Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)
1935-05-03 / 98. szám
DELMAGYARORSZÁO BZCOEO. sxcrkeéztötéo: Somogy* ucca »a- L em. Telelőm 23-33.-Klndóhlvnittl, k»lc«OnlcUnyv<Ai' «• Jegyiroda: Aradi occa 8. relelont 13-Oft. .Nyomda: löw Llpöl ucca 19. Teleion: 13-00. . TATlratt levélcím: Délmagyaronzáa, Szeoed. Öregek és fiatalok A felsőház első ülésének a csanádi püspök bölcseségtől és igazságtól súlyos szavai adtak nevezetes jelentőséget. Annak ünnepléséhez, aki hatvan évnél hosszabb időt töltött közpályán, nem lehet olyan rigmusokat találni, melyeknek a „Helyet a fiataloknak!" lenne egyre nagyobb hanggal és több bátorsággal felcsattanó refrénje. Az igazi szónok azonban nem témájához választja meg mondanivalóit, hanem mondanivalói számára talál témát. A püspöki szavak nem azért állapították meg a lendület és a mérséklet helyes arányát, mert a pátriárkák korában is tevékenykedő közéleti nagyság jelentőségét kellett méltatni, ellenkezőleg: azért vállalkozhatott erre a feladatra, mert az öregek és a fiatalok harcában is tudott a két frontköz ö 11 i — magaslaton elhelyezkedni. Az öregeknek és fiataloknak harca kinőtt az irodalmi témák keretei közé. A mai apák és mai fiuk harcának immár — nem Turg e n y e v a történetirója. Az apáknak és a fiuknak küzdelme két ponton válik különösen jellegzetessé. Az egyik az, hogy a mai apák olyan történelmi hagyományokon, olyan gazdasági elveken, olyan szabadságot tisztelő világszemléleten nőttek fel, amelyek haladottabb gondplkodásuakká és szabadabb szellemüekké teszik őket, mint amilyenek fiaik. Különös és tragikus szerepcsere megy itt végbe az apák és a fiuk között. A fiatalság még mindig a bátrabb lendület, az aggodalmak nélküli elhatározás, a hajlithatatlanabb eltökéltség, haladásra és progresszivitásra törekvés jellemezte s most először állunk szemben olyan fiatalsággal, mely konzervativizmusban messzire túlmegy az apákén s melynek konzervativizmusa olyan elveket vall s olyan célokat jelöl meg, amelyeket eddig jórészt csak a szélső reakció megnyilatkozásainak tekinthettünk. Bátrak, elszántak és lelkesek, mint amilyen Petőfi Sándor nemzedéke volt, de törekvéseik, szellemük, szándékaik és életszemléletük a negyvennyolcas konzervatív magyar életfelfogásnak lehetne csak a vetülete. A mai ifjúság szembetalálná magát nemcsak a negyvennyolcas, de az 1791es ifjúsággal is, nem azért, mert kevésbé szereti ezt a hazát, nem azért, mert kevésbé akar nnnak hasznára lenni, nem is azért, mert kevesebb hittel, vagy kevesebb erővel sürgeti a változást, hanem azért, mert más irányú fejlődés, más szellemű haladás és más tartalmú változás a mai fiatalság közéleti, politikai és társadalmi ideálja. Nem azt mondjuk, hogy a mai politikai ifjúság nem akar fejlődést, de azt mondjuk, hogy nem fejlődésnek nevezték eddig azt, amit akarnak. Nem mondjuk azt sem, hogy a reformoknak nem őszinte és szivszerinti hívei, de azt mondjuk, hogy a reformerek eddig azokkal szemben voltak kénytelenek harcolni, akik ugyanazt vallották és tartották igaznak, amit a mai fiatalság. A másik pontot viszont a fiatalok és az öregek kenyérharcának egyenesei jelölik meg, ott, ahol egymást átszelik. A fiataloknak és az öregeknek harcából kenyérharc lett, az egyik oldalon azok, akik kétségbeesve védik azt a darab kenyeret, amit nekik — a szerencséseknek közülök, — megmaradt a munkában töltött fél-, vagy egész élet béréül, a másik fronton Dedie azok szállPéntek, 1935 május 3. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, QS. sz. MW—W——IIIMMIIIIM IIIII tLÖElZETÉS: Havonta l^eiybcn 3.2U, vldéKcn et Budapesten 3.BO, KUllOIdOn e 4U peng». — Egye» uAm ara hólKOznap lo„ vníAr- 6» Un ne.-> nap 1© fitt. Hirdetések telvetele tarifa szerint. Megfeleolk sétfön v1" eve - »•> reggel, tak harcba, akiknek hasonlóan elvitathatatlan joguk van az élethez, a munkához és a kenyérhez. Ezt a harcot nemcsak érzelmi tartalma teszi kényessé az adott és kapott sebek fájdalmát megsokszorozva, hanem célja: a kenyér, a mnnka s a kenyérért és munkáért vivott küzdelem mélyen elkeseredetté szitja fel. Eddig nemzetiségük, vallásuk és társadalmi osztályuk szerint képződtek ki az egymással szembenálló frontok, most már nemcsak a nemzethez való tartozás, nemcsak az osztályérdek, de az életkor is k ü 1 ö n-k ülön zászló alá sorozzaaharcosokat. S amikor ez a lelki hasadása fenyegeti amúgy is kivérzett társadalmunkat, milyen jóságos és