Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-03 / 98. szám

4 »eCMAíiyARORSZKG 1935 május T Rövid kisgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtö­kön délután ült össze Bárányi Tibor főispán eb n öklét évei a törvényhatósági lcisgyülés, hogy le­tárgyalja áprilisi napirendjét és előkészítse a szombatra összehívott közgyűlést. Az előadók először a közgyűlés tárgysoroza­tára felvett javaslatokat ismertették. A kisgyűlés elég gyors ütőmben végzett ezekkel ar ügyekkel. Vita először a közigazgatási gyakornoki állá. »ok megszervezésére vonatkozó javaslat körül ke­letkezett. Dr. Detfre János szerint átminősítéssel csakis akkor lehet állásokat betölteni, ha a város egyidejűleg a régi állásokat megszünteti. A ja­vasoK formában a határazatot nem igflti hagy­hatja jóvá a belügyminiszter. A főispán ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy « kérdést letárgyaltét a belügyminisíférlum­mal, amelynek er ellen a megoldás ellen kifogása nincs. Dr Menyhárt Gáspár, dr. Pap Róbert, dr. Tőrök Bék felszólalása után a ldsgyülés hoz­zájárult a javaslathoz bizonyos stiláris módosí­tással. A zárszámadásokat látatlanba átengedte a VI»­gyülés, úgyszintén az alapok számadásait is, az indítványokon pedig hozzászólás nélkül siklott ke. resztül. Az előterjesztés pontosan hat óráig tartott, a kisgyűlés akkor kezdte meg saját napirendjének tárgyalását. A városi tűzoltóság ruh»szükségletének szólí­tására a Gyarmati-testvérek cég kapott megbízást. A Holt-Tisza halászati jogának bérletéért csak egy pályázó. Bitó Antal jelentkezett, aki 500 pengő évi bért ajánlott fel érte a legutóbb fizetett 3000 pengő helyett. Kiss Ferenc megállapította, hogy a város imu lami titkot kartellel került szembe, éppen ezért azt javasolta, hogy a város vegye házikezelésbe ezt a halászatot is. Az indítványt a kisgyűlés egyhan­gulag elfogadta. Ezután aprojceeprő ügyek következtek, főid. bérhátralékleirások. fizetési haladékok iránti hé­rehnek. köztérhaszmálali engedélyek, dtekfőldel­adások. Vita nem keletkezett és mire a toronyóra elütötte a félhetet, Bárányi főiapán mér he is zárta az ülést. •y f JUft rokonainak, barátainak, üzletfelcinek KnldiOII Klári utazásra siSEfiá fotfosltó Igazolványt! laazolványok a PfetMAGYARlRSZAO JFGYtRO!)ABAM kaphatók. II Az ember azért lesz 80 éves, mert — nem politizál" Beszélgetés a nyolcvanéves Bokor Pállal (A Délmagyarorazá* munkatársitól.) Bokor Pál nyugalmazott polgármesterhelyettes csütör­tökön reggel, amikor — mint ötven év óta minden nap — elkészítette a reggelit és felköltötte vele fiát, <tr. Bokor Pál ügyvédet, ezt kérdezte tőle: — Tadod-e fiam, miért lesz ai ember nyolcvan éve»? A választ nem is várta meg, mindjárt hozzátet­te a kérdéshez a feleletet: — Mert nem politizál. A feltett és megválaszolt kérdésnek aktualitást az adott, hogy a város köztiszteletben álló, nép szerű Pali-bácsija, pénteken tölti be nyolcvanadik esztendejét. Ez a nyolc évtized nem látszik meg rajta. Pontosan olyan ma is, mint tíz, vagy husz vagy harminc évvel ezelőtt volt. A tartása délceg, arcán alig vun ránc .tekintete nyugodt, szeme fény­lik, a keze erős és nyoma sincs az ujjaiban a resz­ketésnek. Ha azt mondaná, hogy most készül öt­venedik születésnapjára, hát el kellene hinni neki. Mert fiatal ember, tele egészséges erővel, jó kedv­vel, frisseséggel. Frissebb, fiatalabb, erősebb na­gyon sok mai fiatalnál. Tegnap malacot