírtunk egymással. A nehéz aszta] közöttünk háromszor is, körülcsuszkálta a hlvatalsjobát Alóla elő is kerüli egy ezüst két forintos, n J^ten tudja, mióta feküdhetett ott, de egyikünk sem győzött A végén azt mondta Rupa, hogy nem hitte volna, hogy iiri gúnyéban is lehet akkora erő, mint az enjem. Hatalmas, negyvenkilós vassulyzó fekszik a szoba sirkában. Bokor Pál azzal tornászik ma is még minden áldott reggel, meg két erős széken végei korlátgyakorlatokat. Szép, kiegyensúlyozott, magabizó volt az élete mindig. A szegedi piaristáknál maturált, a jogot Pesten végezte, hetvennégy-hetvenötben szolgfálU> le az önkéntesi esztendejét a negyvenhatotoknál, de tíz év múlva már mint honvédönkéntes vonult be nagygyakorlatra és itt kapta meg hadnagyi rangját. Később főhadnaggyá nevezték ki és ma is mint szolgál a tonkivüli főhadnagyot tartja nyilván a katonaság. Katonáskodás után néhány évig ügyvédbojtiroakodott. Előbb Pillieh Kálmán, aztán Nyila s s y Pál volt a principálisa. Nyolcvannégyben került a városhoz, mint megválasztott községi biró, kilencvennyolcban választották meg tanácsnokká, elftbb a katonai ügyosztályt vezette, aztán a gazdasác gi ügyoszály élére került Kállay Albert főispán kívánságára. Ezt az ügyosztályt vezette egészen 1027-ig, amikor nyugalomba vonult negyvenhárom éivi közigazgatási szolgálattal. Sokat dolgozott a gazdasági ügyosztályban, sok meglevő alkotásra gondolhat, ugy, mint a maga munkájának eredményére: a meglévő csatornahálózatra, a kőzvágóhidra, a körtöltésre, a magasnyomású vízvezetékre, a kisvasúira, de legfőképpen a fogadalmi templom befejezésére. Erre is legalább olyan büszke, mint az erejére és pedig telje« joggal. Bokor Pál volt az, aki anyagi lehetőséget teremtett a háború kitörésekor félbehagyott templomépítés folytatására. Mint gazdasági tanácsnok, megállapította, hogy a város gazdaközönségének nincs akkora legelőterületre szüksége, mint amennyit fenntart a város. A tegelőterületek egyharmadrészét, közel háromezer holdat bérbe lehet adni a fogadalmi templom-alap javára. Inditványát elfogadták ée meg is valóaitották és ezeknek a templomföldeknek a jövedelme teremtette azután meg a templomépítés lehe. tőségét. De büszke Bokor Pál arra is, hogy 1888 óta, tehát negyvenhét éve tagja előbb az OsztrákMagyar Bank, majd a Nemzeti Bank szegedi váJtóbiráló testületének. Mindenki megcsodálja a nyolcvanéves atléta szellemi és fizikai frisseségét, a fiatalabbak írigykedóssel néznek rá és meggyőződései mondják, hogy fiatal lesz még akkor is, amikor ők már a sir szélén görnyedeznek. — Tudjátok — mondja nfbsolyogva —, az én időmet pontosan kiszabták. Még tizenhárom ezz. lendeig fogok élni. Az angol felfogás szerint senki sem halhat meg fontos kötelezettségeinek teljesítése előtt. Hát én vállaltam magamra egy ilyen fontos kötelezettséget. Két évvel ezelőtt ott voltam Szűcs Béla családi ünnepélyén, amelyen házasságának 35. évfordulóját ünnepe/ltúk. Mint korelnök, én voltam az ünnepi szónok. A tisztség váratlanul szakadt rám. Kösmtőmet ugy fejeztem be, h'ogy mivel most nem készülhettem a beszédre, hát igérem. hogy az aranylakodalom ünnepén versben fogom felköszöntem a házaspárt. Erre az ünnepélyre tizenhárom év múlva kerül a 9or. Azt a verses köszöntőt el keli ott mondanom, tehát nem halhatok meg előbb... Ahogy nevetős, tiszta szemébe nézek, értem, hogy ott is lesz és el is mondja a kösrjitót és ahogy bucsuzóul keze megszorítja a kezemet, aat is érzem, a karjában feszülő erő nemcsak tizenhárom esztendőre való tartalékot jelent, hanem sokkal többet. Bokor Pál, a város nyugalmazott polgárme»terhelyettese. aki huszonnégyesztendős volt akkor, amikor a Tisza elvitte ezt a várost és aki öl évvel ezelőtt, ugyanezen a napon boldogan ujsá. golta, hogy azóta elhunyt feleségével együtt száznegyven esztendőt éltek, mert egy napra esett a születésnapjuk, ma nyolcvan éves. Akik közel kerülnek hozzá, megérzik a belőle áradó életerőt, neki pedig azt kell éreznie, hogy milyen bőségesen áriad feléje mindenki tts&telete és Mwetete. Magyar László. ¡BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz lesfköíelebb fekszik a HUNGÁRIA | giz, Hádf iirrl^svizgyógyintézet (VII., Dohány-uoca 14. szám) | .Jyltás i raage! J - Gőz- és kéd| fürdő ára Pl ii . díj csak 10 Hll.