bölcs cselekedet volt, hogy messzehangzó s töretlen tekintélyű szavát felemelte a csanádi püspök s egyforma mértékkel igazolta a fiatalság lendületét s az öregek tapasztalatait. A társadalom nem nélkülözheti egyik erőt sem, azt sem, amelyik a fiatalság bátorságából és lelkesedéséből születik meg, de azt sem, amelyiknek forrása a mérséklet és a tapasztalat. Ne töredezzen apák és fiuk küzdelmévé az a harc, amit a megmaradt nemzeti erőknek töretlen egysége vihet egyszer majd el a győzelemig. Csak egy kicsit legyenek korszerűbben gondolkodók a fiatalok, korszerű alatt értve azt, ami mais egyben időtálló. S akkor az sem lesz baj, ha a magyar polgári társadalom progresszív része az angol konzervativizmus világszemléletébe fogja elhelyezni politikai törekvéseit, gazdasági elveit s társadalmi követelményeit. A törekvések nem szakithatják az öregek és fiatalok két pártjára a nemzeti társadalmat. Az öregek joggal kérik a maguk számára azt a kiméíetet s azt a védelmet, amit az öreg intézmények s e régi 'endszerek számára nyújt a konzervatív politika. A jót ne akarják megtagadni akár élő ember, akár élő intézmény szolgáltatja is a köznek. Élni egyforma jussa van öregnek és fiatalnak s talán több is jut az élet javaiból mindenkinek, öregeknek és fiataloknak egyaránt, ha nem a politika jelszavának, hanem a csanádi püspök bölcsességének fognak engedelmeskedni. Eckhardt Tibor deklarációt olvasott fel a képviselőház csütörtöki ülésén A független Kisgazdapárt tiltakozása a választási módszeren ellen - A belügyminiszter ts a mlnlsztere'nök válasza Eckhardt vádiéira - „A titkos válasitóiog megvalósításával kell megkezdeni a reformokat" — „A felelősségben osztoznia kell Eckhardt Tibornak" Budapest, május 2. A képviselőház csütörtök délutáni ülését fél öt előtt nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Bemutatta Vázsonyi János lemondása folytán a képviselőházba került Magyar Pa! megbízó levelét. Bejelentette, hogy Radó István, P i n e z i c s István képviselők levél ben bejelentették összeférhetetlenségüket, amely felsőházi tagságuk és képviselővé választásuk között áll fenn. Az elnök ezután bemutatta a közigazgatási bíróság jelentését a benyújtott petíciókról. Az elnök előter jesztései közben a baloldalon beszélgetni kezdtek, mire az elnök erélyes hangon a következőket mondja: — Baráti eszmecserék folytatására nem a képviselőház alkalmas! A jobboldalon nagy tapssal és derültséggel fogadták az elnök kijelentését, aki igy folytatta: — őszinte hála és elismerés hangján kell szólnom arról a férfiúról, aki 1929 óta a Ház tanácskozásait annyi bölcsességgel vezette, A 1m á s s y Lászlóról. (Taps és helyeslés.) Kun Béla: Tárgyilagos ember volt! Követni kell a példáját! Az elnök ezután javasolta, hogy Almássy László részére miniszteri nyugdiját, elhalálozása esetén feleségének ennek az összegnek a felét folyósítsák. A többség elfogadta a javaslatot. Javaslatok Lázár Andor igazságügyminiszter 3 légügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot terjeszteti be. továbbá a leánykereskedelem elnvomásáról szóló nemzetközi egyezmény és a magyar—eszt kiadatási egyezmény becikkelyezéseról szóló javaslatot Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a közoktatásügyi igazgatásról szóló javaslatot terjesztette be és arra a sürgősség kimondását kérte. Beterjesztette továbbá a Pázmány Péter Tudományegyetem 300-ik évforduló jubileumáról szóló javaslatot és oktató jellegű filmek nemzetközi forgalmának megkönynyitése céljából kötött egyezményről szóló javaslatot. Végül Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter a növényvédelemről kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. Eckhardt deklarációja Ezután Eckhardt Tibor kapott engedélyt napirend előtti felszólalásra. Eckhardt Tibor felolvasta a független kisgazdapárt deklarációját. amely többek között a következőket mondja: — A magyar nemzet felemelkedésének legfőbb skadálya az a balkáni rendszerű választási törvény és gyakorlat, amely szinte belső Trianon gyanánt nehezedik nemzetünkre. Ezt a katasztrófát kimélvitette a most lefolyt választás, amelynek részadatait a kisgazdapárl nyilvánosságra fogja hozni. A párt megállapít ja, hogy az ország számos része a választás tartamára törvényen kiviili állapotba helyeztetett.Sztranyavszky Sándor elnök itt figyelmeztette Eckharrlt Tibort, hogv nem áll az orszác érdekében ilyen szinben feltüntetni az W-