vágott és a délelőtti órákban, amikor becsöagettem Feketesas-uccai lakisába, éppen a konyhán foglalatoskodott. Főzte a malar paprikást. Csak később került eiő, vidáman, moso­lyogva és bevallotta, hogy mindig nagyon szere­tett konyhai dolgokkal bíbelődni, a legjobban az az étel Ízlett, amit maga készített el. 11a más csi­nálná a reggelijét, talán nem is tudná megenni, annyira megszokta a tuagafőzte kávét, ötven év óta gyakorolja a reggelifőzés jogát. Ezzel tölti el .1 korareggeli órákat, mert ma is öt óra körül ébred ós az ágy kiveti magából, ha már nem al­iilk Fényképet mutat ötven éves korából. Szép, szakállas férfiember képe. Tomaszdresszben Kar. iwiai félelmeden dudorodnak ki. Most is büszke az erejére Talán erre a legbiisz kébb. Büszkén mutatja a karját. A szövet alatt acélosan feszülnek az izmai. — Nagyon erős ember voltam mindic. tornász­tam, birkóztam sokat. Egyszer, még fiatal tisztvi­selő koromban a juhászunkkal keltem birokra. Hi­res erős ember volt az is. Nem akart velem ki­állni, félt, hogy nagyon megfog és még kárt tesz bennem Aztán mégis összeölelkeztünk és ugy megtaláltam ölelni, hogy a karjaim közt elájult. Ugy locsolták fel szegényt. Akkor megfogadtam, hogy soha többet két kézzel nem birkózom, csak eggyel Be is tartottam a fogadalmamat. Evekkel később tőrtént, hogv Erdély blrkozóbajnoka ke­i-ült Szegedre. Később valahol megyei főjegyző lelt, lehet, hogy már nem is él. Esti poharazgatás után kimentünk a tanyánkra. Olt volt Balogh Károly, Ta schl e r Endre is. meg még néhányan. Másnap reggel addig okoskodott Balogh Károly, amig birokra keltünk. Akkor ts csak félkézzcl bir­kóztam. A jobbkarommal kaptam el és egyetlen pill anat alatt két vállon feküdt a földön. Aztán újra kezdtük. Most már keményen védekezett és ¡-.ehezebben birtam vele, de csak letettem, még pe­dig olyan keményem, hogy összezuzódott a válla. Akkor aztán megfogadtam, hogy egykézzrl sem birkózom többet soha... Nem is birkóztam Erejének hire akkor terjedt el. amikor kezdő városi tisztviselő, községi biró volt. Egy reggel beá'litott hivatalába Pálfy Tóni, a hires tanyai vezér, Rupa és megkérdezte tőle, hogy igaz-e az erejéről szóló hir. Pálfy Rupát tartották akkor­".ijt a legerősebb szegedinek. - Azt ajánlotta, bogv mérjük össze az erőnket, ott, mindjárt, a hivatalban. Hiába szabódtam elle­ne, nem íágitott^ Azt ajánlotta, hogy buzzunk oj­j»<. Én az asztal mögött álltam, ö az aszta! előtt. Hát összeakasztottuk az ujjunkat, de nem bírtunk egymással. A nehéz aszta] közöttünk háromszor is, körülcsuszkálta a hlvatalsjobát Alóla elő is kerüli egy ezüst két forintos, n J^ten tudja, mi­óta feküdhetett ott, de egyikünk sem győzött A végén azt mondta Rupa, hogy nem hitte volna, hogy iiri gúnyéban is lehet akkora erő, mint az enjem. Hatalmas, negyvenkilós vassulyzó fekszik a szo­ba sirkában. Bokor Pál azzal tornászik ma is még minden áldott reggel, meg két erős széken végei korlátgyakorlatokat. Szép, kiegyensúlyozott, magabizó volt az élete mindig. A szegedi piaristáknál maturált, a jogot Pesten végezte, hetvennégy-hetvenötben szolgfál­U> le az önkéntesi esztendejét a negyvenhatotok­nál, de tíz év múlva már mint honvédönkéntes vo­nult be nagygyakorlatra és itt kapta meg hadnagyi rangját. Később főhadnaggyá nevezték ki és ma is mint szolgál a tonkivüli főhadnagyot tartja nyil­ván a katonaság. Katonáskodás után néhány évig ügyvédbojti­roakodott. Előbb Pillieh Kálmán, aztán Nyi­la s s y Pál volt a principálisa. Nyolcvannégyben került a városhoz, mint megválasztott községi biró, kilencvennyolcban választották meg tanácsnokká, elftbb a katonai ügyosztályt vezette, aztán a gazdasác gi ügyoszály élére került Kállay Albert főispán kí­vánságára. Ezt az ügyosztályt vezette egészen 1027-ig, amikor nyugalomba vonult negyvenhárom éivi közigazgatási szolgálattal. Sokat dolgozott a gazdasági ügyosztályban, sok meglevő alkotásra gondolhat, ugy, mint a maga munkájának eredményére: a meglévő csatornahá­lózatra, a kőzvágóhidra, a körtöltésre, a magas­nyomású vízvezetékre, a kisvasúira, de legfőkép­pen a fogadalmi templom befejezésére. Erre is legalább olyan büszke, mint az erejére és pedig telje« joggal. Bokor Pál volt az, aki anyagi lehetőséget teremtett a háború kitörésekor félbehagyott templomépítés folytatására. Mint gazdasági tanácsnok, megállapította, hogy a város gazdaközönségének nincs akkora legelőterületre szüksége, mint amennyit fenntart a város. A te­gelőterületek egyharmadrészét, közel háromezer holdat bérbe lehet adni a fogadalmi templom-alap javára. Inditványát elfogadták ée meg is valóai­tották és ezeknek a templomföldeknek a jövedel­me teremtette azután meg a templomépítés lehe. tőségét. De büszke Bokor Pál arra is, hogy 1888 óta, tehát negyvenhét éve tagja előbb az Osztrák­Magyar Bank, majd a Nemzeti Bank szegedi váJ­tóbiráló testületének. Mindenki megcsodálja a nyolcvanéves atléta szellemi és fizikai frisseségét, a fiatalabbak írigy­kedóssel néznek rá és meggyőződései mondják, hogy fiatal lesz még akkor is, amikor ők már a sir szélén görnyedeznek. — Tudjátok — mondja nfbsolyogva —, az én időmet pontosan kiszabták. Még tizenhárom ezz. lendeig fogok élni. Az angol felfogás szerint sen­ki sem halhat meg fontos kötelezettségeinek tel­jesítése előtt. Hát én vállaltam magamra egy ilyen fontos kötelezettséget. Két évvel ezelőtt ott voltam Szűcs Béla családi ünnepélyén, amelyen házasságának 35. évfordulóját ünnepe/ltúk. Mint korelnök, én voltam az ünnepi szónok. A tisztség váratlanul szakadt rám. Kösmtőmet ugy fejeztem be, h'ogy mivel most nem készülhettem a beszéd­re, hát igérem. hogy az aranylakodalom ünnepén versben fogom felköszöntem a házaspárt. Erre az ünnepélyre tizenhárom év múlva kerül a 9or. Azt a verses köszöntőt el keli ott mondanom, tehát nem halhatok meg előbb... Ahogy nevetős, tiszta szemébe nézek, értem, hogy ott is lesz és el is mondja a kösrjitót és ahogy bucsuzóul keze megszorítja a kezemet, aat is érzem, a karjában feszülő erő nemcsak tizen­három esztendőre való tartalékot jelent, hanem sokkal többet. Bokor Pál, a város nyugalmazott polgárme»­terhelyettese. aki huszonnégyesztendős volt akkor, amikor a Tisza elvitte ezt a várost és aki öl évvel ezelőtt, ugyanezen a napon boldogan ujsá. golta, hogy azóta elhunyt feleségével együtt száz­negyven esztendőt éltek, mert egy napra esett a születésnapjuk, ma nyolcvan éves. Akik közel ke­rülnek hozzá, megérzik a belőle áradó életerőt, neki pedig azt kell éreznie, hogy milyen bősége­sen áriad feléje mindenki tts&telete és Mwetete. Magyar László. ¡BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok­hoz lesfköíelebb fekszik a HUNGÁRIA | giz, Hádf iirrl^svizgyógyintézet (VII., Dohány-uoca 14. szám) | .Jyltás i raage! J - Gőz- és kéd­| fürdő ára Pl ii . díj csak 10 Hll.

Next

/
Thumbnails
Contents